Pitypangból készült szirup: nem újdonság, csak újra felfedezték
A pitypangból készült „méz” valójában nem egy új találmány. Már korábban is készítették olyan háztartásokban, ahol a valódi méz drágának számított. A virágokból, vízből és cukorból főzött szirup így egyfajta olcsó alternatíva volt.
Ma inkább növényi alapú megoldásként terjed: azok választják, akik nem fogyasztanak mézet, de szeretnének hasonló állagú és felhasználású édesítőt nyerni.
Mikor és hol érdemes gyűjteni a pitypangot?
A pitypang március és április között virágzik a legnagyobb mennyiségben, ezért a gyűjtés időzítése kulcsfontosságú. Érdemes napos időben, teljesen kinyílt virágokat szedni, lehetőleg forgalomtól távol eső területen.
Fontos, hogy csak tiszta, vegyszerektől mentes helyről gyűjtsünk, és a virágokat feldolgozás előtt alaposan öblítsük át.
Így készül a pitypangszirup
Az elkészítés nem bonyolult, inkább időigényes. A virágokat vízben áztatják, majd citrusfélékkel együtt felfőzik, és több órán keresztül pihentetik. Másnap leszűrik, cukorral újra felforralják, majd lassan besűrítik.
A végeredmény egy sűrű, aranyszínű szirup, amely ízben nem teljesen azonos a mézzel, inkább enyhén gyümölcsös, karamellás karakterű.
Pitypang: nem csak íz kérdése
A pitypang önmagában is ismert növény a hagyományos felhasználásban: gyakran említik emésztést támogató vagy enyhén vízhajtó hatása miatt. A szirup azonban magas cukortartalmú készítmény, így inkább ízesítőként vagy alkalmankénti fogyasztásra alkalmas.
A pitypang egyik sajátossága, hogy bár hosszabb ideig is virágozhat, tömegesen csak rövid ideig áll rendelkezésre. Ezért aki szeretné kipróbálni, annak érdemes most, tavasszal gyűjteni – később már jóval kevesebb virággal számolhatunk.
Fotó: illusztráció, Getty Images
