A jogosultsági idő
Először is tisztáznunk kell, hogy mi számít jogosultsági időnek. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy elbírálás alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő számít jogosultsági időnek.
Ugyanakkor az öregségi nyugdíj nem állapítható meg akkor, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy elbírálás alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, illetve a 30 évet olyan nő esetében, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg.
Alapesetben tehát minimum 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy elbírálás alá eső jogviszonyt kell felmutatni ahhoz, hogy valaki öregségi nyugdíjba mehessen nőként, kivéve két esetet:
– ha az igénylő nő részére súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, akkor harminc (30) évet kell elérnie a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek, illetve
– ha az igénylő nő a saját háztartásában öt gyermeket nevelt, Ebben az esetben a fentiekben hivatkozott harminckét, illetve harminc év jogosultsági idő egy évvel, valamint minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken (tehát: 5 gyermek: 1 év, 6 gyermek: 2 év, 7 gyermek: 3 év, 8 gyermek: 4 év, 9 gyermek: 5 év, 10 gyermek: 6 év, 11 gyermek: 7 év vonható le a 32 évből, ez a maximum. Ha a gyermekek valamelyike súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek, akire tekintettel az anya ápolási díjat kapot, akkor az anya ugyanezeket a kedvezményéveket a 30 évből vonhatja le).
Mi számítható jogosultsági időbe?
• A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem).
• Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,
• Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,
• A gyermekgondozási segély folyósítása alatti – a vonatkozó jogszabályban engedélyezett – munkavégzés időtartama (ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),
• A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett, szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,
• A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
• A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül (vagyis ha a kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a “rendes” öregségi nyugdíj esetében, hanem a teljes időtartam – de természetesen csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megállapítása szempontjából.
