A nevelési ellátás
Ez az ellátási forma a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-ig jár az, és nevelési ellátásra saját jogán is jogosultságot szerezhet rá a kérelmező – a feltételek fennállása esetén. Nevelési ellátásra jogosult az a személy, aki
• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van
• a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyám,
• akinél a gyermeket a Gyermekvédelmi törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
• még nem tanköteles gyermekre tekintettel.
• Saját jogán is kérelmezheti a nevelési ellátást az, aki a 18. életévét betöltötte, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos és iskoláztatási támogatásra való jogosultsága megszűnt.
Iskoláztatási támogatás
Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára (16. életév betöltéséig, illetve sajátos nevelési igényű tanulónál maximum a 23. életévig), valamint a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.
Iskoláztatási támogatás iránti kérelmet az nyújthat be, aki:
• a saját háztartásban nevelt gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője
• a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs
• a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
• nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő vagy gyám
• akinél a gyermeket a Gyermekvédelmi törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték
• gyermekotthon vezetője
• javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermekre tekintettel,
• szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel
• a gyámhivatal által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy.
Saját jogán kérelmezheti az iskoláztatási támogatást az, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és
• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától külön élő szülője elhunyt,
• aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg
• aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban
• a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.
Családi pótlék összege 2015-ben
1 gyermekes család esetén: 12.200 Ft
1 gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén: 13.700 Ft
2 gyermekes család esetén: 13.300 Ft gyerekenként
2 gyermeket nevelő egyedülálló szülő esetén:14.800 Ft gyerekenként
3 vagy többgyerekes család esetén: 16.000 Ft gyerekenként
3, ill. több gyereket nevelő egyedülálló szülő esetén: 17.000 Ft gyerekenként
Emelt összegű családi pótlék
Külön kategóriába esnek és ezért emelt összegű családi pótlék igényelhető az olyan gyermek után, aki
• tartósan beteg
• súlyosan fogyatékos
• 1500 gramm születési súly alatt született (utánuk három éves koráig jár az emelt összegű családi pótlék)
• A 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben tanulmányokat folytató beteg gyermek után, ha az ügyfél a gyermek tizennyolcadik életévének betöltéséig magasabb összegű iskoláztatási támogatásban részesült, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét – sajátos nevelési igényű tanuló esetén – a 23. életévét betölti.
Ugyanakkor a fogyatékossági támogatásban részesülő személy nem részesülhet magasabb összegű családi pótlékban, ill. a fogyatékossági támogatás nem állapítható meg, ha a 18 éven felüli személy vagy rá tekintettel más személy magasabb összegű családi pótlékban részesül.
Mikor jár emelt összegű családi pótlék?
• tartósan beteg gyerek
• súlyosan fogyatékos gyerek
• 1500 gramm születési súly alatt született gyerek után, azoknak három éves koráig.
• Annál a tartósan beteg illetve súlyosan fogyatékos gyereknél, akiknél megszűnik a nevelési ellátásra való jogosultság, azaz betöltötték a 18. évüket, továbbra is emelt összegű családi pótlék folyósítható az előbb felsorolt időpont elérése után.
Az emelt összegű családi pótlék juttatásai a következők:
23.300 Ft tartósan beteg gyereknél
25.900 Ft fogyatékos gyereket egyedül nevelő szülőknél
20.300 Ft pedig akkor, amennyiben a már nagykorú gyerek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos.
További támogatások
A családi pótlék mellett a családok még számos olyan további állami ellátásban és kedvezményben is részesülhetnek, amelyek megkönnyíthetik az életüket. A jelenleg elérhető családtámogatási ellátások köréről részletes tájékoztatást kaphatunk a Magyar Államkincstár honlapján. Bővebb részletezés nélkül ezek a támogatások a következők:
• Anyasági támogatás
• Családi pótlék
• Gyermekgondozási segély
• Méltányosságból megállapítható gyermekgondozási segély
• Gyermeknevelési támogatás
• A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság
• Diákhitelhez nyújtott célzott kamattámogatás
• Utazási kedvezmény
• Kismamabérlet
• Fogyatékossági támogatások
• Energiaár-támogatás (Nagycsaládos földgáz árkedvezmény)
• Lakástámogatás
• Életkezdési támogatás és Start számla
