Gazdálkodj okosan – pénzügyes játékok gyerekeknek

Akár akarjuk, akár nem, a pénz, a gazdálkodás, az előrelátó megtakarítás szerves része az életünknek, és aki jobban ért ehhez a témához, az könnyebben boldogul. Felnövekvő gyermekeinknek ezért sok egyéb mellett ezt a kompetenciát is el kell sajátítaniuk, ha azt szeretnénk, hogy felnőttként ne álljanak kiszolgáltatva pénzügyi kérdések előtt nap mint nap. Természetesen vannak előbbre való dolgok is a pénznél, és számos olyan készség és fejlődési lépcsőfok van a gyermekeknél, amit előbb kell elsajátítaniuk a pénzügyi ismereteknél, ám épp ezeknek a készségeknek a biztos beágyazottsága nyújt majd alapot a gazdálkodási képességek fejlesztéséhez is.

A jó gazdálkodó nem csak a számokhoz ért

A szakemberek szerint konkrét pénzügyi ismereteket elegendő a tinédzserkor második felében, 16-18 éves korban tanítani. A kamat, a hozam, a megtakarítás, a bankszámla, a THM és hasonló fogalmak, amelyekkel ebben a korban érdemes már megismerkedniük a gyerekeknek azonban csak akkor lesznek érthetők, ha megfelelő jártasságot szereztek már korábban a számolás és az írás-olvasás tudományában. De ez nem elég: a gyermeknek szociális érzékenység és megfelelő tapasztalatok kellenek a birtoklásról, az adásról és az elfogadásról, a különféle anyagi, szellemi és lelki értékekről is. Ezek nélkül esélyük sem lesz megérteni közgazdasági összefüggéseket, a pénz lényegét, jelentőségét és útját a társadalomban, mint ahogy az is kínai lesz számukra, hogy hogyan kell például kamatot számolni. Egy kisgyermeknél azonban nem szabad más készségek rovására fejleszteni a pénzkezeléshez nélkülözhetetlen matematikai, logikai képességeket. A játékoknak, amelyekkel egy cseperedő apróságot szórakozva tanítunk az élet legkülönfélébb kihívásait és jellegzetességeit kell tükröznie és példáznia, és egyszerre kell támogatnia a gyermek szerteágazó fejlődési igényeit például a térlátástól kezdve az érzelmi gyarapodáson át a kognitív képességekig.

Mondókamatek piciknek

De milyen játékokkal segíthetjük azoknak a képességeknek a fejlődését, amelyeknek később a kifejezetten a pénzügyi kérdések megoldásában veszi hasznát? Egészen pici gyerekeknél a az éneklés és a ritmizáló majd később az ujjszámoltató mondókák adnak alapot a számoláshoz. Például ezek:

Ez elment vadászni,
Ez meglőtte,
Ez hazavitte,
Ez megsütötte,
Ez az icike-picike mind megette.
Kerekecske-dombocska,
Itt szalad a nyulacska! (itt megcsikizzük a babát)

Ez a malac piacra megy,
Ez itthon marad,
Ez kap finom pecsenyét,
Ez semmit se kap,
Ez a kicsit visít nagyot:
“Uí-uí! Éhes vagyok!”

Hüvelykujjam almafa,
Mutatóujjam megrázta,
Középső ujjam felszedte,
Gyűrűs ujjam hazavitte,
Kicsi ujjam mind megette,
megfájdult a hasa tőle.

Azután elkezdhetjük a számokkal is megismertetni a kicsit az olyan számoltató mondókákkal, mint például az “egy- megérett a megy” kezdetű. Ha már a gyermek érti a szám fogalmát elkezdhetünk vele különféle csoportosítós játékokat játszani – ezek a logikai, elemző és szintetizáló képességeket remekül fejlesztik. A lényegük, hogy több, különféle tárgyban keresse a gyermek az azonos jellemzőket. Ez a játék vezet a memóriajátékokhoz, amelyeket már konkrét, direkt erre a célra fejleszttet játékszerekkel is játszhatunk: kártyákkal, képkirakókkal, a nagyobbak pedig már puzzle-lal is. 6 éves korig ezek a játékok megfelelőek a gyermek fejlődési ritmusának.

Jöhet a “kockás füzet” és a jó matektanár

Eztán már az iskolában lassan elkezdenek konkrétan a számokkal, számolással és különféle matematikai műveletekkel foglalkozni. Nagyon fontos ebben a kisiskolás szakaszban, hogy odafigyeljünk a gyermekre, és addig ne lépjünk túl az egyes ismereti lépcsőfokokon kérdéseken, amíg azt meg nem érti teljesen – például a kivonás műveletét vagy a negatív számokat. Nem számít, mennyi időbe telik, de különféle módszerekkel érzékeltetve magyarázzuk, értessük és szeretessük meg a számoknak ezeket a tulajdonságait a gyermekkel, mert ha ez nem történik meg, nem lesz képes a tudásában tovább építkezni, és nem fog megérteni olyan bonyolultabb matematikai műveleteket, amelyek a pénzügyek világában alapvető fontosságúak.

Játszani mindig érdemes

A nagyobbacska gyermekekkel, akik már ismernek jó néhány matematikai műveletet, jól elsajátították az írást és olvasást már komolyabb játékokat is játszhatunk, sőt engedhetjük, hogy önállóan játszva tanuljanak – például olyan számítógépes gazdálkodó játékokkal, ahol várost vagy egy farmot kell üzemeltetni. De legalább ennyire hasznos, ha közösen játszunk: például tematikus activity-t, ahol a vevő, adóellenőr, bróker, pénzváltás, befektetés vagy éppen spórolás fogalmát mutogatjuk el. Az ilyen családi körben, csoportban játszott játékok emlékezetesebbek, szórakoztatóbbak az egyébként sok szempontból hasznos számítógépes játékoknál, és a legmodernebb technikával együtt felnövő gyermek is nagy örömét leli majd az olyan régi, analóg társasjátékokban is, mint a Gazdálkodj okosan, vagy a Monopoly.