A gyerekeknek szánt ajándékok többségét karácsonykor a különféle játékok teszik ki. Minden évben vannak slágerek, amik után a kisebbek és nagyobbak áhítoznak: egy ideje már fő helyen szerepelnek a kívánságlistán digitális eszközök, többek között azért, mert ezekkel elképesztően sokféle érdekes, izgalmas és vonzó játékot játszhatnak. Az már más kérdés, hogy ezek a játékok mennyire szolgálják a gyermekek fejlődését – ebben az ügyben élénk vita zajlik még a szakértők között is. Van, akik szerint a virtuális játékok kifejezetten ártalmasak, mások szerint viszont egyértelműen hátrányba kerülnek a mai világban azok a gyerekek, akiket a lelki- és testi egészségükért aggódó szülők eltiltanak a digitális eszközöktől. A megoldás most is valahol középen lehet, és a jó megoldás valószínűleg az, ha a tradicionális, jól bevált játékok mellett a modern, digitális világot megismertető játékokat is kézbe veheti a gyerek, hiszen mindkettőnek megvannak a maguk előnyei.
Addiktív kütyük
Ahhoz, hogy felelős szülőként ne csupán divatos, de hasznos játékkal tudjuk meglepni a csemetét, nem árt tisztában lenni azzal, hogy az egyes játéktípusok miként hatnak a gyerekek fejlődésére. A digitális eszközökkel való játék például sok szempontból kifejezetten fejlesztő hatású, ugyanakkor ezek az eszközök határozottan addikívak és olyan függőséget alakíthatnak ki, ami például a klasszikus, “analóg” játékokra nem jellemző. A legfőbb csapdát ez függés jelenti, hiszen miatta a gyerek hajlamos lesz órákat egyhuzamban a kütyüjébe “bújva” tölteni egy kuckóba visszahúzódva, holott neki a testi, szellemi és lelki gyarapodás szempontjából rendkívül fontos lenne a mozgás és a többi gyerekkel és felnőttekkel való intenzív kapcsolat.
Több olyan esetről is beszámoltak már, amikor a gyerekek úgy belemerültek a számítógépes játékba, hogy még saját fizikai szükségleteikről is megfeledkeztek, és szó szerint szomjan és éhen haltak a gép előtt. A digitális játékok által teremetett virtuális világgal ugyanis olyan mértékben képesek azonosulni a gyerekek, hogy már nem érzékelik saját testüket. Sok digitális játék felépítése ugyanis kifejezetten arra ösztönöz, hogy megszakítás nélkül, hosszú ideig játszanak vele: eleinte egyszerűen teljesíthetők pályákon kell végigmenni a gyermeknek, amik teljesítéséért könnyű jutalomban részesül, majd egyre nehezednek játékszintek, és egyre több energiát igényel, hogy a jutalmat megszerezze érte a gyermek – és egyre jobban vágyik is rá. Ugyanakkor sok játéknak egyszerűen nincs vége: nincs egy olyan “utolsó szint”, amit teljesítve megelégedettség tölthetné el a gyermeket, és kimondhatná: kész, megcsináltam! Egy kirakós-, társas vagy kártyajáték ilyen szempontból sokkal világosabban kijelöli az elérendő, végső célt, és tartós sikerélményt, kielégülést ad annak, aki végigjátssza.
A virtuális valóság nem elég
A másik nagy probléma a virtuális játékokkal, hogy készen kapott vizuális világba vonják be a gyermeket, akiknek így nincs rá szükségük, hogy a fantáziájukat dolgoztassák, és saját, belső képeket, történetet építsenek fel az élvezetes játékhoz. Lehetne még sorolni azokat az ártalmakat, amiket a túlzásba vitt kütyühasználat okoz: a koncentrálóképesség gyengülése, ingerlékenység kialakulása, beszédkészség és beszédkedv és szókincs visszafejlődése, elszigetelődés, emberi kapcsolatok leépülése, a szem károsodása, és általában a szervezet elégtelen fejlődése a mozgáshiány miatt.
A digitális játékok haszna
Azonban démonizálni sem szabad ezeket a játékokat, hiszen egyértelműen fejlesztik például a logikai készséget, a reakcióidőt, az információfeldolgozás sebességét, az absztrakt problémamegoldó képességet, a memóriát, a számolási készséget, az idegen nyelvi – jellemzően angol – szókincset, és arról se feledkezzünk meg, hogy ezek a játékok olyan gyerekeknek is sikerélményt adhatnak, akik például testi adottságaik miatt máskülönben hátrányban vannak a táraikkal szemben. Egyszóval jó ha tudjuk, hogy az élet legtöbb dolgához hasonlóan a digitális játék is “kétélű fegyver”, és velük kapcsolatban is érvényes, hogy akkor árt csak, ha túl sok van belőle.
Van, amit a legjobb digitális játék sem tud
Egy felelős szülő a digitális játékoknak is megtalálja a helyét a gyermek életében, és a kütyük használatán keresztül lehetőséget ad a gyermekének, hogy megismerkedjen azzal a technológiai alapú világgal, amiben felnőttként érvényesülnie kell majd. De gondot fordít arra is, hogy olyan hagyományos játékokkal is találkozzon a gyermek – és meg is szeresse ezeket – amik már jól beváltak és generációk óta segítették a gyermekeket az egészséges testi, lelki és fizikai fejlődésben. A kütyük mellett például nem hiányozhat egy gyermek szobájából sem az építőjáték, ami a kreativitást, fantáziát épp úgy serkenti, mint a motoros képességek, a tér-, szín- és formaérzékelés fejlődését. Arról nem is beszélve, hogy az ilyen típusú játék nem magányos elfoglaltság, hanem társas szórakozás, hiszen gyermektársak és szülőök is korlátlanul bevonhatók abba a nagyon is fizikai, de ugyanakkor elvont, képzeletbeli fantáziavilágba, ami az építőjátékokkal teremthető.
