A burgonya az emberiség egyik legalapvetőbb táplálékává vált. S bár hosszú utat tett meg Dél-Amerikából, szinte minden országban termesztik. Sikere talán abban rejlik, hogy a soványabb termőtalajon is megterem. Értékes szénhidrátforrás, keményítője jól duzzadó, könnyen emészthető, fehérjéi is nagy értékűek, tartalmaz C- és B-vitamint, valamint káliumot és foszfort.
Íze nem tolakodó, semleges. Kiváló főzelékalap. Sokféle burgonyafajta létezik, van főzni és sütni való, ízük sem egyforma. A lisztesebb, világosabb héjú fajták inkább pürének és főzeléksűrítőnek alkalmasak. A sütni való fajtáknak pirosabb a héjuk.
A burgonya szinte az első a bevezethető szilárd táplálékok között. Hámozva, felkockázva, kevés vízben lefedve párolva, majd pürésítve kínálhatjuk babáinknak 5-6 hónapos kortól. A későbbiekben keverhetjük más zöldségfélékkel is, illetve a más fajta zöldségekből készített főzelékeket sűríthetjük is burgonyával.
Süthetjük/főzhetjük héjában is, ez előtt mindig alaposan sikáljuk meg a krumplikat.
Néhány tudnivaló krumpliügyben:
– Nem fagyasztható!
– Az ételeket mindig a végén sózzuk, de ha esetleg elsóztunk egy levest, akkor néhány hámozott, nyers krumplit belefőzve, segíthetünk a dolgon.
– A kicsírázott krumplit lehetőleg ne használjuk, emelkedett szolanintartalma miatt. Kisbabáknak egyáltalán ne készítsünk belőle semmit!
– Bár a héjában főtt krumpliban több tápanyag marad meg, mégis a kicsiknek inkább hámozott krumplit adjunk!
– A krumpli lereszelt, kipréselt levét használhatjuk borogatásként égési sérülésekre, rovarcsípésre és komoly vízhajtó hatása is van.
Az édesburgonya (batáta) néven ismert zöldségféle pedig hiába szuperzöldség, nem burgonyaféle, pedig ízében is olyan, mintha sütőtök és burgonya keresztezése lenne. De nem az! Viszont alkalmas arra, hogy az anyatejes táplálás után belépjen, mint az első pürézöldség. Magas a szénhidrát, fehérje, A vitamin, B-6 és C-vitamin tartalma, valamint erősíti az immunrendszert. Íze édeskés, így a babák is örömmel elfogadják.
