A szomjúságérzet általában már azután jelentkezik, hogy elkezdtünk kiszáradni. Mi, felnőttek is gyakran “elfelejtünk” inni, és csak akkor döbbenünk rá, hogy szervezetünk vészes folyadékhiányban szenved, amikor jelentkeznek a kiszáradás tünetei: a fejfájás, szédülés és rossz közérzet. A gyerekek sincsenek ezzel másként, sőt talán még inkább jellemző rájuk, hogy olyan átéléssel merülnek bele éppen aktuális tevékenységükbe, hogy megfeledkeznek szervezetük szükségleteiről, és nem veszik észre azok jelzéseit. Egy gyermeknek ráadásul arányaiban nagyobb a vízigénye a felnőtt szervezetnél, és éppen ezért gyakoribb folyadékpótlásra van szüksége. Már az enyhe dehidratáció is rossz hatással van a pszichés funkcióikra, nehezebben koncentrálnak, hamarabb kimerülnek, szellemi teljesítőképességük csökken. Sokan nem is gondolnák, de helyes folyadékfogyasztási szokásokra is nevelni kell a gyermekeket, és meg kell tanítani nekik, mikor és mennyit igyanak függetlenül attól, hogy szomjasak-e vagy sem. A helyesen kialakított szokásnak felnőttkorban is nagy hasznát veszik majd.
Társaságban gyakrabban isznak a gyerekek
A Michigani Egyetem Emberi Növekedés és Fejlődés Tanszékének kutatói azt figyelték meg, hogy a 2-6 éves gyerekek társaságban többet és gyakrabban esznek és ezzel együtt több folyadékot is fogyasztanak. A családi környezet, a közösen elfogyasztott reggelik tehát stimulálóan hatnak a gyermekekre, akik különösebb nógatás nélkül is követik a többiek jó példáját. De emellett egyéb “trükköket” is bevethetünk, ha úgy látjuk, hogy a csemete folyadékfogyasztási szokásain egy kicsit alakítani kell. Rendszerint jó eredményre vezet, ha nem parancsszóra várjuk el a gyerektől, hogy megtegye azt, ami egyébként a javára válik, hanem bevonjuk az őt érintő döntésekbe. Sokkal hatékonyabb például, ha reggel ahelyett, hogy egyszerűen csak kitesszük az asztalra a frissen facsart gyümölcslevet, vizet vagy éppen kakaó italt, inkább a gyerekünkkel együtt készítjük azt el. Miközben ő adogatja gyümölcsöket, vagy kiönti bögrékbe az odakészített kakaó italt, beszélgethetünk vele arról, hogy az óvodában vagy iskolában mikor, mennyit és mit iszik, és szóba kerülhet az is, hogy mik a helyes szokások. Nem kell oktatni ilyenkor, elég csak beszélgetni a témáról. Ha mi magunk hiteles példát mutatunk és néhány szóval meg is magyarázzuk, hogy mit miért teszünk, a gyerek hamar elsajátítja majd a jó szokást.
Igyunk örömmel
Az is nagyon fontos, hogy minden dolgot, amit szeretnénk a gyerekeinknek megtanítani, tegyük lehetőleg kellemessé, érdekessé, emlékezetessé. Ha öröm és kellemes élmények társulnak egy rendszeres tevékenységhez, akkor a gyermek minden különösebb erőlködés nélkül fogja ezt a rutint felnőtt korában is követni. Finom, illatosan gőzölgő kakaóval például könnyen kicsalogathatjuk az ágyból a gyerkőcöket, a felkelés és a reggeli így nem nyűg lesz.
A folyadékfogyasztást úgy is örömtelivé tehetjük, ha vidám, jópofa pohárba, bögrébe tesszük az innivalót. Ne mi döntsük el, hogy melyik a “menő” bögre, hanem menjünk el egy üzletbe együtt, és engedjük, hogy saját ízlése szerint válasszon a gyerekünk. Ha éppen nincs a közelben olyan bolt, ahol gyerekpoharakat vagy vidám kakaós bögrét lehetne kapni, lépjünk fel a netre és válogassunk ott közösen a megrendelhető darabok közül. A legjobb darabokhoz egyébként nyári kézműves vásárokon juthatunk hozzá, ahol a gyártóval sokszor személyesen is találkozhatunk, akit talán arra is rávehetünk, hogy némi felárért teljesen egyedi, személyre szabott bögrét készítsen a csemeténknek.
