Július 10-én halad át ugyanis a Jupiter Nagy Vörös Foltja fölött a NASA Juno nevű űrszondája, amelyet éppen egy évvel ezelőtt állítottak pályára a Naprendszer legnagyobb bolygója körül.
Július második hétfőjén történelmi eseményre számíthatunk, hiszen az emberiség soha korábban nem került ennyire közel a Jupiter 16 ezer kilométer széles hatalmas légköri képződményéhez, amely valójában egy kiterjedt anticiklon a bolygó déli féltekéjén. Létét feltételezhetően az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A tudósok 1830 óta követik figyelemmel a bolygót.
“A Nagy Vörös Folt a Jupiter legismertebb jellegzetessége. Ez a hatalmas vihar évszázadok óta dúl a naprendszer legnagyobb bolygóján. Most a Juno – és annak felhőkön áthatoló tudományos műszerei – alámerül, hogy megnézze, milyen mélyre nyúlnak a vihar gyökerei, és segítsen megérteni, mi teszi olyan különlegességé a foltot, miként működik ez a hatalmas vihar” – mondta Scott Bolton, a Juno program egyik vezetője.
Az űrszonda július 10-én, hétfőn közép-európai idő szerint 15.55 perckor kerül legközelebb a Jupiter középpontjához, ekkor 3500 kilométeres távolságból figyelheti meg a bolygó felhőrétegét. 11 perc és 33 másodperccel később, amikor a Juno újabb 39.771 kilométert tesz meg és közvetlenül a vörös folt fölé érkezik, annak felhői fölött 9000 kilométerrel fog elhaladni. Az űrszonda mind a nyolc műszere, valamint kamerája, a JunoCam is működésbe lép ekkor.
A Juno pontosan egy éve, július 4-én állt sikeresen pályára a Jupiter körül. A főként napenergiával működő űrszondát hat éve indították a floridai Cape Canaveralból, fő küldetése, a Jupiter mágneses mezejének felmérése.
A NASA tudósait leginkább az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami azért döntő fontosságú, hogy megtudhassák a Jupiter a Naprendszeren belül hol született. A Jupiter eredete ugyanis befolyásolta a többi bolygó kialakulását és pozícióját.
A gigászi bolygó tömege másfél-kétszer akkora, mint a Naprendszer többi bolygója együttvéve, ezért úgy vélik, már a nagyságából fakadó tömegvonzás is segíthetett megvédeni a Földet az üstökösök és aszteroidák becsapódásaitól.
Soha sem került még ilyen közel a Jupiterhez az emberiség, mint július 10-én
