Minden hónap utolsó napján leülök a szőnyegre, kiterítem magam elé a kártyákat, behunyom a szemem, és veszek néhány mély lélegzetet. Amikor megfelelőképpen elcsendesedtem, megkérdezem:
Melyek a legfontosabb információk, amelyekre az olvasóimnak a következő hónapban szükségük van?
Mi az, ami a leginkább segíti őket abban, hogy megtapasztalják a szerelmet és a párkapcsolati boldogságot?
Aztán – továbbra is behunyt szemmel, a belső vezettetésre hagyatkozva – kihúzom a kártyákat.
Az elsőt Tori Hartmann: A csakrák bölcsessége című csomagjából húzom. Ez erre a kérdésre válaszol:
Miről szól ez a hónap?
A másodikat Esther and Jerry Hicks: Getting into the Vortex (Belépés a vonzás örvényébe) című paklijából húzom, amelynek ez az alcíme: Relationship Cards (Kapcsolati kártyák). Ebből erre a kérdésre kapunk választ:
Mi lesz a feladatunk ebben a hónapban?
A harmadikat pedig Kris Carr: Crazy Sexy Love Notes (Őrülten csábos szerelmes üzenetek) című kártyáiból húzom, és ezt kérdezem hozzá:
Mivel táplálhatjuk és támogathatjuk magunkat abban a folyamatban, amit a másik két kártya üzenete elindít?
Lássuk tehát, mi vár ránk februárban!
Amiről a hónap szól: Pletyka
Ami a feladat: Elismeréssel tekintek a bőségre, valahányszor megpillantom.
Ami támogatni fog: Játssz!
1. lap: Pletyka
Ó, ez az egyik kedvenc témám! Mégpedig azért, mert pletykaügyben meglehetősen radikális nézeteket vallok: pletykának tekintek mindent, amit olyasvalakiről mesélek éppen, aki nincs jelen. Ha bírálóan szólok valakiről, akkor az negatív pletyka, ha elismerően beszélek róla, akkor az pozitív pletyka. Ami közös bennük, az az, hogy akiről szó van, ezt az egészet nem hallja, hiszen nincs ott.
Februárban ezért arra lesz lehetőségünk, hogy észrevegyük, amikor pletykálni kezdünk, vagyis olyasvalakiről mondunk véleményt, aki a beszélgetésben nincs jelen. Ha ilyenkor megállunk egy pillanatra és változtatunk a viselkedésünkön, az valódi fordulópontot jelenthet az életünkben.
Nézzük először a negatív pletykát! Tudom, hogy időnként fontos kipanaszkodni magunkat valakinek, aki értő füllel és együttérzéssel hallgat minket. Arra kell csak figyelned, hogy miután kipanaszkodtad magad, elmondod-e ugyanezt (talán addigra már indulatok nélkül) az érintettnek is. Miért fontos ez?
Tegyük fel, hogy van valami, ami a kedveseddel kapcsolatban bosszant, vagy akár mélységesen felzaklat. Ha nem mondod el neki, akkor nem tud róla, és nem áll módjában változtatni rajta. Talán most azt gondolod: de tudnia kellene, hiszen ez természetes dolog! Ám sajnos tévedsz. Különbözőek vagyunk, mert különböző élettapasztalatok formáltak minket. Ami neked természetes, az másnak nem az. Ami másnak természetes, az neked nem az. Sőt, nem is vagyunk gondolatolvasók, így amit nem hozol szóba, annak nincs lehetősége a felszínre kerülni és átalakulni.
Ráadásul mindaddig, amíg ezen a felzaklató dolgon tartod a figyelmed, és panaszkodsz róla másoknak, energiát adsz neki, és ezzel megnöveled. Egyre rosszabb és nehezebb lesz a helyzet, a változásnak pedig esélye sincs.
És mi a helyzet a pozitív pletykával? Miért ne lehetne valakiről jókat mondani másoknak? Természetesen lehet, és érdemes is, hiszen ezzel a pozitívumokon tartod a figyelmed, így azoknak a növekedését idézed elő. Ám kihagysz egy rendkívül értékes lehetőséget.
A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy kevés elismerésben részesültünk, hiszen ami jó, az természetes, azt nem kell szóvá tenni, ami viszont rossz, azt azonnal ki kell emelni, hogy aki elkövette, gyorsan javítsa is ki a hibát. Így mi magunk sem tudjuk, mekkora ereje van az elismerő szavaknak, és nem használjuk ezt az erőt. Pedig, ha mindazt, amit a kedvesedben szeretsz, vagy amiért felnézel rá, vagy ami annyira tetszik benne, nem valaki másnak, hanem neki mondanád el rendszeresen, óriási változást tudnál előidézni. Pusztán attól, hogy mindennap megemlítesz neki valamit, amiért csodálod, elmélyül a kapcsolatotok, és szabadabban áramlik köztetek a szeretet.
Használd hát a februárt arra, hogy észrevedd, amikor olyanokról beszélsz, akik épp nincsenek jelen. Ilyenkor hozz egy új döntést, és találd meg az alkalmat arra, hogy az érintettnek mondd el a vele kapcsolatos gondolataidat. Ettől őszintébbek lesznek a kapcsolataid, és boldogabbak a hétköznapjaid.
2. lap: Elismeréssel tekintek a bőségre, valahányszor megpillantom.
Ez a lap csodálatos folytatása az előzőnek, mert újra hangsúlyozza az elismerés erejét. Arra hívja fel a figyelmünket, hogy bármivel kapcsolatban is vágyunk bőségre – legyen az egészség, idő, szeretet, pénz, kreativitás, kapcsolatok, szerelem, stb. –, a folyamatos elismerés állapotában kell lennünk. Bármire is vágysz, akkor lesz belőle egyre több, ha azt, ami már van, észreveszed és elismered.
Nem fog tehát előrevinni, ha februárban – leginkább Valentin-nap környékén – azon keseregsz, neked miért nincs párod, vagy ha van, miért nem olyan, amilyennek szerinted lennie kellene. Az fog előrevinni, ha a figyelmedet tudatosan azokra a dolgokra fordítod, amelyek már most is bőséggel jelen vannak az életedben, és kifejezed, mindez mekkora örömet jelent neked. Íme, néhány példa:
Küldj képeslapot azoknak, akik fontosak neked, és írd le, mennyi mindent szeretsz bennük.
Írj egy szerelmes levelet a kedvesednek és/vagy magadnak.
Nézz körbe az otthonodban, és fennhangon dicsérd meg a sok szépséget, amit látsz.
Mondd el a testrészeidnek, milyen hálás vagy mindazért, amit tesznek, és mennyire szereted őket.
Valahányszor reggelizni, ebédelni vagy vacsorázni kezdesz, gyönyörködj egy kicsit az ételben, és a rád váró finom falatok sokaságában.
Így lesz február valóban a szeretet és a bőség hónapja számodra. Nem azért, mert 14-én Valentin-napot ünneplünk, hanem azért, mert ezt választottad.
3. lap: Játssz!
Sokkal könnyebb észrevenni és elismerni a körülötted máris ott lévő, bőségesen áradó szeretetet, ha nem veszed annyira komolyan magadat, és játszani kezdesz.
Ám komoly, felelősséget vállaló, sok hasznos tevékenységet végző felnőttként gyakran már az is nehézséget okoz, hogy beazonosítsuk, mit is jelent a játék.
Amikor én ezzel szembesültem, addig kerestem, amíg találtam egy olyan kifejezést, ami a segítségemre van: játék az, ami látszólag értelmetlen, és semmi közvetlen haszna nincs. Pontosan úgy, ahogy a képen is látod: látszólag semmi értelme nincs annak, hogy a kutyák a labda körül ugrándoznak. Mégis, valahányszor ilyet látunk, megállunk egy pillanatra, és mosolyogni kezdünk. Azért, mert a játék örömet okoz. És ez az öröm az, ami létfontosságú ahhoz, hogy boldogan éld az életed – akkor is, ha egyébként a napjaidat csupa fontos, értékes, előrevivő tevékenység tölti ki.
Szóval februárban fogd a kedvesedet vagy a barátaidat, és játsszatok egy jót! Így fog kinyílni a szíved arra, hogy az életedben bőségesen áradjon minden, amire szükséged van, és minden, amire vágysz.
Sarkadi Kriszta
szeretetterapeuta, a Szerelmeskönyv írója
www.igazabolszerelem.hu
Sarkadi Kriszta – tanító, gyógyító, papnő
Szeretni nem kell megtanulnunk, mert a szeretet ott lakozik mindannyiunkban – ez alapvető, megmásíthatatlan természetünk. Ezért nekem pusztán az a dolgom, hogy utat mutassak abban, hogyan tudod eltakarítani a szeretet áramlásának útjában álló belső akadályaidat. A részedről pedig ehhez semmi másra nincs szükség, mint egy kis hajlandóságra: annak felismerésére, hogy ha nem vagy maradéktalanul boldog, akkor itt az idő, hogy új döntést hozz. Akár csoportban, akár négyszemközt találkozunk, megtartalak, miközben változol, én végigkísérlek az utadon. Örömmel vagyok a bábája újjászületésednek.
