Húsvét 2011

Tojás: éltető erő vagy főgonosz?

Húsvét közeledtével rengeteg családban előkerülnek az ilyenkor tradicionálisan fogyasztandó ételek: a sonka, a torma és a tojás. Ez utóbbi ételféleség rengeteg ellentmondással van körülvéve. Sokan a vélt vagy valós egészségkárosító hatása miatt – miszerint növeli a szervezet koleszterinszintjét – nem fogyasztják. A húsvéti tojást vizsgáljuk pró és kontra.

Tojásban a pénz

Tojás: éltető erő vagy főgonosz?


Idén semmit nem bíztunk a véletlenre:
gyerekekkel kóstoltuk végig a csokoládényúl- felhozatalt! » 

Réz András kedvelt anekdotája is azt a látszatot kelti, hogy bizony a koleszterin csupán azért kell hogy veszélyt jelentsen, hogy a gyógyszergyártók még eggyel több bőrt húzhassanak le a lakosságról.
A kilencvenes évek elején, amikor Réz András még javában reklámkampányokat álmodott meg, jelentkezett nála egy férfi azzal a kéréssel, hogy találjanak kis egy kreatív hirdetési koncepciót az általa kifejlesztett koleszterincsökkentőnek. A szakma kiválósága rájött, hogy a koleszterinről senki nem tud semmit a magyar társadalomban. Ez a rémkép még nem volt ismert hazánkban, éppen ezért a cél: a koleszterinmítoszt elhinteni, mérőállomásokat felépíteni, roadshow-kat szervezni, majd amikor már mindenki fél a koleszterintől, nos, akkor kell bevezetni a koleszterincsökkentő tablettákat. Így lett egészségtelen Magyarországon is ez a kis molekula. Mindez a tengerentúlon már jóval korábban bekövetkezett. 1984. március 26-án a Time magazin címlapon hozta, hogy a zsíros ételek és a tojás – magas koleszterintartalmuk miatt – szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoznak. A belső oldalakon található cikkben sem szakmai, sem tudományos igazolást nem adtak, mégis az egész világ elkezdte ignorálni a pacalt és a rántottát, a gyógyszeripar pedig szép kis summát tudhatott magáénak csupán a „gyilkos” koleszterin szintjét csökkentő termékek forgalmazásával.

Mi van benne?

Tojás: éltető erő vagy főgonosz? A koleszterinellenes kampány alapja az, hogy a táplálékkal bevitt koleszterin – egy tojásban kétszáz milligramm – növeli a szérumkoleszterin mennyiségét a vérben. Ez viszont tévedés. Mielőtt azonban közelebbről megvizsgálnánk a koleszterin és a tojás, valamint az egészségünk kérdéskörét, lássuk, mit tartalmaz ez az ősi eledel. Rendkívül sokféle tápanyagot tartalmaz a tojás, gyakorlatilag mindent, kivéve szénhidrátot, C-vitamint és élelmi rostot. Egy tyúktojás átlagosan hatvan gramm, amelyből 12% a héj, kétharmad rész a fehérje és egyharmad a sárgája. A fehérje 90%-a víz, a sárgájának pedig a fele. Egy tojás közel húszféle esszenciális zsírsavat és hét gramm fehérjét tartalmaz, zsírtartalma táplálkozás-élettani szempontból optimálisnak mondható, mert a hat grammból – ami egy tojásban van – egyharmad telített és kétharmad telítetlen zsír. A vitaminok közül D-, E-, A-, B2-, B12-vitaminok lapulnak a tojásban, ezenfelül a folsav és a pantoténsav is a jótékony összetevők csapatát erősíti. Most, hogy ezt már tudjuk, nem kell meglepődni, hogy a világ számtalan reggelizőasztalán kiemelt helyet kap a tojás. A szénhidrátot a teljes kiőrlésű kenyérrel, a C-vitamint a narancslével lehet mellé pótolni.

Jó koleszterin, rossz koleszterin

Varga Judit dietetikus szerint mindennek a lényege a mérték. Ismeretes, hogy az általunk elfogyasztott ételek közül sokban megtalálható a koleszterin, de a szervezet maga is előállítja ezt a molekulát. Ez utóbbihoz viszont rengeteg energiára van szükség, ezért a testünk megtanulta elraktározni azt, így nem kell előállítania. Ha az ételnek magas a koleszterintartalma, ennek a raktározó mechanizmusnak a tökéletessége miatt káros, hiszen maga a molekula nagy mennyiségben könnyen kicsapódik, és érrendszeri gondokat okozhat.

Dr. Szendi Gábor pszichiáter
Dr. Szendi Gábor pszichiáter

Ennek mond némileg ellent a dr. Szendi Gábor evolucionista pszichiáter könyvében, a Paleolit táplálkozásban leírt tanulmány, amely a New England Journal of Medicine hasábjain jelent meg eredetileg. Fred Kern számolt be a „tojásemberről”, aki a vizsgálat idején nyolcvannyolc éves volt, és valami beteg ötlet alapján tizenöt éven át napi közel harminc tojást fogyasztott el. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az elfogyasztott koleszterinnek csak a 18%-a szívódott fel, és így a koleszterinszintje teljesen normális volt. Természetesen sok hasonló példát is hoz, de talán a legmeggyőzőbb a már reprezentatív mintával dolgozó Won Song és Jean Kerver, akik hatezer-ötszáz tojásfogyasztót hasonlítottak össze húszezer tojást kerülővel. Kiderült, hogy akik több tojást fogyasztottak, azoknak alacsonyabb volt a koleszterinszintjük. A szerzők a véleményüket így foglalták össze: „Egészségügyi szakemberek az amerikaiaknak azt ajánlják, hogy – csökkentendő a szívbetegség kockázatát – korlátozzák a zsír- és koleszterinbevitelt. Mivel a zsírnak és koleszterinnek a tojás bőséges forrása, úgy szól az ajánlás, hogy a tojás fogyasztását redukálni kell, vagy teljesen elhagyni. Vizsgálatunk eredménye cáfolja ezt a hipotézist. Az igazság az, hogy a vér koleszterinszintje fordítottan arányos a tojásfogyasztással.”

A dietetikus és az evolúciót segítségül hívó pszichiáter is azt a végkövetkeztetést vonta le felvetésünket követően, hogy semmilyen klinikai vizsgálat nem mutat összefüggést a tojásfogyasztás és a szív-, valamint érrendszeri megbetegedések között. Bátran főzzünk tojást a sonka mellé húsvétkor!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top