Azok a lépcsőházi tojásütköztetések. Amikor a locsolással megszerzett piros tojásokat minőségi ellenőrzésképpen egymásnak koccintottuk a fordulóban. Hogy csak úgy repkedtek a darabkák. A foltos tojáshéj, a csíkos tojáshéj, a szivacsos tojáshéj, a kerti gazos tojáshéj, vagy csak sima egyszínű tojáshéj, abból is a piros százféle árnyalatában, bordótól pinkig. És persze a szmájlis tojáshéj. Csak akkor még nem tudtuk, hogy szmájli a neve.
Az, hogy a világ változott, de a tojásfestés még mindig jó játék. Azzal büszkélkedni, amit mi hoztunk létre: mindig izgalmas. A mi gyerekeink is ezt csinálják. Másképp, mint mi tettük, de közösségi játékaik ugyanúgy az élmények megosztásáról szólnak. Mint például az a tojásszépségverseny-játék a Tesco honlapján, ahol kreatív egérmozdulatokkal lehet festeni, mintázni és elküldeni mindenkinek, aki számít.
Az, hogy a tojásfestés még mindig az anyukáké (is). Ami gyűrődést kibírtak annyi hosszú éven át! Megérdemelnék azt a pihenést, amit a tojásfestő-szépségversenyben nyerhetnek. (Hisz ők is nagyon ott vannak már a neten.) Mert egy jóleső játék és pihenés legalább annyira összehozza a családot, mint az a bizonyos sarokasztal abban a kis konyhában. És mi másra jó a húsvéti tojás körüli felhajtás, ha nem erre?
