Mi is az a sonka?
A sonka a paraszti élet hozadéka, abból az időből, amikor még sózással, pácolással, füstöléssel tartósították és a padláson vagy a hűvös kamrában lógatva tárolták. A jelenleg hatályos élelmiszerkönyvi előírások szerint sonkának nevezünk minden pácolással előállított húskészítményt, amelynek alapja lehet sertés- vagy marhahús, bármilyen baromfi-, sőt vadhús, kecske- vagy juhhús, de még nyúlhús is. Vagyis néha ízre és kinézetre jobban hasonlít bármi másra, mint a vidéki konyha jellegzetes remekére.
Nézd meg a címkét
A tudatos vásárlás legfőbb kritériuma, hogy még a termék megvásárlása előtt tanulmányozd át a címkéjét. Ez alól a sonka sem lehet kivétel, már csak azért sem, mert az ünnepek előtt zajló fogyasztóvédelmi botrányok miatt érdemes bizalmatlannak lenni, és óvintézkedéseket tenni.
Mi található a sonka címkéjén? A gyártó cég feltüntetése mellett még több hasznos információnak is szerepelnie kell rajta, mint a termék összetétele, tápanyagtartalma vagy a termék készítése során használt technikai eljárás módja stb.
A termék összetétele: Sokan megdöbbennek akkor, amikor elolvassák a sonka összetételét, hogy az nemcsak színhúst tartalmaz, hanem még sok minden mást is. Például van benne víz, konyhasó, cukor, stabilizátorok, tartósítószerek (pl. polifoszfát, natrium-nitrit) és különböző növényi (szója) vagy állati (baromfibőr, sertésszalonna stb.) eredetű származékok. A sonka színhústartalma is változó, a magyar piacon található tucatnyi termék között van 63%-os pulykamelltartalmú mellsonka, 88%-os sertéscombtartalmú sonka is. De van olyan is, amelynek a hústartalma még az 50%-ot sem éri el!
Tápanyagtartalom: A sonkák energiaértéke között is nagy különbség lehet, általában 70 és 220 kcal közötti értéket mutatnak. De eltérő eredményeket kapunk akkor is, ha a fehérje-, a szénhidrát- vagy a zsírtartalmat vizsgáljuk.
Technikai eljárás: Pácolás, füstölés. A tömeggyártás miatt a páclét a húsba injekciózzák, ezért előfordulhat az is, hogy a sonka túlságosan vizes (pl. 25%-os a víztartalma). Ezt a címkén feltüntetett víztartalom mennyiségén tudjuk lemérni. A pácolt termékek többségét füstölik, és nyersen vagy főzve hozzák forgalomba. A füstölést puhafával (pl. fenyő) vagy keményfával (pl. bükk) végzik, amelynek során rákkeltő anyagok keletkezhetnek, ezek azért általában elenyésző mértékben vannak jelen. Mindenesetre ajánlott bármilyen füstölt termék mellé antioxidánsokat tartalmazó ételt (gyümölcsöket, zöld, piros színű zöldségeket) fogyasztani.
A húsvéti tojás
A tojás az újjászületés és a termékenység jelképe, a keresztény egyház szimbolikájában a feltámadás legősibb motívuma (sárgája a nap korongjára emlékeztet). Kicsiny mérete ellenére fontos szerepet tölt be étrendünkben.
A tojás minősége
Mintegy öt éve van hatályban az a rendelet, amely szabályozza a tojótyúk-telepek nyilvántartásba vételét. Ez alapján adatlapot vezetnek, amelyet átnézve a főállatorvos is nyilvántartásba veszi, és a telephez nyilvántartási számot rendel hozzá. Ez az a szám, amely a forgalomba kerülő tojásokon is látható.
A tojás minőségét több összetevő vizsgálatával állapítják meg: frissessége, a héj épsége, beltartalma és a tojás tömege alapján. Egy jó minőségű, közepes méretű tojás tömege 49 és 63 gramm között van. Vagyis: S = 42–48 g, M = 49–55 g, L = 56–63 g, XL = 63–69 g.
|
Számok tükrében A nyilvántartási szám a következőket tartalmazza: Az alkalmazott állattartási technológia kódja: 0 = biotojás, az ökológiai szabályoknak megfelelően A betűjelzés a származási országot mutatja (a hazai tojásoknál: HU). Az állattartó telepek azonosítása, megye vagy főváros kódja: 01 = Baranya
A tojás eltarthatósága a csomagolódobozon van feltüntetve. |
A biztonságos és a tápanyagdús tojás
A hagyományos tojások mellett ma már különböző vitaminokkal felturbózott tojások is kaphatók. Van ómega-3 zsírsavval ellátott úgynevezett „okos” tojás, van E-vitaminnal dúsított, koleszterinbarát, amit a tojó tyúk speciális tápszerrel történő etetésével érnek el. És létezik már fertőtlenített héjú, szalmonella ellen hőkezelt tojás is.
Mint a hímes tojás
A tojások színezése, díszítése több évszázadra nyúlik vissza. Hazánk területén már a honfoglalás előtti avar sírokban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást. A leggyakrabban használt szín a piros, amelynek véderőt tulajdonítottak. A hagyomány szerint a húsvéti díszes tojást fiatal lányok adták szerelmesüknek a locsolás viszonzásaként.
Eredetileg a húsvéti tojás egyszínű volt, ezt természetes színezék használatával érték el, attól függően, hogy milyen növényt dobtak a tojás főzővizébe: a vöröshagyma héjától barnás, a vadalmafahéjtól sárga, a büröktől zöld árnyalatot kapott.
A későbbiekben már feliratozással is díszítették: cserépedényhez tollcsévét erősítettek, ezen keresztül csurgatták a folyékony viaszt a tojásra. Mivel a festék nem fogja meg a viasszal készített mintákat (lehet bármilyen szöveg, név, üzenet, valamilyen jelkép), azok szépen kirajzolódnak.
Tojáspraktikák
• A tojásokat árusítás előtt nem szabad megmosni, mert a mosás megszünteti azt a védőhatást, amelyet a meszes héjat befedő réteg biztosít. Így nincs, ami megvédi a mikroorganizmusoktól. Ezért megmosni csak közvetlenül a felhasználás előtt kell.
• Hűvös helyen tárolva 3-4 hétig is eláll.
• A romlott, megzápult tojás általában kívülről is felismerhető, megrázva lötyög, feltörve pedig kellemetlen szagú.
• Ha a főtt tojás sárgája körül zöldes perem alakul ki, akkor a tojás nem volt friss.
• Színezd húsvéti tojásaidat növényi eredetű festékkel: a barnás színt a lila és a vöröshagyma leveleivel érheted el; a kékes színt lila káposztával; a zöld színt bodzabogyó vagy a friss nyír leveleivel; sárgás színárnyalatot zöld dió héjából vagy körömvirág főzetével festhetsz a tojásnak.
