1. Barka
A húsvéti dekoráció elengedhetetlen kelléke. A gyerekek is kedvelik selymes puhasága miatt, felnőttként pedig szívesen dobjuk fel a lakást vele. A köznyelv barkának nevezi a fűzfa vesszőin található szórt állású rügyeket és néha magát a fűzfavesszőt is. Növénytani szempontból barkán csak a virágzatot értjük – mondta el dr. Magyar Donát aerobiológus.
– Kinyílt állapotban apró, sárga színű porzók jelennek meg a rügy szürke, finoman molyhos felszínén. A barka ekkor kezdi szórni az erősen allergén virágport. Egy kísérlet során megvizsgáltuk, milyen terhelést jelent az allergiásoknak, ha kinyílt barka van a szobájukban. Megfigyeléseink alapján a barka közelében a légköri pollenkoncentráció nagyon magas szintre szökött fel. A fűzfaallergiások lehetőleg ne tartsanak virágzó barkát a lakásban, főleg ne az ágyuk közelében. Az ablak elé sem ajánlott helyezni, vagy a lakás forgalmas helyeire, például a nappali közepén álló asztalkára. A leülepedett pollen miatt fontos a többszöri nedves portörlés és porszívózás, mert az allergén virágporok hosszú ideig maradhatnak a házi porban.
2. Nyúlszőrallergia
A nyúlszőrallergia a tesztek eredményei szerint egyáltalán nem ritka, a tünetei hasonlóak a szénanátháéhoz és az asztmáéhoz. Ha házi kedvencként egy édes kis nyulat választunk, lehetőség szerint a kertben vagy az erkélyen tartsuk. Rendszeresen fürdessük, keféljük át a szőrét, tisztítsuk a ketrecét, és cseréljünk almot, így a lakásban elszóródó allergének mennyisége is csökken. A simogatások után kézmosás, ruhacsere is szükséges lehet.
3. Toll és plüss
Az ünnep jegyében gyakran kapnak a gyerekek plüssállatokat, esetleg élő kiskacsát, kiscsibét is. Hazai vizsgálatok szerint az allergiás betegek 15,9 százalékánál lehetett kimutatni liba-, csirke-, kacsatollallergénnel szembeni érzékenységet. A leggyakrabban a liba- és a kacsatoll betegít meg. Ennek oka, hogy többnyire ezekkel töltik meg a párnákat. A toll általában atkákkal szennyezett, ezért sokáig úgy vélték, hogy a tollallergiát is az atkák okozzák, mígnem a toll önálló allergizáló hatását laboratóriumi kísérletekkel is igazolták. Ilyen esetekben érdemesebb inkább a plüssállatokat választani, de ne feledjük, hogy megfelelő karbantartás híján ezek a házipor-atkák kedvelt búvóhelyévé válnak. Lehetőleg olyan játékokat vásároljunk, amelyek 60 fokon moshatók, és szivaccsal vannak kitömve. Ezeket érdemes hetente a mosógépbe vágni, de előtte érdemes legalább 12 órára lefagyasztani. Így biztosan elpusztulnak az atkák, és az allergének is eltávolíthatók.
4. Locsolókölni
– Illatanyag-allergiát okozhat bármely illatanyagot (például szegfűolaj, citromolaj) tartalmazó készítmény: arckrém, dekorkozmetikum, naptej vagy parfüm – magyarázza dr. Balogh Katalin allergológus. – Ezek a termékek a bőrre kerülve kellemetlen, viszkető kiütéseket válthatnak ki. A tünetek kivédésében sajnos az sem mindig segít, ha jó minőségű vagy természetes összetevőket tartalmazó készítményeket használunk. A praxisomban előforduló korábbi eset során például épp a natúrkozmetikumok tartósítására használt benzil-szalicilát okozta a beteg panaszait. Kozmetikumok vásárlása előtt érdemes áttanulmányozni az összetevők listáját, így biztosak lehetünk benne, hogy a kiválasztott termék használata nem okoz majd tüneteket. A húsvéti locsolás alkalmával is ajánlatos figyelni arra, hogy a parfüm vagy a locsolókölni inkább a ruhára, mint a bőrre kerüljön, így jelentősen csökkenthető a bőrirritáció veszélye.
5. Tojás
 |
A tojásallergia tüneteként csalánkiütés, ekcéma és néha nehézlégzés, orrfolyásos panaszok jelentkezhetnek. A keresztallergia veszélye miatt a tojásallergiások egy részének a csirkehús fogyasztása sem javasolt, de a tyúktollallergének belégzése is asztmás tünetet, köhögést okozhat – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus. Az ünnepek alatt fokozottan ügyeljünk a tojásallergiás betegek étrendjére. Számos pékáru, krémtöltelék tartalmazhat tojásfehérjét, ezért vendégségben mindig kérdezzünk rá az egyes fogások összetevőire.
