Emlékszem, én imádtam együtt lenni és sustorogni a barátnőimmel, jó kis pizsipartikat tartottunk, rengeteg időt töltöttünk együtt, számunkra még ilyen volt a barátság. Mondjuk az is igaz, hogy sokkal kevesebb barátom volt, mint a lányomnak, de ők nagyon szoros kötelékek voltak. Panka lányomnak van egy igazi barátnője, akivel ovis kora óta jóban vannak, Panni már nem az osztálytársa, de minden nap beszélnek, egy-két hetente nálunk alszanak, vagy a lányom alszik náluk, az anyukájával is jóban vagyok, Pannit pedig nagyon szeretem. Még négyesben is csináltunk már közös programot, és tök jól sikerült, aranyosak voltak a csajok is. Nyaranta én is viszem magammal Pannit a nyaralásra, Panka is megy Panni családjával, ez már évek óta így van. Nagyon büszke vagyok arra, hogy Panni a bizalmába fogadott és még a titkait is elárulja nekem. Persze, a legjobban annak örülök, hogy Panka is beavat a fontos dolgokba, megbízik a véleményemben, és még azt is elmondja, ha az osztálytársai valami baromi nagy hülyeséget csinálnak. Szívesen és sokat beszél a lányom, de néha annyira meglepődöm, mikor látom, hogy órákon át csak csetel, online életet él…
„Anya szerint fura, hogy online beszélgetünk a többiekkel, pedig ebben az a jó, hogy egyszerre többen is dumálhatunk egymással, és még közben írhatunk is párhuzamosan másoknak. Vannak csoportok, amiben benne vagyok, ezért csipog állandóan a telefonom. Sokszor hazajövök a suliból és leckeírás és tanulás helyett is csak csetelek meg telefonálok, és este csinálom meg az iskolai dolgokat. Anya szerint először le kell tudnia az embernek a kötelességét, és csak utána kéne pihennem, de ebben nem értünk egyet.
Szerinte sokkal jobb lenne, ha átjönnének a barátaim, mert közel laknak, de én azt nem akarom. Így könnyen és gyorsan le lehet zárni egy beszélgetést, ha be akarom fejezni, és elkezdeni is könnyebb. Pannival szeretek együtt lenni, meg a fiú barátaimmal is, sajnos az osztályban csak sipákoló lányok vannak, őket nem annyira kedvelem, de helyette jóban vagyok a fiúkkal. Velük sokkal könnyebb beszélgetni, meg sokkal viccesebbek is, és sokkal kevesebbet veszekednek, mint a lányok. Egyébként nekem lenne kedvem sokszor elmenni csak úgy, mondjuk egy bevásárlóközpontba nézelődni, de anya azt nem engedi, szerinte nem kell céltalanul lődörögni ilyen helyen, pedig ehhez nagy kedve van a legtöbb osztálytársamnak is. Mindegy, ha nagyobb leszek, akkor biztos megengedi.
Az internet már a barátkozást is megváltoztatta (fotó: Thinkstock)
Nálunk az a szokás, hogy megkérdezem telefonon, ha el akarok menni valahová, és mindig meg kell állapodnunk abban, hogy hányra érek haza. Ezt már megszoktam, inkább az a fura nekem, hogy egy csomó osztálytársam nem is szól a szüleinek, hogy hová megy, mikor jön. Néha gúnyolódnak rajtam, hogy anya szigorú, de nekem ez nem baj, sokkal jobb, mintha nem törődne velem. Játszani is online szoktunk, azt mondjuk anyával is szoktam, leginkább Honfoglalózni, mert szerinte abból legalább lehet tanulni… Mókás, mikor együtt nagyon elverjük a barátaimat, anya azt mondta, hogy kicsit szégyelli is magát, mert nyilván műveltebb, mint egy 14 éves. A fényképeket kizárólag Instára töltöm fel, ott kommentelik, ezt a közösségi oldalt használom leginkább.
Idegen emberekkel nem szoktam ismerkedni, van egy lány, akit nagyon szeretek, régen a mi sulinkban járt, vele például sosem találkozom, viszont nagyon sokszor beszélünk meg írunk egymásnak és szerintem egész jóban vagyunk. Lehet, hogy a felnőtteknek ez furcsa, de ma már a közösségi oldalak és az internet segítségével éli a legtöbb kamasz az életét
– meséli a 14 éves lányom.
Az ő korában én imádtam kutyát sétáltatni a barátnőimmel, állandóan egymásnál ültünk és locsogtunk, ha az időnk engedte. Persze, akkor még nem volt internet. Felesleges azon gondolkozni, hogy ők miért nem így csinálják, mert a ami gyerekek már egy egész más világban nőnek fel, de azért nem lehet a virtuális térben elveszni. Azért például mindig szólok, ha együtt van a barátnőjével, hogy ne nyomkodják külön-külön a telefonjukat, hanem legyenek együtt. Amikor én gyerek voltam, akkor arra vártam, hogy kezdődjön el a Derrick a tévében este nyolckor, a kislányom, ha szeretne megnézni egy filmet, akkor fogja magát és letölti. Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy moziba is szoktak menni a barátaival, azt támogatom, de általában előtte megbeszéljük, hogy milyen filmet néznek meg.
Szponzorált tartalom
