Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mikor menjek vissza dolgoz
Szervusztok,
Kertész Gábor vagyok a nyomtatott Nők Lapjától.
Lapunk hamarosan nagyszabású vitát indít az alábbi témában: Meddig maradjon otthon az anya a kicsivel?
Részlet az első, a témával foglalkozó írásunkból (megjelenés néhány hét múlva):
Régen az volt az álláspont, hogy a gyereknek – hároméves koráig – az anyja mellett a helye. Mára egyre többször emlegetik az együtt töltött idő „minőségének” fontosságát, s mintha ebben a szóban az is benne lenne: a mennyiség kevéssé számít… Vajon hol az „igazság”? Van-e arany középút, ami a gyereknek és az anyának is egyaránt jó? Kell-e egyáltalán választani karrier és anyaság között?
Nemrégiben Norvégiában jártam, ahol azt hallottam, hogy az anyák visszamennek dolgozni, amikor csemetéjük eléri az egyéves kort – akár részmunkaidőbe is. Az ottani minisztériumi beszélgetőtársak azon csodálkoztak, hogy Magyarországon ez általában másként van: az első három évet a legtöbben otthon töltik a gyerekkel. Persze, vannak kivételek (például a tévés szereplők, akik nyilván félnek, hogy valaki betölti majd helyettük a képernyőt, ezért több médiás anyuka már a gyerek pár hónapos korától dolgozni kezd – igaz, nem napi nyolc, hanem esetleg csak heti hat órában), de nem ez a jellemző. Hogyan is lehetne ez általános – hiszen a norvégok is azzal kezdték néhány évtizeddel ezelőtt, hogy jelentősen megnövelték a bölcsődék számát. És az elsők között vezették be a részmunkaidőt is… De mi a helyzet nálunk? Mit szeretne az „átlaganya”? Visszavágyna-e dolgozni, ha találna olyan bölcsődét, ahová nyugodt szívvel beadhatja a gyerekét? És megérné-e – mind a gyerek, mind a család szempontjából – a szülés után egy évvel újra munkába állnia?
Mivel a lehető legtöbb véleményt szeretnénk meghallgatni (illetve a lapban idézni), kérünk Titeket, hogy ha van kedvetek, szóljatok hozzá a vitához.
Kíváncsian várjuk a kommentjeiteket.
a nyomtatott Nők Lapja nevében
Kertész Gábor
Mikor menjek vissza dolgozni? Ez remek kérdés! 3 gyermekem van:12,10,3 évesek. A picit nem vették fel az óviba, így még 1 évet itthon kell maradnom! Részállás nevetséges?! Amint meghallják a gyermekek számát...Pedig meg tudnám oldani! Főiskolai végzettség nem ér semmit. A végzettségem EÜ. diplomás ápoló. A fizetésen nem látszik, mivel nem kötelező a munkakör betöltéséhez. Tehát az OKJ-végzettség szerint fizetnek meg.
Ez a helyzet szerintem sok családnál. Mennének dolgozni, de hova?
Probálkozom tovább. Ha valaki tud bármilyen részállást, szívesen venném. A fórumon elérhet!
finniki
Olvastam a cikket. Elég kevés főnököt szólaltattak meg. Pl. nem volt senki a köztisztviselői-közalkalmazotti szférából. Tegnap a neten rákerestem ilyen állásokra és (Budapesten) több százból három darab (!) volt részmunkaidős.
Sziasztok!
Érdekes téma! Hát az én szerény véleményem az, hogy Mo-on sokszor rákényszerülnek az anyák arra, hogy válasszanak karrier és gyerek között! A "piszkos anyagiak" miatt az anyukáknak vissza kell menniük korábban dolgozni, miközben a gyereknek szüksége lenne még az anyai együttlétre.
Jómagam harmadik csemetémmel vagyok itthon. Mivel nyáron lesz 3 éves a kicsi, felmerült a nagy kérdés: visszamenjek-e dolgozni, vagy maradjak itthon, míg 8 éves nem lesz a legkisebb? Anyagilag NAGYON hiányzik a fizetésem és amit főállású anyaként kapnék, úgy gondolom nevetséges összeg.
Ugyanakkor felrémlik előttem a pár évvel ezelőtti kép, amikor még dolgoztam: túlórázásból sokszor este 7-kor értem haza fáradtan, gyors félkész vacsi, hétvégén bepótoltam a háztartási munkákat, amiket hétköznap nem tudtam elvégezni és akkor megint nem tudtam eleget foglalkozni a gyerekeimmel, ami miatt este sokszor sírva aludtam el... Hát köszönöm, ebből nem kérek többet!
Miért nem lehet 4 órában vagy távmunkában tisztességes munkát találni, amit itthon el tudnék végezni? Hol vannak a "családcentrikus" munkahelyek? Sokszor hallom anyukáktól, akik 3 év után visszamennek dolgozni, hogy lenézik őket, szinte "újból kell kezdeni" a munkahelyen mindent és nem tekintik őket teljes munkaerőnek!
Összegezve mindent, úgy érzem nem nyer megfelelő támogatást az ANYASÁG!
Sziasztok!
A családbarát mh. 2 c. fantasztikus topikból átjövök ide, mert ott sajnos nincs nagy élet.
Én egyedül nevelem a két kisfiam, kevés a segítségem (anyukám kicsit vonakodik, apukám rengeteget dolgozik, többi nagyszülő vidéken) és most idén elkezdtem dolgozni. Persze rögtön olyan mh.em lett, ahova nem jelentenek be. És nagyon keveset keresek. Viszont RÉSZMUNKAIDŐ. Éljen!
Aztán lett egy másik mh.em is. Ahova szintén nem jelentenek be. Viszont kicsit többet keresek. Ez már még jobb!
És most abban reménykedem, hogy találok egy olyan harmadikat, ahol be is jelentenek és részmunkaidőt vállalhatok. Igaz ugyan, hogy nekem aztán végképp teljes munkaidőben kellene dolgozonom az anyagiak miatt, viszont korábbi (gyerekek előtti) tapasztalatból tudom, hogy azt nagyon nem bírom. Kell, hogy másról is szóljon az életem, mint a munkáról.
És legyünk őszinték, két kicsi gyerekkel nagyon sok munka van - szintén.
Én még itthon vagyok a gyerkőcömmel, de a kolleganőm már visszament dolgozni. Ő 15 éve dolgozik a munkahelyünkön, én 10. Mindketten letettünk már valamit az asztalra. Őt a napokban nevezték ki főkönyvelőnek. Viszont tavaly ősszel az ő gyermeke kapott tüdőgyulladást azér, mert nem mert otthon maradni a megfázott fiával, mert nem mert a munkahelyen szólni, hogy a gyermek betegsége miatt otthon kellene betegállományba lennie egy darabig. Az egyik nagyszülő a súlyos betegsége miatt nem vállalja a gyereket, a másik pedig nagyon idős, a férj látástól-mikulásig dolgozik.
Sajnos át tudom érezni a helyzetét, a dillemáját. Egyik oldalról ott a gyermeked, akit a világ minden kincsénél jobban szeretsz, a másik oldalról ott a nyomás a munkahelyed részéről. A lelkedet piszkáló folyamatos célozgatások, a megrovó pillantások, esetleg egy -egy jó időben, halkan elengedett fenyegetés. Persze lehet azt mondani, hogy engem biztos nem érdekelne, de aki ismeri ezt a mentalitást, az tudja, hogy miről írok. Én ismerem...
Ancur
Egy kicsit visszaolvastam, és itt leragadtam.
Szerencsés nő vagy, de nem az átlaghoz tartozol. Első sorban a gyermeked miatt vagy szerencsés, aki nem igényelt téged a nap 24 órájában, aki mindíg azonos időben aludt, és eljátszott melletted a játszószőnyeged amíg te dolgoztál. Az én lányom 20 hónapos, de még mindíg van, hogy elszundíg délelőtt, akkor természtesen délután már nem akar aludni, nagyon bújós, anyás, nagyon igényli a foglalkozást. Én el sem tudom képzelni, hogy akár itthon is dolgozni tudnék mellette. Természetesen ha nagyon muszály lenne, biztosan megoldanám, de ezzel az igényét a vele való foglalkozásra valamilyen módon csökkenteni kellene.
A másik a munkahelyed. Elképzeltem, hogy én bevinném a munkahelyre a lányomat. Hát már jókat kacagtam magamban. Elképzeltem az idegbajos főnökömet, a mindíg rohanó kollegáimat, ahogy kerülgetik a gyereket, az építőkockákkal és egyéb játékokkal teli irodába. A gyereket, aki mindíg kiváncsi, mindenre felmászik, folyamatosan kérdez. Hát aranyos lenne. Mindezt persze beosztottként írom.
A 20 eFt-os plüssön egy kicsit kiakadtam. Ne haragudj, de te anyagi szempontból sem az átlag közé tartozol. Szerintem a mai átlag családnak a napi gondja az, hogy a rezsit és a kaját ki tudja fizetni, bele sem gondol abba, hogy miből vegye meg a tízezres plüssmacit. Szerencsés vagyok, mert nincs egyáltalán hiteltartozásunk, minden a sajátunk, de még így is nagyon nehéz kigazdálkodni, hogy mindenre jusson.
Nagyon sok átlagos anyagi körülmény között élő barátunk van, akik hasonló gondokkal küzködnek mint mi. Ami nagyon fáj mindenkinek, hogy mindammellett, hogy mindenki dolgozik, arra, hogy pihenjünk, kikapcsolódjunk már nincs keret. Januárba elmentünk a Tropikáriumba utána beültünk megenni egy hamburgert. Ez a kiruccanásunk az utólagos számítások szerint kb. 8000 Ft-ba került. Ez a havi bevételünkhöz képest nagyon sok, és sok még rengeteg családnak!!! Amin csodálkoztam, hogy a Campona viszont totál tele volt, tehát fizetőképes kereslet mégis van. Nem hiszem, hogy azon a szombat estén éppen csak olyan családok estek be mint mi, akik szökőévbe 1x csinálnak ilyen programot. Na egy kicsit elkanyarodtam a témától...
A fentiekkel nem megbántani akarlak, mert amit te csinálsz az nagyon tiszteletre méltó. Ehhez nagy akarat és kitartás kell, ami neked megvan, de a körülményeid nem átlagosak!!!
További boldog babázást kívánok neked és jó munkát!
Ancur
Szia!
Nagyon érdekes a téma, jelenleg nap mint nap foglalkoztat a kérdés. Én Dunakeszin lakom, ez abból a szempontból érdekes, hogy a bölcsöde és az óvoda kérdése katasztrofális,bár gondolom sajnos nem egyedi az országban. Mivel Pest közelsége miatt nagyon közkezdvelt településsé váltunk, rengeteg lakópark épült, viszont csak magánbölcsödével és óvodával bővült az intézmények száma, ami egy átlagos családnak megfizethetetlen. Én személy szerint nem szeretném a lányomat bölcsibe adni, úgy érzem, hogy jobb helye van itthon, és szerencsére olyan helyzetbe vagyunk, hogy a környéken sok vele hasonló korabeli gyermek lakik és velük össze is járunk, tehát társaságban sem szenved hiányt. Ettől függetlenül még nem tudom, hogy ha lejár augusztusban a Gyed, hogyan fogunk a nemegészen 30 eFt-os Gyes-ből kijönni. A múltkor teljesen ledöbbentem, hogy az a bébiétel amit kb. 8 hónappal ezelőtt adtam a lányomnak, 150 Ft-ról mára már 200 Ft-ra emelkedett.
Kedves Fórumozók! Már látom előre, hogy ugrotok a nyakamnak, hogy ne vegyek bébiételt, hanem főzzek a lányomnak! Természetesen főzök neki, de sajnos a fenti dolog jól példázza azt, hogy átlagban milyen mértékben emelkednek az árak!!! Akár hogy is szépítek a dolgon, akkor is a helyzet az, hogy egyel többen vagyunk, a bevételünk pedig egyre kevesebb!!!
Ez a dolog anyagi oldala. Érzelmi szempontból szerintem nagyon embere válogatja. Én személy szerint imádok itthon lenni a gyermekemmel. Mára kialakult egy olyan napirendünk, amiben úgy érzem, hogy tökéletesen meg tudok adni mindent a gyermekemnek, családomnak és magamnak. Szerintem nagyon fontos, hogy jól be tudjuk osztani az időnket, hiszen annyi mindenre kell egy jó anyának koncentrálnia!!! A gyermekemmel való foglalkozás nem untat, kifejezetten élvezem, bár ő is hisztis tud lenni, a türelmem végtelen.
Munkahely szempontjából nézve a dolgot az én esetemben nincs semmi amiről lemaradnék a karrierépítés területén. Azon átlaghoz tartozom, aki örülhet, hogy ha visszaveszik egyáltalán. Bár tudom, hogy a törvény véd bennünket, na de hát tudjuk, hogy mi a valóság... Egyébként sem vágyom egyelőre vissza, nagyon élvezem a szabadságot, hogy úgy osztom be az időmet ahogy én akarom, hogy nincs főnököm, aki megkeseríti a mindennapjaima, hogy csak azokhoz kell alkalmazkodnom, akiket feltétel nélkül szeretek. Ettől függetlenül az anyagi nehézségek miatt már felmerült bennem, hogy talán mégis vissza kellene mennem dolgozni (már ha visszavesznek). Talán ha lenne részmunkaidős állás nem filóznék annyit, de az nincs és mivel a bölcsödekérdés abszolult esélytelen nincs is min gyakorlatilag gondolkozni.
Ancur
Minőségi reprodukcó kellene, mert minek az ocsú,ha búza sincs:))
Mert így az állam maga alatt vágja a fát, újratermeli a nyomort,a segély-társadalmat és mi lesz, ha 20-30-40 év múlva már a társadalom 70%-a A NEMmunkaszeretőrétegből áll?
Sziasztok!
Laci2000 rávilágított a lényegre: állambácsinak az az érdeke, hogy minél több gyerek szülessen, viszont a felnevelésük minél kevesebbe kerüljön. Az említett 1,5 M Ft/251 ellátási nap/ bölcsis gyerekre jutó összeg GYES-es anyuka esetén cca. 240 000 Ft/251 ellátási nap/ gyermek, GYED-re számítva cca. 720 000 Ft.
Tehát ha az anya GYES-en van az államnak 1/6-odába, de GYED esetén is csak a felébe kerül egy gyererek ellátása, mintha ugyanazon csemete a bölcsiben lenne! Így nem csoda, ha az igények ellenére nem szaporodnak gombamód a bölcsődék.
Üdv
Erről beszélt nemrég Kopp Mária pszichiáter is, hogy ma Magyarországon a képzettebb nők hátrányos helyzetben vannak gyerekszüléskor.Miért?Igen, egy 8 osztályt végzett nőnek kevesebb a pénze,de számára nem jelent gondot,pl a munkába való visszatérés,fel sem merül problémaként.Ellenben a képzettek nők munkába való visszatérését semmi nem támogatja,pedig így lehetne ösztönözni a szülést.Nem a csp emelésével, normális nő nem szül csak azért,mert 2000 ft-tal több acsp,de abszolúte nem garantált sem a bölcsödei hely, sem a munkába való visszatérés.A csp vég nélkül emelgetésévelcsak egy jól körülírható csoport reprodukcióját lehet elősegíteni.
Az átlagkismama akkor lenne boldog,ha biztosítanák az előbb leírt feltételeket.
Pontosan!!!!! Én is úgy veszem észre, hogy azokat támogatják, akik "csak a segélyekért, támogatásokért" szülnek, most ezt faji előítéletektől függetlenül. Ezeket a családokat egyszerűen mi tartjuk el!
Én gyerekem 3 hetes kora óta dolgozom, tehát a "nagy közös kasszába" elég sokat fizettem/fizetek, így méltánytalannak tartom, hogy a szociális háló nagyobb lyukain épp mi estünk ki, azaz az én fiamat nem vették fel állami bölcsödébe/óvodába, és még folytathatnám a sort.... Valóban azokata családokat kellene gyerekvállalásra ösztönözni, akinek a gyerekeiből is jó eséllyel válhat a társadalom hasznos tagja, és nem a segélyből élők táborát kéne szaporodásra ösztönözni. Ha más nem, állam bevételei szempontjából sem lenne elhanyagolható (ha csak ezt az oldalt nézem).
Tegnap nem válaszoltam! Ha összeadom az 547000Ft-ot és a 878500Ft-ot az 1.425.500Ft Gondolom az összeg nagyságához mérten ez már majdnem 1.500.000Ft.
A fehér,középosztálybeli gyerek szülei nem szavazóbázis, ennyi, buta,szegény,műveletlen embereket jobban lehet irányítani-becsapni,ezért az ő számukat kell növelni Minden intézkedés erre irányul.
Már Szlovákiában is nagyobb az átlagjövedelem mint nálunk,már ezzel sem dicsekedhetünk
Lehet, hogy a 80.000 ft kevés a vállakozónak,de egy átlag magyar családnak bizony érvágás.Vagy ebben a szép új világban már csak akkor vállalhatsz 2 gyereket, ha milliomos vagy?
Egyébként a magyar óvodai-bölcsödei ellátás közel sem teljesíti az eu-s elvárásokat.Ez nem zavar senkit?A kormány jobban tenné,ha nem a segyélylesők számát szaporítaná és ösztönözné őket szülésre ,hanem a középosztálybeli anyukáknak adna perspektívát.
Igen olvastam, hogy elég régóta dolgozol illetve korán visszamentél dolgozni. Olvasd el a 248-as hozzászólásomat a bölcsődékről. A két gyereknél 60-80ezer forinttal nem akarlak megbántani, hogy az még olcsó. A 248-es hozzászólásomban nem részleteztem, hogy természetesen a normatív támogatás és a másfélmillió közötti kb. egy millió forintot nem feltétlenül a szülőnek kell állnia. Azért nem feltétlenül mert ha a területileg illetékes bölcsődébe viszed a gyereket és felveszik akkor az említett összeget az önkormányzat állja. Ha magán bölcsődébe viszed a gyereket és a magánbölcsődének van közoktatási megállapodása az önkormányzattal akkor az 1 milliót megint az önkormányzat állja. Sok sikert a picihez!
Ha figyelemen véigolvasnád a topikot,illetve, megnéznéd pár másik topikbeli bejegyzésemet, láthatnád, hogy közel egy hónapja, gyerekem első szülinapja óta dolgozom.Nagymama vigyáz rá.Mondhatnád,akkor minek is törődök a témával, hisz az én helyzetem okés?Na,igen,de én vagyunk olyan empatikus, és szolidáris, hogy nem vagyok olyan, hogy nekem okés,más meg le van ....Már csak foglalkozásomból adódóan sem engedhetek meg magamnak efféle hozzáállást.
Magánbölvsi: mindenki ezzel jön,de megoldás ez?Mert ez egy kiváltságos réteg szolgáltatása, két gyereknél 60-80.000 ft csak bölcsire?(Egyelőre egy van, de akarunk másodikat is.
Ha röviden szeretnék válaszolni akkor a következő a válasz! Leültem és kiszámoltam a következőket. Gáz, villany, víz, csatorna, munkabérek a bölcsődei szakdolgozóknak és a dadusnak. Ezeket összeadva és kiszámolva 10 gyerekre mert ez 1 csoport jött ki 11 millió forint. Bölcsiben két műszak dolgozik reggel 6 tól 12 órán keresztül. Ami ebben az összegben nincsen benne. Konyhás személyzet, takarító személyzet, takarítószer, és ami nagyon fontos nincsen benne fejlesztő eszköz, játék a gyerekeknek, és mondjuk nincsen benne az épület karbantartása. Ezekhez képes ami nyílt 2007 évben 1 bölcsődés gyerekre 251 ellátási napra adott normatív támogatás 547.000Ft. Soknak tűnik, de! Apró pici megjegyzés volt az Önkormányzatnál, hogy ez az összeg egyharmada a teljes ellátásnak. És tényleg így van. Nagyon sajnálom, hogy nem tudom beindítani a magánbölcsit. Eljutottam alpolgármester úrral olyan tárgyalási szintre, hogy ha megmondom mekkora helységre van szükségem akkor keres nekem önkormányzati bérelhető helységet. Egyébként a magán bölcsődék is megkapják ezt a normatív támogatást ha megfelelnek a feltételeknek. Tovább is van mondjam még?
Üdv: Laci