A pályakezdőkben már eleve kódolva van a nemi megkülönböztetés – állítja a Figyelő-Hewitt KarrierStart TOP 30 felmérés. Az egyik legszembetűnőbb különbség a pályakezdő férfiak és nők között a fizetési elvárások alakulása. A frissdiplomások átlagosan bruttó 284 ezer forintot szeretnének keresni, viszont a férfiak magasabb fizetést tartanak reálisnak, ők átlagosan 24 262 forinttal magasabb összeget kérnek munkáltatójuktól.
Tévesnek bizonyult az az elképzelés, hogy a pályakezdők egyből főnökök szeretnének lenni, vagy több pénzt szeretnének keresni, de azok a sztereotípiák beigazolódni látszanak, miszerint a férfiak inkább mások vezetését tűzik ki célul, míg a nőket ez kevésbé motiválja, ők inkább egy-egy terület szakértőjévé szeretnének válni. A nők a fizetésnövekedést is kisebb arányban szeretnének, mint a férfiak. A kutatás kitért arra is, hogy mely tényezők fontosak a pályakezdők számára a munkahely kiválasztásakor. Nemek szerint ez esetben nincs lényeges különbség, az első négy szempont, vagyis a vonzó fizetés, a megbízhatóság, a szakmai fejlődés és a csapatmunka teljesen megegyezik, utána viszont a nőknél a munka és a magánélet kiegyensúlyozottsága megelőzi a karriert, míg a férfiak esetében inkább a szakmai pályafutás részesül előnyben.
A nők alulértékelik magukat
Egy másik kutatás szerint a nők az adott szakmára jellemző nettó átlagkereset megadásakor átlagosan 25 ezer forinttal alacsonyabb összeget jelöltek meg, mint a férfiak. Ez a különbség megmaradt akkor is, amikor az életszínvonaluk fenntartásához szükséges jövedelemről kérdezték őket – áll az Educatio Kft. által végzett Diplomás pályakövetés 2009-2010 kutatási program eredményeiben, amelyben nyolcezer végzős felsőoktatási hallgatót kérdeztek meg.
A nők kedvezőtlenebbül ítélik meg helyzetüket, mint a férfiak: a szebbik nem képviselőit a jó fizetés kevésbé motiválja a diploma megszerzésében. Alacsonyabb fizetéssel is megelégszenek, mint azonos területen tevékenykedő férfitársaik. A női hallgatók inkább a munkanélküliséget akarják elkerülni a felsőfokú oklevéllel, egyszóval a biztonságot és a társadalmi visszajelzést, megbecsülést keresik. A másik nem hajtóereje ezzel szemben a magasabb fizetés és a vezető pozíció elérése.
Nem véletlenül jelenik meg célkitűzésként az Európai Unió tagországaiban a nők és a férfiak közötti bérkülönbség csökkentése. Az Európai Bizottság 2009-ben bemutatott felmérése szerint, 2007-ben csak 15 százalék volt azonos beosztásban dolgozó nők és a férfiak között a nők bérhátránya, addig két évvel később már 17,4 százalék volt ez az arány. A pályakövetési felmérés eredményei is összecsengnek ezzel, a nők mind általános, mind személyes szinten alacsonyabb átlagjövedelmet adtak meg a férfiaknál.
A cikk folytatásáért kattints!
