Meríts a környezetedből!
16 évesen írtunk a húgommal és Dani barátommal egy Szomszédok-átiratot, de abból az időből van pár másik számunk is. Balanescu Quartet hegedűmuzsikára gyártottunk kórusművet a disznóvágásról, meg rímeltünk az első Teleshop-füzetekből. Az ihletet a bátaszéki nyári dögunalom adta, ami nagyjából a dadaizmus melegágya. Volt egy szekszárdi srác, Pinyó, aki készített néhány zenei alapot. Szólt, hogy a szépeket nem használhatjuk, de mi természetesen azokra szövegeltünk rá.
Véletlen…
Tizenhét éves koromban hallottam először azt a szót, hogy kulturális antropológia. Egy bajai haverom mondta, hogy van egy iszonyú jóképű antropológus haverja, akivel később össze is jöttem. Az ő hatására mentem antropológia szakra.
Nem unalmas?
Az egyetemen örültem, hogy nem csak távoli indián kultúrákkal foglalkozunk, hanem kínai piacokkal és IKEA katalógusokkal is. Ettől sokkal érdekesebb lett az életem, mert a hétköznapokban, mondjuk a CBA-ban sorban állva is meg lehet figyelni egy csomó szimbólumot, amit akár öntudatlanul használunk.
Irány Budapest!
Csak fővárosi egyetemeket jelöltem meg. Akkor is jöttem volna, ha nem vesznek fel sehova. 15 éves koromtól Baján laktam, és havi egyszer mentünk Pestre bulizni. Láttam, hogy ott történnek a dolgok. Baja egyébként pont Pécs és Szeged között van, mindkét városba átjártunk, de érezhető volt, hogy ez a kettő együtt is kevés az akkori budapesti élethez képest.
Lámpaláz
Nincs sok hangom az énekléshez meg a rappeléshez, ilyenek az adottságaim. Nekem inkább az írás volt a lényeg, ritmusra írni a szöveget, és minél több rímet belepréselni egy sorba. Móki többet beszélt, én többet írtam, a színpadon viszont inkább én mozogtam, ugrabugráltam. Az első koncertünk előtt annyira féltünk, hogy meg kellett innunk egy üveg tequilát. A Tabánban léptünk fel több száz ember előtt, három saját számmal. Megdobáltak minket, kihúzták a zsinórt, és újra kellett kezdenünk. Egy örökkévalóságnak tűnt…
Irány a börtön!
A magyar és az antropológia szakok mellé kellett egy kenyérkereső szakma, így jött képbe a pszichológia. Tizenévesen elolvastam egy könyvet, amit Madonna egyik pasija írt, aki börtönpszichológus volt. Ez akkor nagyon menőnek tűnt, tetszett. Az egyetemen biztos lettem benne, hogy a klinikai terület érdekel – a vállalati vagy a munkapszichológia nem kötött le. Ötödév második félévében telefonáltam a Baracskai Büntetés-végrehajtási Intézetbe, és felvettek.
Maszek ügyek
Öt év pszichológia szak után kell négy év klinikai szakképzés a magánrendeléshez, ezalatt pedig bejelentett munkahely, ami nálam a börtön. Egyébként ott csinálhatom ténylegesen azt a terápiás munkát, amit akarok. Állandóak a betegek: egy pszichiátriai osztályon nagyjából kéthetente cserélődnének.
Írj, ha kérik…
Vannak börtöntémában megjelent cikkeim, és nagyon szeretem a Forgács Zsuzsa féle antológiasorozatban megjelent rapnovelláimat is. Ez a munka egyébként a Ludditáknak köszönhetően jött, ahogy az újságok is. A Pep! magazinban egy urbán-pszicho rovatot írtam, később jött a borsa.hu. Tök jó lenne még dalszövegeket írni olyan mélabús énekesnőknek, mint amilyen Méhes Marietta volt. Mondjuk a Péterfi Borinak.
Legyen mobilod!
Ha eszembe jutott egy rím, beírtam a telefonomba. Majdnem főbe lőttem magam, amikor a tavalyi orfűi fesztiválon elhagytam, benne kétszáz sorpárral.
1977. 07. 21. – napvilág, Szekszárd 1994 – stoppal bejárjuk Európát, a maradék dögunalom nyári szünetben dadaista dalokat írunk Kis-Szabó Danival és a húgommal Bátaszéken 1996 – érettségi a kimondhatatlan nevű Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Gimnáziumában Baján 2000 – megszületik az első Ludditák dalszöveg; ez év nyarán a Szigeten is debütálunk 2004 – nyolc év egyetemi lébecolás ér véget a magyar, pszichológia és kulturális antropológia szakok abszolválásával az ELTE-n; börtönpszichológusként végre a gyakorlatban is szemrevételezhetem, amiről idáig jobbára csak olvastam (értsd: végre találkozom hús-vér emberekkel); elindítjuk a Terepjáró című kultantrop rádióműsort a Tiloson 2005 – egy nóném demócédét követően megjelenik az első “hivatalos” Ludditák anyag, a Porcogó; olvasható az első “rapnovellám” az Éjszakai állatkert című antológiában (amelyet később a Szomjas oázisba bekerült szöveg követ majd) 2007 – immár nagyzenekarral kiegészülve koncertezünk; kijön a tizenegyes című dupla cédé 2008 – megjelennek az első pszichológia tárgyú cikkeim a Pep! magazinban és a borsa.hu-n 2009 – befejezem a klinikai és az addiktológiai szakpszichológus képzéseket, magánrendelhetek legálisan 2010 – szeptembertől kezdem a doktorit kulturális antropológia és börtön témakörben az ELTE-n |