Anna biztosítási üzletkötőként dolgozott, a munkavégzése során egy ügyfél lakásától a munkahelyére menet a buszról lelépve, a buszmegállóban, a jeges úton elcsúszott és bokatörést szenvedett. Ezek után kérte az őt munkáltató biztosító társaságot, hogy a balesetével összefüggésben felmerült kárait térítse meg. A munkáltató a kártérítés elől elzárkózott, mondván, hogy ő nem tehet arról, hogy a járda nem volt megfelelően eltakarítva, és arról sem, hogy a munkavállaló a jeges úton, akár figyelmetlenségből, elcsúszott. Anna bírósághoz fordult és kérte a munkáltató kártérítési felelősségének megállapítását.
Miért felel a munkáltató?
A munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott balesetből és/vagy megbetegedésből származó kárának azt a részét, amit a társadalombiztosítás már nem fedez, a munkáltató – kevés számú kivételtől eltekintve – köteles megtéríteni. A munkáltató kártérítési felelősségének elvi alapja az, hogy a munkavállalót a „munkaviszonyával összefüggésben” érte baleset vagy megbetegedés.
A fenti utalás egyrészt azt fejezi ki, hogy a munkáltató kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a balesetet szenvedett alkalmazott munkaviszonyban áll a munkáltatóval (tehát például megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban ez a fajta szigorú munkáltatói kárfelelősség nem áll fenn), másrészt pedig azt, hogy a munkavállalót ért kárnak valamilyen formában összefüggésben kell állnia az általa létesített munkaviszonnyal (a leggyakoribb és legkönnyebben bizonyítható ez, ha a munkavégzés közben, a munkavégzés miatt éri baleset vagy megbetegedés).
A bíróság akkor is megállapítja a munkáltató kártérítési felelősségét, ha a bekövetkezett baleset a munkavégzéshez szükséges előkészítő tevékenységgel, a munkavégzéstől el nem választható személyi szükségletekkel (pl. étkezéssel, munka utáni tisztálkodással) van összefüggésben, valamint a munka befejezésével együtt járó teendők végzése (pl. munkagépek tisztítása, takarítás) során keletkezett károsodások esetén is, sőt a munkaviszonnyal összefüggésben történik a károsodás akkor is, ha az a munkavállalót a munkáltató telephelyén kívül, pl. kiküldetés során éri.
A telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a munkáltató felelőssége a balesetet szenvedő munkavállalóval szemben. Ha a postást levélkihordás közben megharapja egy kutya vagy a kéményseprő megcsúszik a vizes háztetőn, a bírói gyakorlat szerint a munkáltató nem mentesülhet a felelősség alól, hiszen a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak is számolnia kell.
Ki fizet a bokatörésért?
Ezzel összhangban a fenti „bokatörés” esetében a bíróság kimondta, hogy az a körülmény, hogy a munkáltató részéről a baleset bekövetkezte nem volt elhárítható, nem mentesíti őt a munkavállaló kárának megtérítése alól. A baleset a munkavállalót munkavégzés közben érte, a munkavégzéssel összefüggésben, mivel az ügyfél lakásától tartott éppen a munkahelye felé. A munkavállaló működési köre – az üzletkötői munka jellege miatt – nem korlátozódik a munkahelyére, ezért a közlekedés során adódó veszélyhelyzetekkel a munkáltatónak is számolnia kell. Ennek megfelelően köteles a munkáltató a bokatörést szenvedett alkalmazottja felmerült és máshonnan meg nem térülő, igazolt kárát megtéríteni.
Felróhatóság arányában kármegosztás
A biztonságos munkavégzés feltételeit természetesen a munkavállalók is kötelesek betartani. Amennyiben a munkavégzés során bekövetkező baleset vagy megbetegedés részben vagy egészben a munkavállaló vétkes vagy súlyosan gondatlan magatartásának következménye, úgy a kárt (részben vagy egészben, a felróhatóság arányában) a munkavállaló (is) viseli.
