Aktuális

Ki maradjon, és ki menjen? – nyugdíjreform

Még mindig nem tiszta, hogy kinek melyik nyugdíjkonstrukció éri meg. Nem mindegy ugyanis, hogy ki hány évet dolgozott idáig. Ács Gábor ismét megpróbálja kigubancolni a nyugdíjcsomót.
 Ács Gáborról dióhéjban

“életem kétharmad részében egyáltalán nem érdekelt a pénz. aztán viszont a szomszéd épp az én apró lakásomat nézte ki, hogy összenyissa a sajátjával, s ki lettem tömve egy köteg forinttal. az ajánlat visszautasíthatatlan volt, ráadásul rákényszerített, hogy elkezdjem behatóan tanulmányozni a befektetési lehetőségeket, meg mivel lakni is kell valahol, az ingatlanpiacot.

ma már világos, hogy a dolog alapvetően határozta meg pályaválasztásomat, meg egyik hobbimat is. előbbi lett a gazdasági újságírás, utóbbi pedig a befektetés. ez a párosítás a néhány nagy buktán keresztül gyorsan megtanította nekem, hogy mi a különbség aközött, amiről az okosok beszélnek, és aközött, ami valójában történik a pénzpiacokon.”

forrás: www.radiocafe.hu

A nyugdíjpénztáras döntéshez számomra néhány apróság nem világos. Egyrészt tényleg igaz az, hogy ha nincs meg a 20 éves munkaviszonyom, akkor ha maradok a magánrendszerben, elveszítem a teljes állami nyugdíjat? Ha igen, akkor a számítás módja lenne nagyon fontos, mert nem vagyok biztos abban, hogy megvan a 20 évem. A főiskola például beleszámít? És meg lehet tudakolni valahol gyorsan, hogy megvan-e az előírt idő?

A hatályos szabályozás értelmében az állami nyugdíjrendszerből teljes nyugdíjjogosultság valóban akkor keletkezik, ha a munkavállaló legalább 20 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik. Viszont már 15 év is elegendő a részleges nyugdíjjogosultsághoz, így majdnem nullával csak azok számolhatnak, akiknek nincs meg a 15 év szolgálati viszonyuk. A főiskolai, egyetemi tanulmányokat csak akkor lehet beszámítani, ha 1998 előtt volt valakinek hallgatói jogviszonya, viszont azokban az időkben a szakmunkástanulók is jogosultak voltak erre. A 15, illetve 20 éves határral kapcsolatban azonban azt mindenképp érdemes megemlíteni, hogy „csak” a jelenlegi szabályozás értelmében áll meg az óra a magánkasszánál maradóknak idén november 30-án.

Aki úgy véli, hogy hosszú távon nem működhet az a rendszer, ami jelenleg hátrányosan megkülönbözteti a magánkasszáknál maradókat (ugyanúgy fizetik majd a nyugdíjjárulékot, mint az állami rendszerbe visszatérők, de ők nem kapnak érte nyugdíjat), az nem feltétlen kell, hogy számolgassa jelenlegi szolgálati éveit. Ami a szolgálati viszonyról szóló információszerzést illeti, az bizony nem könnyű. Ahhoz, hogy a hivatalos adatot megkapjuk, egy négyoldalas nyomtatványt kell kitölteni és beadni azt a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon. Válasz nagyjából egy hónap múlva várható. Azonban ha valaki személyesen érdeklődik és szerencséje van, előfordulhat, hogy a nyugdíjigazgatóság dolgozói szóban nemhivatalos információt adnak a számítógépes rendszerben levő adatok alapján.

Ki maradjon és ki menjen? – nyugdíjreform
Ki maradjon és ki menjen? – nyugdíjreform
Bedőlhet a nyugdíjreform miatt a forint Nyugdíjkérdés: a férfiak maradjanak a nők menjenek?

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top