Az állásra pályázók 10 leggyakoribb hibája

1. „Minden állást megpályázok, valamelyik csak összejön.”

Ebben az esetben is érvényesül a „kevesebb a több” elve. Felesleges minden pályázatra önéletrajzot küldeni. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben nagyon kevés olyan állás van, amelyre a cégek (függően a földrajzi elhelyezkedéstől) nem kapnak több tucat vagy több száz pályázatot. Ezek között bőven lesznek olyanok, akik mindenben megfelelnek a kiírt feltételeknek. Abban az esetben érdemes elküldeni a pályázatot, ha legalább 95 százalékban megfelelsz az elvárásoknak. Ha valaki nem felel meg a cég által megfogalmazott követelményeknek, pl. nincs meg a 3 év szakmai tapasztalat vagy a nyelvtudás nem az elvárt szintű, akkor nem érdemes próbálkozni, mert csak az időt és energiát pazarol.

2. „Megírtam az önéletrajzomat, és majd ezt küldöm el a cégeknek.”

Rossz hírem van: ez az időszak már lejárt! Az önéletrajzot minden esetben hozzá kell igazítani az adott hirdetéshez. Olyan óriási a verseny a pályázók oldaláról és a cégek költséghatékonysági okokból annyira pontosan megfogalmazzák, hogy kit szeretnének felvenni, hogy nem az állásra alakított önéletrajzzal, nem érdemes próbálkozni. A hirdetést alaposan, a „sorok között” is olvasva érdemes az önéletrajzot minden esetben az adott munkakörre igazítani.

3. „Jó lesz ez az önéletrajz.”

Az önéletrajznak világosnak és áttekinthetőnek, jól szerkesztettnek kell lennie. Fontos, hogy helyesírási hiba egyáltalán ne legyen benne. Bármennyire is egyértelmű, mégis ez a leggyakoribb hibák egyike.

Idegen nyelvű önéletrajzoknál fokozottan érdemes odafigyelni a megfelelő szóhasználatra. Ha az önéletrajz nincsen rendesen megszerkesztve, ha pongyola a fogalmazás, ha helyesírási hibákat tartalmaz, akkor azt az érzetet kelti az olvasóban, hogy a pályázó egy önmagára és produktumára nem igényes, nem precíz, részletekre oda nem figyelő ember lehet.

4. „Elküldöm mailben, csatoltan…”

Nagyon fontos, hogy amikor e-mailben küldi az önéletrajzot csatolmányként, akkor a csatolt file neve ne csak annyi legyen, hogy oneletrajz vagy oneletrajz_angol, esetleg oneletrajz_2012_02. Gondolj bele, hogy a HR-es vagy a fejvadász nyilván menti az önéletrajzokat és így extra munkát okozunk azzal, ha a fájlt újra el kell neveznie. A rossz fájlnév miatt nagyobb az esélye arra, hogy az önéletrajzunk elkeveredik valahol.

Érdemes inkább a saját néven elmenteni: pl. herczku_oneletrajz vagy herczku_monika_oneletrajz – így könnyebben kezelhető és hamarabb rátalálnak, ha keresik.

Lehet, hogy csak városi legenda, de lehet olyat hallani, hogy vannak olyan cégek, ahol a sima önéletrajz elnevezésű fájlokat hamar kitörlik az ezzel foglalkozók. Ezt megelőzendő, inkább tüntesd fel egyértelműen, hogy kinek az önéletrajzát rejti a csatolmány.

Ha az önéletrajzod célba ért, és bekerült a következő körbe, akkor hamarosan felveszi a cég veled a kapcsolatot, első lépésként egy telefonos interjút, utána egy személyes beszélgetést kezdeményeznek majd – ha minden jól megy. Elképzelhető, hogy a telefonos kör kimarad, és rögtön egy interjúra vagy AC-ra (Assessment Center) hívnak be.

5. „…akkor sajnos nem érek rá”

Ha a cég HR-ese felhív, és szeretne egyeztetni egy telefoninterjút, vagy behív egy személyes elbeszélgetésre, akkor javasolni fog egy időpontot. Ha csak nincsen valami nagyon fontos és halaszthatatlan teendőd, akkor ezt illik elfogadnod. Ha mégsem megfelelő ez az időpont, akkor javasolj egy másikat, vagy mondd el, hogy aznap éppen nem jó, de a hét többi napján természetesen megoldható.

Nem érdemes elkezdeni problémázgatni az időponton vagy a napszakon. Inkább arra kell gondolni, hogy végre megcsillan egy lehetőség. Ha túl nehéz veled időpontot egyeztetni, akkor a telefon másik végén azt fogják gondolni, hogy nem vagy elég rugalmas és kompromisszumkész.

6. „Már több munkaajánlatot kaptam”

Néhány nagyon kurrens területen dolgozó kiemelkedő szakembert kivéve ez az állítás szinte biztosan nem igaz ebben a formában. És ezt tudja a munkaerőpiacot jól ismerő HR-es is. Jelen időszakban inkább egészséges önértékelésre és szerénységre (persze a megfelelő asszertivitással párosítva) biztatnék mindenkit.

A legfrissebb állásokat itt találod!

7. „Már legalább 100 pályázatot adtam be…”

És még egyik pozícióra sem Önt választották? – kérdeznék vissza, ha én lennék a HR-es. Nem érdemes a cég képviselőjének azon keseregnie, hogy már mennyi pályázatot küldött el és még válaszra sem méltatták. Sőt azt sem érdemes megemlítenie, hogy „már 8 hónapja vagyok munka nélkül, mindegy, hogy mi, csak legyen már valami”. Még ha így is érzel, akkor se oszd ezt meg a potenciális munkáltatóddal, hiszen így könnyen azt hiheti, hogy nem egy motivált ember lépne be a cégéhez, hanem valaki, akinek mindegy, hogy mit csinál, csak fizetést kapjon.

8. „Úgysem nézik meg az adatlapomat a közösségi oldalakon”

Megoszlanak a vélemények szakmán belül erről a kérdésről. Bevallom, hogy az esetek többségében én megnézem, hogy kivel találkoztam. Annak örülök, ha egy ponton túl, mint idegen, nem tudok több információt szerezni a jelöltről. Ebben az esetben csak az ismerősei láthatják a profilját, és számomra ez így van rendben.

Néha bizony ledöbbenek, amikor olyan profilt látok, ahol valaki szélsőséges politikai nézeteit, bulizós és egyéb képeit osztja meg a nagyvilággal. Ne felejtsd el, hogy saját magadat szeretnéd eladni a munkaerőpiacon, és a közösségi oldalakon feltöltött információk a rólad kialakult képet javíthatják, de romba is dönthetik.

A cikk folytatásáért kattints ide!