30 éves vagyok. Kössek-e életbiztosítást?

Az élet- és baleset-biztosítások alapvetően arra szolgálnak, hogy legyen garanciánk arra az esetre is, hogy ha bármilyen, előre nem látható esemény történik velünk, például balesetet szenvedünk, vagy egy komolyabb betegség miatt hosszabb időre keresőképtelenné válnánk, akkor is számíthassunk anyagi segítségre – mondta Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának vezetője.

Gyermekek, biztonság, befektetés, nyugdíj

Ha anyagi helyzetünk megengedi, akkor szinte minden életkorban illetve élethelyzetben érdemes életbiztosítást kötni. Ami miatt ügyfeleink a leginkább szeretnek életbiztosítást kötni, egyrészt a gyermekeik jövőjével kapcsolatos terveik megvalósítása – taníttatás költségeinek megteremtése, önálló élet- és/vagy pályakezdés segítése stb. –, másrészt pedig a nyugdíjas éveik anyagi biztonságának megteremtése – magyarázta a szakember. – Ezen kívül nagyon gyakori, hogy pusztán befektetési céllal kötnek biztosítási konstrukciókat. E célok elérése érdekében kivétel nélkül az úgynevezett megtakarítási jellegű biztosítási konstrukciókat kötik meg ügyfeleink.

Gondoljunk csak bele, hogy pl. egy családnak mekkora terhet jelenthet, ha akár csak az egyik szülőnek kiesik a jövedelme. Ráadásul ilyenkor – ha nincs biztosításunk – nem csak a kiesett jövedelem okoz problémát, ugyanis számolni kell az orvosi ellátás kapcsán felmerülő kiadásokkal, a rehabilitációs és az ehhez kapcsolódó utazási költségekkel is, ami további terheket ró a családra.

Bár senki nem beszél róla szívesen, egy felelős családfenntartó arra is gondol, hogy ha tragédia történik, milyen anyagi helyzetben lesznek a hátrahagyott hozzátartozói, hogyan tudnak majd a gyerekek továbbtanulni, milyen lehetőségeik maradnak arra, hogy elindítsák az önálló életüket. Az életbiztosítás már havi néhány ezer forintért cserébe biztonságot ad, hiszen bármilyen előre nem látható kellemetlenség ér minket, számíthatunk az anyagi segítségre.

Milyen életbiztosítást kössek?

Az életbiztosításoknak három fő típusát különböztetjük meg. A kockázati életbiztosítás kizárólag az ügyfél halála esetén szolgáltat a meghatározott kedvezményezett részére. A második típus az úgynevezett klasszikus életbiztosítás, melynél a szerződő előre tudja, hogy mekkora összegre számíthat a  szerződése lejáratakor, miközben a biztosítás tragédia esetén is szolgáltat. A harmadik típusba tartoznak a unit-linked, más néven befektetési egységekhez kötött életbiztosítások. Ennél a típusnál az ügyfél a biztosító által felajánlott eszközalapokból a megtakarításokhoz maga állíthatja össze befektetési portfólióját. Egyéni kockázatvállalási hajlandóság szerint az ügyfelek többféle kockázati szintű eszközalapokból választhatnak: a kockázatosabb, de nagyobb hozammal kecsegtetőtől az alacsonyabb kockázatú, de az ezzel együtt alacsonyabb hozamot felmutató befektetési eszközalapokig. Ez a terméktípus lényegében a befektetési alapok által kínált termékekhez hasonlítható, azzal, hogy biztosítási védelem is választható mellé.

Mind a klasszikus, mind pedig a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási konstrukciók megfelelők lehetnek a nyugdíj kiegészítésére, gyermek támogatására – továbbtanulás, életkezdés, esküvő, lakásvásárlás –, továbbá hitel felvétele esetén haláleseti fedezetre és váratlan pénzügyi nehézségek áthidalására egyaránt.

Az életbiztosítások kiválasztásakor tehát először azt kell végiggondolnunk, mi az alapvető célunk: kizárólag anyagi segítséget szeretnénk az előre nem látható eseményekre, vagy szeretnénk magunk és családunk számára hosszú távú megtakarítást biztosítani.

Amennyiben ez utóbbiról van szó, természetesen akkor is kaphatunk biztosítási védelmet, hiszen az úgynevezett unit-linked életbiztosítások képesek ezt a két feladatot párhuzamosan ellátni. Az életkor, a családi helyzet vagy a munkaerő-piac befolyással lehetnek arra, hogy mi a jó megoldás számunkra, ennek megfelelően a biztosítótársaságok személyre szabott termékekkel állnak ügyfeleik rendelkezésére. Más terméket ajánlanak például a fiatal szülőknek, akiknek fő céljuk inkább a gyermekekről való gondoskodás és a biztosítási védelem, és mást egy olyan ügyfélnek, aki a nyugdíjas éveire szeretne összegyűjteni annyi pénzt, amivel ki tudja egészíteni az állami ellátást.

30 éves vagyok…

Vegyünk példaként egy 30 éves gyermekes anyukát. Neki az javasolható, hogy mindenképpen kössön valamilyen „gyermekjövő” típusú megtakarításra biztosítást, de ha anyagi helyzete lehetővé teszi, feltétlenül indítsa el saját és házastársa személyes nyugdíjprogramját is. Ideális életkorban van mindkettőhöz – emelte ki Schaub Erika. 

Az életkort tekintve: a „gyermekjövős” célok esetében elsősorban a fiatal vagy középkorú szülőkre kell gondolnunk, de bizony vannak olyan nagyszülők is, akik szintén előszeretettel tesznek félre az unokáik számára. Ha nyugdíj célból szeretne félretenni valaki, számára az javasolható, hogy korán kezdje el növelni megtakarításait, hiszen minél előbb kezdi, annál kisebb havi részletekkel érheti el ugyanazt a célt. Mondhatjuk, hogy  ebből a szempontból a legideálisabb a 25-30 éves korosztály, de persze nincsenek lekésve az 50 körüliek sem, csak nekik a várt eredmény érdekében már többet kell félretenniük havonta. Az egyszerűbb megtakarítási célok esetében pedig még ennél is szélesebb a „kor-paletta”, mert itt még 50 év felett sem késő megtakarításban gondolkodni.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink