Meseszerű tündérkertek Magyarországon, mintha egy Disney mesébe csöppentünk volna

Három olyan varázslatos helyet, igazi tündérkerteket mutatunk, ahol tényleg kiengedhetjük a gőzt. Mindenütt jó, de a legjobb a természetben:

Jeli Arborétum, a magyar varázskert

Szombathely és a Balaton között létezik egy varázskert, ez pedig nem mást, mint a Jeli Arborétum. Az alapítója, Ambrózy-Migazzi István, aki a lehetetlent nem ismervén tűzte ki életcélját: elhozni a kontinentális éghajlatú Magyarországra az örök tavaszt.

Ambrózy-Migazzi István 1892-ben között házasságot kötött Migazzi Antónia grófnővel, akivel kanári-szigeteki nászútjukon is különleges délszaki növények magjait gyűjtötték, és azokat hazahozva megvetették a jövő örökké zöldellő kertjének alapjait Malonyán. Ennek a kertnek az első világháború vetett véget, így végül a gróf Kám község határában találta meg az új helyet a különleges növényei számára, amik azóta is elvarázsolják az arborétumba látogatókat.

A Fertő tó, az összefüggő mocsárvilág

A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize, aminek nagyobbik része Ausztriához tartozik. A tó területe ma 309 négyzetkilométer, de ha hinni lehet a mondáknak, valamikor akkora volt, hogy Mária Terézia hajóval tudott eljutni egészen Fertődig, az Esterházy-kastélyig.

A nevében szereplő „fertő” a víz mocsaras, lápos jellegére, illetve azokra a gázokra utal, amik a nád és más növények bomlásakor keletkezik. (Ekkora összefüggő mocsárvilág a Duna-delta kivételével nincs Európában.)

Fertőrákosnál a tóhoz vezető bekötő úton szédítő látvány fogadja az autóst és a biciklist: az út mentén gondosan művelt földek, szőlőbirtokok váltják egymást, miközben a Fertő tó állat- és növényvilága csalogat a horizonton.

A természeti kép alkotóelemei továbbá a 20 ezer éves sós tó, a Soproni-hegység, a vad nádas, a fekete iszap, az üstökösréce, a nyári lúd, a réti sas, a sápadt szemeslepke, a gólya és hattyú, a szabályos szőlőtőkék és a környékbeli takaros települések is. 

Vácrátóti Arborétum, igazi tündérország

A botanikus kert a vácrátóti kastélyparkból alakult ki, aminek építtetője és tervezője ismeretlen, a monda szerint Géczy István, Vácrátót akkori birtokosa, a 18. század végén és a 19. század első harmadában épült magyarországi angolkertek mintájára telepíttette. A kertről az első írásos adat 1827-ben kelt.

Annyi biztos, hogy minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron a Vácrátóti Arborétum, ráadásul eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra.

Még 2015-ben az arborétum kertészei ötvenezer tulipánhagymát ültettek el a kertben: a Rózsakertben, a Kastélynál és a kert felső részén található egynyári virágágyásokba. Az elegáns liliomvirágú tulipánoktól a korai fajtákig gyönyörködhetnek az ide látogatók.

Túrázás okosan:

• A sártól nem félünk, a szemetet hazavisszük – tippek és útvonalak kezdő túrázóknak
• Erdőfürdő: sima túra vagy valami egészen más?
• A legtutibb kirándulási lehetőségek Budapesten és a környékén

(Nyitókép: MTI / Jászai Csaba)