Egy félreértett NASA-kutatás miatt hisszük azt, hogy a szobanövények hatékony légtisztítók

A Neoplants nevű biotechnológiai startup egy új, természetes otthoni légtisztító rendszert mutatott be, amely ígéreteik szerint a megszokott szobanövényekhez képest akár 30-szor gyorsabban képes kiszűrni a levegőből a mérgező anyagokat.

A Neo Px nevű, biotechnológiával előállított termék mikroorganizmusok segítségével szűri ki a káros illékony szerves vegyületeket (gyűjtőnéven: VOC), elsősorban a benzolt a toloult és a xilolt. Ezek a vegyi anyagok a hétköznapi háztartási cikkekből, többek között bútorokból, körömlakkokból, festékekből, műanyag csomagolásokból és háztartási tisztítószerekből kerülhetnek a levegőbe.

A termék egy önöntöző edényből és egy speciális porból áll, amelyet vízzel keverve kell a növény talajához adni, ez tartalmazza a baktériumokat, amelyek elősegítik a káros anyagok természetes eltávolítását. A jól szellőző cserépben lévő növény egyelőre egy hétköznapi szobai futóka, de azt tervezik, hogy a későbbiekben genetikailag módosított növényt használnak majd, amely tovább fokozhatja a levegőtisztító hatást. A rendszer 119 dollárba (44 ezer forint) kerül, és hat hónapra elegendő port tartalmaz. A működéshez háromhavonta fel kell frissíteni a mikroorganizmusokat, az utántöltő havonta 13 dollár, durván ötezer forint.

Nyilvánvaló, hogy a Neo Px nem tudja helyettesíteni a nagy teljesítményű légtisztító berendezéseket, viszont nem fogyaszt áramot, nem zajos és folyamatosan működik, az pedig ígéretes fejlesztési iránynak tűnik, hogy növények segítségével tisztítsuk meg otthonunk levegőjét. De mennyire hatékonyak ebben a szobanövények?

A laboratóriumban minden szuper

Közismert, hogy a fotoszintézis révén a fák képesek az oxigéntermelésre és a szén-dioxid feldolgozására, emellett javítják a klímát és megkötik a szennyező anyagokat. Kérdés, hogy mekkora ez a hatás a kisebb növények esetében a négy fal között.

Ha a szobanövények légtisztító hatásáról van szó, mindenki egy 1989-es NASA-kutatásra hivatkozik. Ebben azt vizsgálták, hogy zárt térben – például egy űrállomáson – bizonyos növények képesek-e természetes légszűrőként eltávolítani egyes szerves légszennyező anyagokat, például a benzolt, a formaldehidet és a triklór-etilént. A kísérletben 12 növény szerepelt – a többi között a borostyán, az anyósnyelv, a vitorlásvirág vagy a fikusz –, amelyeket a tudósok egy lezárt plexidobozban helyeztek el, majd feljegyezték, hogy 24 óra elteltével a káros anyagok mekkora részét távolították el a levegőből.

A növényeket egy 76×76×76 centiméteres plexidobozba tették – ami ugyebár nincs egy köbméter sem –, de a nagyobb doboz is csupán másfél méter magas volt 76×76 centis alapterülettel. Vagyis akármennyire is kicsi a szobád, a kísérlet dimenzióhoz képest legalább egy tornateremnek tűnik, ahol a növények légtisztító hatása szinte alig érvényesül.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lennének eltérések abban, egy-egy növény mennyire hatékony légtisztító. A Wikipedián egy részletes táblázat mutatja, hogy a kutatások alapján az adott szobanövény melyik káros anyagot képes kiszűrni és milyen mértékben. Így ha mindenképpen légtisztító növényt keresel, válassz onnan: benzol ellen kiváló döntés a kínai ehető krizantém, a bambuszpálma a formaldehid ellen a legjobb, a gerbera pedig a triklór-etilénnel szemben a leghatékonyabb. A bambuszpálma és a vitorlavirág pedig nemcsak az előbbi három vegyi anyag, hanem xilol, toloul és ammónia ellen is véd – de ne feledd, hogy csak a maguk nagyon-nagyon visszafogott módján. 

Inkább nyisd ki az ablakot

„Ez már jó ideje elterjedt tévhit. A növények nagyszerűek, de valójában nem tisztítják elég gyorsan a beltéri levegőt ahhoz, hogy hatással legyenek az otthoni vagy irodai környezet levegőminőségére” – jelentette ki Michael Waring, a Drexel Egyetem építészeti és környezetmérnöki karának docense.

Waring és egyik doktorandusz hallgatója, Bryan Cummings tucatnyi tanulmányt nézett át az elmúlt 30 évből, hogy felülvizsgálják a széles körben elterjedt megállapításokat.

Vagyis a növényeknek a beltéri levegő minőségére gyakorolt általános hatása elhanyagolható. Waring és Cummings számításai szerint négyzetméterenként 10-1000 növényre lenne szükség ahhoz, hogy egy épület szellőztetőrendszerének vagy akár csak néhány nyitott ablaknak a légtisztító képességével felvegyék a versenyt.

„Ez mindenképpen jó példa arra, hogy a tudományos eredmények olykor félrevezetőek vagy idővel félreértelmezettek lehetnek – mondta Waring. – De ez egy nagyszerű példa arra is, hogy a tudományos kutatásnak folyamatosan újra meg kell vizsgálnia és meg kell kérdőjeleznie az eredményeket, hogy közelebb kerüljünk az alapigazsághoz, annak megértéséhez, hogy mi is történik valójában körülöttünk.”

A szobanövény jót tesz az egészségednek, csak másképp

Bár a mérgező anyagok kiszűrésére nem a szobanövények a legjobbak, mindenkit arra buzdítunk, hogy zöldítse a környezetét és az otthonát, mert a növények nemcsak a lakást dobják fel, hanem a hangulatodat is. Az Environmental Research című folyóiratban 2021 májusában jelent meg egy tanulmány, amelyben 323 diák vett részt, és kiderült, hogy a szobanövények az „otthonlét közbeni elutazás” érzését nyújtják, ez pedig jót tesz a mentális egészségnek.

De nem ez az egyetlen pozitív hatása a szobanövényeknek, mutatunk még néhány előnyt.

Csökkenti a stresszt

A lakásban vagy az irodában elhelyezett növények hatására nyugodtabbnak, kiegyensúlyozottabbnak, komfortosabban érezheted magad. Egy kísérletben a résztvevők két különböző feladatot kaptak: át kellett ültetni egy szobanövényt, illetve el kellett végezni egy számítógépes feladatot. A kutatók mindkét tevékenység után megmérték a stresszel összefüggő tényezőket, köztük a szívritmust és a vérnyomást. Azt találták, hogy a kertészkedős feladat csökkentette, míg a számítógépes növelte a stresszt, holott a résztvevők hozzászoktak a komputeres munkához.

Javítja a koncentrációt

Egy kisebb, 23 fős vizsgálatban diákokat ültettek egy osztályterembe, ahol művirág vagy valódi növény vagy növényt ábrázoló fotó volt, esetleg egyáltalán nem volt növény a helyiségben. Azok a diákok, akik valódi növény mellett tartózkodtak a teremben, figyelmesebbek voltak és jobban tudtak koncentrálni, mint a többi csoportban tanulók.

Terápiás hatású

A kertészkedés segíthet a mentális betegségek enyhítésében. A szakemberek sikeresen alkalmaztak kertészeti terápiát depresszióban, demenciában, szorongásban és más betegségekben szenvedő emberek közérzetének javítására, sőt egyes manchesteri klinikákon már szobanövényeket is „felírnak” depresszióval vagy szorongásos tünetekkel küzdő betegeknek.

Gyorsítja a gyógyulást

A növények és virágok látványa felgyorsíthatja a betegségből, sérülésből vagy műtétből való felépülést. Egy 2002-es tanulmány szerint a növényekkel és természetes tájjal körbevett emberek kevesebb fájdalomcsillapítót kértek és rövidebb ideig voltak kórházban a műtétjük után, mint azok, akik kevesebb zöldet láttak a felépülési időszak alatt.

Növeli a produktivitást

Több kutatás is megállapította, hogy a növények a munkahelyen növelik a termelékenységet és a kreativitást. Egy 1996-os tanulmány szerint a diákok egy egyetemi számítógépes laborban 12 százalékkal gyorsabban dolgoztak és kevésbé voltak stresszesek, ha a közelükben növények voltak. Egy 2004-es kísérlet résztvevőinek kreatív szóasszociációkat kellett kitalálniuk, és jobban teljesítettek, ha egy növény volt velük a szobában. Egy 2007-es tanulmány pedig kimutatta, hogy azok az emberek, akiknek több növény volt a munkahelyükön, kevesebbet betegeskedtek, és produktívabbak voltak.

Javítja a munkához való hozzáállást

Ha az irodád ablaka egy városi parkra néz, az javíthatja a munkához való hozzáállásodat, de – akármilyen meglepő – egy cserepes növénynek is lehet hasonló hatása. A kutatók egy vizsgálatban több mint 440 Amazon-alkalmazottat kérdeztek meg Indiában és az Egyesült Államokban. Kiderült, hogy akinek az irodájában helyet kaptak természetes dolgok, például szobanövények, azok elégedettebbek voltak a munkahelyükkel és elkötelezettebbek voltak a vállalat iránt, mint azok, akik természetes dekorációs elemek nélküli környezetben dolgoztak.

(Források: CNET, Live Science, Science Daily, Healthline)