Az apróra vágott húst olajon megpirítjuk, majd friss bazsalikommal ízesítjük. Friss tárkonnyal hintjük meg hagymakrémlevesünk tetejét, majd krutonnal… Állj! Friss? De hát nem a francia Villandry sok száz éves, ma is élő hírneves zöldségkertjében vagyunk, vagy római arisztokraták vidéki birtokán, ahol a konyhán édes zsázsával és turbolyával szórják meg a galambsültet. Pedig a friss zöldfűszer milyen finom, zamatos, tele olajokkal, még a növény telt íze benne, még roppan a levél és szár, ahogy eltöröm, illatos nyomot hagy akár napokig a tenyéren. Agroparfüm. Szexi. Ez kell! Akarom!
Friss fűszer a negyediken
De én a nagyváros szélén élek a negyediken. Több lehetőségem van így is. Ha akarom, van egy kiskertem is, kicsit nagyobb, mint egy zsebkendő, de földje van, öntözni lehet, hol itt a gond? Ha fűszeres Provance kell, az nem jön magától. Vagy megvehetem az ültetni valót készen, pultról, kis fekete cserépben, néha papírba, néha műanyagba csomagolva. Titkon lecsípünk belőlük egy darabot, szétmorzsoljuk, megszagoljuk… Ön nyert!
Vigyük haza, és jöjjön az első makaróni bemelegítésnek! De mire eljutunk a kakukkfüves marhaszegyig, a boltban szerzett zöldségkert legtöbbször már kókadozva néz ki az ablakon. Öntözzük pedig, naponta-kétnaponta, vagy jajj, amikor eszünkbe jut.
Mitől kókad?
Az elpusztulásuk nagyrészt annak köszönhető, hogy a kedves vevő igényei miatt profi kertészeti technikával, gondosan nevelik szépre, megfelelő szerkezetű táptalajon, szabályzott öntözéssel, ahol a cserépméret kevéssé számít. Semmi biotechnológia vagy komoly vegyszer, egyszerűen tudják, mi kell a növénynek, hogy életben maradjon. Ebből a közegből szakad bele szegény egy hideg vagy meleg ablakba, radiátor tetejére, mosogatók szélére.
Az első, amit tegyünk meg, hogy hagyjuk átszokni az új élőlényt: néhány napig ne öntözzük, ne bolygassuk, ne rakosgassuk. Ha azonnal főzni akarunk velük, akkor nyilván más tészta, de ha kis adagokban, hosszan akarjuk használni őket, akkor letesz, nem öntöz, nem tépked! Valaki azt mondja, hogy beszélni kell hozzájuk, és szép zenét játszani nekik, ez nem tudom jót tesz-e, de ártani nem árthat.
Földet kérnek
A fűszernövények egy része mediterrán térségből származik, általában hő- és fényigényesek, de mivel még gyakorlatilag ugyanazok a vadfüvek, mint amikor fűszerségüket felfedezték, javarészt megőrizték igénytelenségüket. Elviselnek kis túlöntözést, kis kiszáradást, kis hideget, kis sötétet. De a kis cserepet nehezen.
Ha van rá lehetőségünk, ültessük át őket eggyel nagyobb cserépbe, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor friss földet szórjunk bőven a növények szárához. Az általános virágföld most tökéletes. Öntözni ritkán öntözzünk, a föld inkább száraz érzetű legyen, mint nedves. A túlöntözött, mocsaras talajban a gyökerek megfulladnak, a levegős, nyirkos talaj az optimális. A sárguló leveleket legtöbbször özönvíz miatt látjuk, de hideg, túl száraz levegő, kiélt, tápanyagszegény talaj is okozhatja őket. Ha a fentieket betartjuk, a vásárolt növény inkább sokáig élni fog, mint nem.
Vess télen!
Nem kell sok bátorság ahhoz sem, hogy télen kétliteres fagyisdobozba saját, vetőmagról vetett zöldségest telepítsünk. Az előnyünk annyi lesz, hogy a kikelt növények saját mikroklímájukban erősödnek meg, a mag alá a talajt mi választjuk, mi gondozzuk bármiféle tömegkertészeti vegyszer használata nélkül. Akár törpeparadicsom vagy balkonra való csili is minden probléma nélkül nevelhető így. Általános virágföld itt is az alapmondás, és fűszereket beltérben egész évben, akár félliteres tejfölösbe is vethetünk.
A bazsalikom az egyedüli, amit takarás nélkül földfelszínre, a többi magot, ami lehet zsázsa, kakukkfű, citromfű, tárkony és minden egyéb, körülbelül 0,5 cm mélyre, lazán elszórva vetjük, és pici vízzel, nem a napokra, hanem a földszáradásra figyelve öntözzük.
A zsázsa egyébként külön kiemelendő, mivel a leggyorsabban fejlődő növényke. Akár 10 nap alatt kész levélzetet fejleszt, íze pedig édes, almás, tormás ízvilágot hordoz. A többi fűszerünk is elérheti teljes pompáját, nem több mint két hónap alatt, ezt követően viszont az év hátralevő részében friss, telt, egészséges marad, ha arra figyelünk, hogy a lombozat egyharmad részénél nagyobb mennyiséget nem távolítunk el a növényről. Ha fent leírtak szerint kezdjük az ablakkertészkedést, akkor nemcsak biztos sikerekre, hanem új aromákra, növényekre és harmóniákra is gyorsan rátalálhatunk!
