Szerencsére az ember mindig talál lehetőséget arra, hogy a közvetlen környezetébe vigyen egy picike természetet, néhány tő virágot, növényt. Nincs az a hely, ahol egy kis fortéllyal ne tudnánk biztosítani néhány növénynek a megfelelő feltételeket. Még a legreménytelenebb tömbházak erkélyein is kis oázisok teremnek az ügyes balkonkertészek jóvoltából.
Mindig vannak úttörők, akik belefognak a szokatlanba, megfigyelnek, kísérleteznek, átélnek kudarcokat, és végül eredményeket érnek el. A tapasztalatokat továbbadják másoknak, majd újabb kísérletezésbe kezdenek. Nekik köszönhetően ma egy kezdő balkonkertésznek nem kell sok kudarctól tartania. A balkonkertészkedés a kezdeti divatirányzatból egyre inkább eltolódik a sokkal fontosabb védelmi és élelmi irányba, azaz szebbé tesszük a környezetünket és javítjuk a balkon és a balkonra nyíló szoba klímáját, vagy zöldséget, fűszert, esetleg gyümölcsöt termesztünk.
Milyen a jó balkon?
Tulajdonképpen csak a balkon van, azt, hogy rossz vagy jó, igazából az elvárásaink, céljaink döntik el. Például ha zöldséget vagy gyümölcsöt szeretnénk termeszteni rajta, olyan mennyiségben, hogy abból télire eltenni is lehessen, akkor arra egy kis erkély alkalmatlan. Vagy ha egy északi tájolású balkonunk van, akkor azon ne várjunk túl sokat a fény- és melegigényes növényektől, és hosszan lehetne sorolni a példákat.
Aki komolyan gondolja, hogy balkonján növényt szeretne nevelgetni, csak alkalmazkodnia kell a balkon adottságaihoz. Tudom, ezt sokan nem szívesen teszik meg, de tudomásul kell vennünk, hogy a balkon nem a növények élettere, ott csak a mi hathatós közreműködésünkkel maradnak meg, és ha eleve jelentős hátránnyal indulunk neki, akkor bizony csak a kudarc marad és a bosszúság. Ezért a növények balkonhonosítása előtt fordítsunk kellő energiát arra, hogy megismerjük erkélyünk adottságait. Mik ezek?
- Kezdésnek a nagysága. Mérjük meg, mekkora, és abból mekkora az a terület, amit a növényeknek szánunk. Nagyság alatt ne csak az alapterületben gondolkozzunk, hanem a magasságban is. Egy igazi balkonkertész térben dolgozik, és kihasznál minden köbcentimétert.
- Zártsága. Mennyire zártak az oldalai. Ha zártak, milyen anyaggal? Beton, üveg, fa stb. Ha üveg, akkor milyen színű, mennyire ereszti át a fényt. A zártságot mennyire lehet feloldani? Van-e lehetőség légátjáró nyílásokat kialakítani az átszellőzés érdekében? Milyen magas a zártság?
- Tájolás. Honnan, mikor, mennyi ideig kapja a napfényt, a szelet?
- Környezet. Milyen furcsa ezt leírni. A balkon környezete. Pedig mennyire fontos. Árnyékolja-e fa, épület? Ha növény árnyékolja, akkor az milyen, lomblevelű vagy örökzöld? A szomszéd balkonokon élnek-e növények? Netán hasonlók, mint amilyeneket mi szeretnénk? Milyen növények élnek meg a szomszédoknál? Ha úttestre néz, akkor mennyire van az úttesttől, az milyen forgalmas?
- Műszaki berendezései. Tudunk-e pótárnyékot biztosítani beépített árnyékolóval? Milyen a vízelvezetése, hova folyik a felesleges víz? Van-e mód mesterségesen változtatni a be- és kiáramló levegő mennyiségét?
A balkonra is igaz az, ami egy szabadföldi kertre. Ami egyszer előny, az másszor hátránnyá válhat. Itt van például a zártsága. Ha olyan növényeket nevelünk, amik korlátozottan télállók, tehát enyhe teleket átvészelnek, az erős fagyokat viszont nem, nekik milyen jól jön télen egy jól zárt balkon! Viszont egy zárt erkély már a tavaszi melegedéskor a korai saláták, borsó, hagyma, azaz a hidegkedvelő növények számára végzetes lehet. Ha alaposan számba vesszük a balkon adottságait, akkor azzal egy nagy lépést tettünk a siker érdekében.
Ültess, alkoss, lazíts! 