Szeressük őket!
„A mi szemszögünkből úgy látszik, hogy az állatok egyre inkább beférkőznek az emberlakta városi környezetbe – mondja Hanga Zoltán, a budapesti állatkert szóvivője. – A helyzet viszont az, hogy éppen az ember foglal el egyre nagyobb területet az állatok természetes élőhelyeiből, így nem csoda, ha olykor-olykor például felbukkannak a rókák a városszéli utcákban, parkokban. Bizonyos fajok viszont urbanizálódtak, s meglehetősen jól alkalmazkodtak a városi környezethez. Az ember nagy mennyiségben termel olyan szemetet, mely az állatok számára táplálékot jelent. Tudomásunk van arról, hogy Budapest legbelső kerületeiben, így a nyolcadikban vagy a tizenegyedikben nyestek laknak, a békásmegyeri lakótelepen denevérek, míg Szeged központjában több fülesbagolycsalád él. Véleményem szerint nem megijedni kell az emberhez alkalmazkodó állatoktól, hanem szeretnünk kell őket, és lehetőség szerint törekednünk kell a békés egymás mellett élésre.”
| Budapesten a Svábhegy és a Normafa környékén, a Gellérthegyen, a Sas-hegyen, a vasútvonalak mentén, a Duna-parton, a Rákos- és a Szilas-patak mentén láthatunk egyedeket. |
Róka, a ravaszdi
A szakember tanácsa persze nem mindenkihez jut el, így sokan először inkább megijednek, amikor róka somfordál a díszkertben. Márpedig például tavasszal erre nagy az esély, hiszen a kölykeiket szoptató anyarókát hajtja az éhség, felborítja a kukákat, guberál a szemétben. „Ne féljünk! Tévhit, hogy a településekhez közel merészkedő róka mindenképpen veszett – állítja Hanga Zoltán. – De nem árt felkészülni az esetleges személyes találkozóra. Ha valaki szemtől szemben találja magát az állattal, nem kell csinálni semmit. Az egészséges róka nem támadja meg az embert: kitér előle, tisztességes távolságot tart. Ok nélkül biztos nem támad, még ha megszorítják, akkor is inkább a menekülést választja. Ám ha a róka nem mutat félelmet, gyanakodni kell, hiszen akkor könnyen lehet veszett. Semmiképp ne közelítsünk hozzá, nem tanácsos közvetlenül ijesztgetni se. Minél előbb értesítsük a területileg illetékes jegyzőt és az állatorvost!”
Tipp: a kutya és a cica etetőtálkáját egy darabig ne tegyük a kertbe, az étel ugyanis odaszoktatja a rókát.
Pesti nyest
„Már több évtizede tart a nyestek behúzódása a lakott területekre – állítja Hanga Zoltán. – Rendkívül jól alkalmazkodó faj, s ügyesen megtalálja az ember által nem használt, de számára tökéletes fészket nyújtó zugokat. Általában bérházak padlásterében találnak menedékre, akár a legforgalmasabb, belső kerületekben is. Hihetetlen zajt csapnak, ugrándoznak, ficánkolnak, olyan, mintha valaki házibulit tartana. Éjszaka járnak portyázni, olyankor lemerészkednek a kukákhoz. A nyest mindenevő, nem válogat: hulladékot, gyümölcsöt, rovarokat egyaránt elfogyaszt. Bemászik az autók motorházába, s ott elrágja a kábeleket – de ürülékében találtak már asztalterítő-darabokat és fúrófejet is! A nyest kiállhatatlan társbérlő, legjobb tőle minél előbb szabadulni. A feladat nem egyszerű, az állatot megfogni vagy elkergetni szinte lehetetlen. A speciális nyestcsapda pedig általában macskát fog.”
Tipp: tegyünk a padlásra ultrahangos nyestriasztót, vagy hagyjunk bekapcsolva egy hangos zenét játszó rádiót!
Városlakó denevérek
Az a kép él bennünk, hogy a bizarr külsejű bőregerek barlangokban érzik jól magukat. A békásmegyeri panellakótelep lakói részben cáfolják ezt a tételt, hiszen ott évek óta gondot okoznak a denevérek. „Befészkelték magukat a panelelemek illesztékeibe, ott szaporodnak, szabályos kolóniákat alkotnak – mondja Hanga Zoltán. – Az állatok eltávolítása és a megközelíthetetlen fészkek felszámolása csakis ipari alpinistákkal lehetséges. A hegymászók együttműködnek a természetvédelmi hatóságokkal, hiszen a denevér védett faj. Az általuk kidolgozott technológia szerint a réseket szigetelőanyaggal töltik fel, vagy csapóajtót szerelnek rá – az állatok így kirepülhetnek, de visszajutni a résbe már nem tudnak.”
Tipp: ha denevér repül a szobába, hagyjuk megnyugodni, majd egy bátor családtag borítson rá törölközőt, és az állatot emelje ki az ablakon.
Gyere, süni, szeretünk!
Kevésbé szívesen látott állatka a kertben a vakond, pedig nagyon hasznos, hiszen férgekkel, lárvákkal, bogarakkal táplálkozik. Amerre jár, bosszantó földkupacokat hagy maga után, de bántani mégsem szabad, hiszen védett. Nagy öröm viszont, ha felbukkan a tüskés hátú a kertben. A sünök hasznos lakók, megeszik a csigákat, bogarakat, hernyókat és a rovarok többségét. Ha szeretnénk látni a sünök életét, építsünk számukra búvóhelyet, ahol biztonságban érzik magukat. A rendszeres vízellátás és a friss élelem visszacsalogatja őket!
Tipp: ha a kedvükben szeretnénk járni, rakjunk ki nekik vagdalt húst, rántottát vagy friss májat.
|
Vadonleső program
Működik nálunk egy Európában egyedülálló természetmegfigyelő rendszer, a Vadonleső program, aminek az oldalán bárki rögzítheti a honlapon szereplő védett fajokra vonatkozó megfigyeléseit, megoszthatja azokat másokkal, s gyarapíthatja Magyarország országos természetvédelmi adatbázisát. A www.vadonleso.hu oldalon minden szükséges információ megtalálható az érintett fajok felismerésével, az adatrögzítés módjával kapcsolatban, illetve a már feljegyzett adatok is megtekinthetők. A program első fázisában kilenc gyakori, védett állatfaj (sün, mókus, vakond, ürge, levelibéka, szalamandra, szarvasbogár, csíkos medvelepke, farkasalmalepke) adatai rögzíthetők egy Google Maps-alapú felület segítségével. |
