Több mint 110 éve nem esett ennyi csapadék az év első három hónapjában Magyarországon, mint az idén, és sok helyen víz borítja a földeket.
Csongrádban a legrosszabb
A vízügyi hatóság péntek délutáni adatai szerint a belvíz eddig 90 ezer hektár vetést és szántót öntött el. A helyzet Csongrád megyében a legrosszabb, ott több mint 35 ezer hektár föld áll vízben, és súlyos még a helyzet Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megyében, de Békésben, Borsod megyében és a Hanságban is nagy területeket öntött el a víz.
 |
| Belvíz Zala megyében Fotó: Varga György – MTI |
A víz nem csak ott okoz gondokat, ahol a felszínen áll, hiszen a vízzel telített földekre sem tudnak rámenni a gazdák, hogy elvégezzék a tavaszi munkákat. Hogy mennyire kell most aggódnunk a termés miatt, és drágább lehet-e majd belvíz miatt a kenyér, arról Vancsura Józsefet, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökét kérdeztük meg.
Elkéstek a búzával, kukoricával
„Ahol belvízre hajlamos a föld, ott igen súlyos a helyzet, mert még mindig nem hagyta abba az eső – mondta a Nők Lapja Cafénak a szakember. – A vetett és a vetésre váró területek tíz százaléka veszélyhelyzetben van, és nemcsak a belvíz okoz gondot, hanem az áradás is a folyók által elöntött területeken.
A vízben álló őszi vetés nem biztos, hogy kipusztul, mert a tavaszba tartunk, ha jön a meleg és a szél, akkor ebből nem lesz gond országos viszonylatban – magyarázta el nekünk. – Nagy kiesés viszont, hogy nem lehet elkezdeni a tavaszi vetést.” Sok helyen lekéstek például a mák, a tavaszi búza, árpa, a borsó, a cukorrépa vetéséről, és van, ahol a most soron következő napraforgót és kukoricát sem fogják tudni elvetni.
 |
| Szántóföld Orosházán Fotó: Rosta Tibor – MTI |
Áremelkedéstől nem kell félni
„Az már biztos, hogy annak a termelőnek, akinek ilyen gondjai vannak, nagyon-nagyon nehéz éve lesz, és ha április 10-ig nem áll el az eső, akkor az egész országnak fel kell kötnie a gatyáját” – foglalta össze a helyzetet Vancsura József, aki különösebb áremelkedésre mégsem számít, mivel Magyarország kétszer annyit termel, mint amennyit elfogyaszt.
„Ha a termés tíz százaléka kiesne, akkor azt a termelők és az ország megérzi, de a fogyasztók nem. Ők azt éreznék meg, ha Orbán-napkor még jönne egy országos fagy, ami mondjuk a termés felét elvinné, de ilyesmi utoljára az 50-es években fordult elő – mondta. – Most bízzunk benne, hogy ez jó év lesz, hiszen amit a természet az egyik kezével elvesz, azt a másikkal még visszaadhatja.”
Fertőzések terjedhetnek
Közben a rendkívüli helyzet miatt az ÁNTSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy most különösen figyeljenek a rendszeres és alapos, melegvizes-szappanos kézmosásra azok, akik ár- és belvízzel veszélyeztetett településeken élnek. Ez különösen az étkezések előtt fontos, és arra is ügyelni kell, hogy piszkos kézzel ne nyúljunk a szemünkhöz vagy a szánkhoz. Ezzel megelőzhetőek a fertőzéses megbetegedések.
Emellett az ár- és belvizes területeken csak ellenőrzött, vezetékes ivóvizet javasolt fogyasztani, csőtörés vagy vízkimaradás esetén megelőzésképpen azt tanácsolják, hogy a vizet forralva fogyasszuk. Az ásott kutak vizét viszont a veszélyeztetett területeken tilos ivóvízként használni. Saláta- és zöldségféléket csak azután együnk, ha ivóvíz minőségű vízzel alaposan lemostuk, majd megfőztük őket.
Általánosságban is elmondható, hogy ilyenkor csak alaposan átfőzött, illetve sütött ételeket együnk, mert hőkezeléssel a kórokozók jelentős része elpusztítható. Emellett a fertőzésveszély csökkentése érdekében a sebeket minél előbb megfelelően el kell látni, és hasmenéses panaszok esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
