
– Az örökbefogadás különleges lélektani helyzetet teremt, amelynek összesen öt szereplője van, egy gyerek és négy szülő – mondja Dr.
![]() |
Az örökbefogadás ugyanakkor nálunk ma még bizonyos értelemben tabunak számít, nem véletlen, hogy a legutóbbi időkig a titkos örökbefogadás volt az általános, és a nyílt változat a nemrégiben elismert civil szervezetek nyomására vált elfogadottá és közismertté. A titkolózás és a titkos örökbefogadás azonban nem ugyanaz, és az egyik nem következik a másikból.
A szakemberek egybehangzóan arra figyelmeztetnek, hogy a gyerek elől nem szabad eltitkolni a múltját. A gyermekpszichiátria szabályai szerint ötéves korig javasolható a titok felfedése, ha később történik, az már sérüléseket okoz.
A véletlenül kiderülő múlt óriási, szinte feldolgozhatatlan traumához vezethet; ahogy Kardos doktornő mondja, ilyenkor tényleg világgá szoktak menni a gyerekek. Tapasztalata szerint sok örökbefogadó számára mégis komoly nehézséget jelent belefogni abba a bizonyos beszélgetésbe. Vannak, akik akár évekig is képesek halogatni, míg végül késő lesz. A pszichiáternő találkozott olyan családdal, ahol a szülők addig vártak a megfelelő pillanatra, míg a gyerek kezébe került a születési anyakönyvi kivonata, melyben az otthonától távoli, eredeti születési hely szerepelt bejegyezve. Törvényszerű volt, hogy erre a már kamaszodó gyermek rákérdezett. A szülők ekkor úgy vélték, elérkezett a várva várt alkalmas pillanat. A múlt ilyen körülmények között történő megismerése azonban megkönnyebbülés helyett a gyerek és a család összeomlásához vezetett.
Hogyan mondjuk el?
Kardos doktornő a kilencvenes évek közepén négy éven keresztül vezetett egy elkeseredett örökbefogadókból álló terápiás csoportot, ahol többek között abban próbáltak segíteni, hogy azonosulni tudjanak az örökbefogadott gyerek sorsával. Ennek fontos állomása a vér szerinti szülő elítélése helyett a vele való együttérzés kialakítása. Ezután könnyebb a múlt feltárása is, amit egy-egy befogadott, örökbefogadott kiscicáról, kiskutyáról szóló igaz mesetörténet elmondásával és átélésével lehet előkészíteni. Ugyanígy egy elhagyott állat befogadása is segíthet. A doktornő szerint ezek a történetek nemcsak azt közvetítik, hogy az elhagyottságból van kivezető út, hanem segítségükkel az örökbefogadás fogalma is érthetőbbé válik.
Mielőbb családban
![]() |
Mindezzel együtt nem törvényszerű, hogy az örökbe fogadott gyerekkel gondok lesznek. A sikeres beilleszkedés az előélet mellett nagymértékben függ a befogadó családtól is. A doktornő ehhez kapcsolódóan elmesél egy „sikertörténetet”. – A hétévesen teljesen elárvult kisfiút hetekig kezelték a gyermekpszichiátrián. Az egészséges kötődési mintát magával hozó gyerek már-már orvosához kezdett érzelmileg ragaszkodni, ez azonban nem volt megoldás, ezért újsághirdetés útján kerestek neki örökbefogadókat. Az új családba a gyermek hamar és könnyen beilleszkedett, annak ellenére, hogy vér szerinti szüleit elveszítette.
A gyerek érdeke az első
Sok szakember ért egyet abban, hogy a nyílt örökbefogadás egészségesebb forma, mint a Magyarországon egyelőre elterjedtebb titkos változat. A különbség az, hogy nyílt örökbefogadáskor a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők megegyeznek, míg titkos eljárás esetén nem ismerik egymást. Dr. Radoszáv Miklós, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatóhelyettese arra hívja fel a figyelmet, hogy nyílt örökbefogadásra nem mindig van mód. – Egy gyermek örökbe adhatóságának alapvető feltétele, hogy a szülő lemondó nyilatkozatot tegyen. Ha például nincsenek meg a vér szerinti szülők, mert meghaltak, vagy a gyereket az utcán találták, netán valamelyik kórház inkubátorába tette az anyja, ha bíróság vonta meg a szülő felügyeleti jogát, illetve abban az esetben, ha a gyermekről lemondó szülő nem kívánja ismerni az örökbefogadókat, eleve csak a titkos örökbefogadás jöhet szóba. A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy örökbefogadáskor a legfontosabb a gyermek érdeke, elsősorban neki keresnek megfelelő szülőt, nem pedig az örökbe fogadni vágyóknak gyereket. – A gyermek érzelmi és jogi biztonságát kell megteremteni, lehetőleg gyorsan és törvényesen. Az az optimális megoldás, ha egyik érdek sem sérül, de minden esetben egyedileg kell mérlegelni. – Radoszáv Miklós példaként említi a sokat vitatott inkubátor-programot, vagy az utcán talált csecsemők esetét. Szerinte amikor egy nő úgy dönt, elhagyja újszülöttjét, hiába törvényes joga a gyereknek, hogy ismerhesse származását, ha elhúzódik az anya kilétének felderítésére induló nyomozás, az gátolja a gyerek egyéb érdekeinek érvényesülését, késlelteti családba kerülését. Ezt a helyzetet a minél gyorsabb örökbefogadással lehet feloldani, még akkor is, ha ezzel háttérbe szorul a származás megismeréséhez való jog.
Miből áll az örökbefogadást megelőző hivatalos eljárás?
• Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.
• A gyermekvédelmi szakszolgálat a lefolytatott vizsgálat eredményét és javaslatát írásban megküldi az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnak.
• A gyámhivatal az alkalmasságról a háziorvosi igazolás, a gyermekvédelmi szakszolgálat szakvéleménye, a környezettanulmány és az örökbe fogadni szándékozó személy meghallgatása alapján dönt.
• Ha a kérelmezők alkalmasnak bizonyulnak, a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi őket saját nyilvántartásába, és – hozzájáruló nyilatkozat birtokában – az országos nyilvántartásba.
• A gyámhivatal határozata a jogerőre emelkedéstől számított két évig érvényes, és egy évvel meghosszabbítható.
Magyarországon évente megközelítőleg ezer örökbefogadásra kerül sor, ezerötszáz-kétezer az örökbe adható gyermekek száma, és körülbelül ugyanennyi reménykedő szülőjelölt várakozik, esetenként akár több évig is arra, hogy sorra kerüljön. Az örökbefogadás törvény adta felbontásának lehetőségével ugyanakkor évenként tíz-tizenöt család él.
Civil kezdeményezések
Budavári Zita, aki maga két gyermeket fogadott örökbe, a kilencvenes évek közepén hozta létre a Bölcső Alapítványt a krízishelyzetben lévő terhes anyák megsegítésére. A civil szervezet az idők folyamán a nyílt örökbefogadásra is kiterjesztette tevékenységét. Aki mindenképpen ebben a formában szeretne gyermeket örökbe fogadni, az megkeresheti az Alapítványt is, azonban ekkor is szükség van a gyámhivatal által kiállított alkalmassági határozatra.
Hasonló jelleggel működik a százhalombattai Gólyahír Egyesület, „gólyahírnökei” már több megyében is elérhetők.
További információk az örökbefogadásról:
www.ekormanyzat.hu www.bolcso.hu www.golyahir.ini.hu
Címek, telefonszámok:
Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat: Budapest, VIII. kerület, Alföldi u. 9-13. Tel.: 210-14-45
Bölcső Alapítvány és Egyesület: Szekszárd, Tinódi u. 9. Tel.: 06/74-312-759, 06-20-944-35-66, e-mail: zita@bolcso.hu
Gólyahír Egyesület: 2441 Százhalombatta, Pf: 54, golyahir@freemail.hu, Mórucz Lajosné elnök, Tel.: 06-30-251-71-20
A Vadaskert Kórházban örökbe fogadó szülőcsoport indul, jelentkezni a 392-14-00-as telefonszámon lehet.