A villám gyakorlatilag áram, ezért tud zavart okozni az elektromos vezetékekben távolról, még akár egy kilométerről is. Ez a zavar hat ki az elektromos berendezéseinkre, téves az az elképzelés tehát, hogy csak akkor romolnak el a dolgaink, ha közvetlenül beléjük, vagy épp a házunkba csap a villám. Ettől tud például elszállni a tévénk – jó esetben csak pár percre, rosszabb esetben véglegesen el is romolhatnak benne egyes alkatrészek.
| A villámokról |
| A villám természeti csapás: sok százmillió voltos feszültség és sok tízezer, vagy akár százezer amperes, néhány kilométer hosszú, de igen rövid idejű (a másodperc milliomod részéig tartó) villamos kisülés. A villámcsapások vagy a felhők között, vagy a zivatarfelhő és a föld között alakulnak ki. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint csak június első felében már kétszer annyi villámlást észleltek, mint például a tavalyi év legviharosabb hónapjában. Összesen több, mint egymillió villámlás volt hazánkban ebben az időszakban, ezek nagy része a felhők között alakult ki, “csupán” 75 715 csapott bele a földbe. Az a villám is veszélyes lehet azonban, ami nem földbe csapó, hanem felhők közötti, ugyanis egy villámlás egy olyan elektromos vezetékben is zavart okozhat, ami egy kilométerre van tőle. |
Az elektronikus berendezés karbantartása a háztartásokban tradícionálisan a férfi feladatköre például a szemétlevitellel egyetemben, de nem árt, ha mi is tisztában vagyunk vele, hogy is működik ez. Nem is kell atomfizikusnak és milliomosnak lenni ahhoz, hogy elhárítsuk az ilyen veszélyt.
Milyen kárt okozhat pontosan?
A közelben becsapó villám hatására eshet vagy nőhet is a feszültség a vezetékekben. Ha esik, az a kisebbik baj, csak pillanatnyi gondot okoz. Ilyenkor kiesik a szolgáltatás: elmegy a telefonvonal, a tévé, vagy maga az áram mindenhol. Ez azonnal helyreáll, amint a feszültség is helyreáll a vezetékben, legfeljebb újra be kell kapcsolni a tévét, a legnagyobb bosszúság az lehet, ha dolgozunk valamit a számítógépen, és a nem mentett fájlok elvesznek. (Persze ha attól a bosszúságtól eltekintünk, hogy a focimeccs kedvenc sorozatunk alatt megy el a műsor.) A nagyobb problémákat az okozza, ha nagyobbra nő a feszültség a kelleténél. A rövid ideig tartó, de nagyon nagy feszültség ugrást “tüskének”, míg a hosszabb, de a megegedett mértéket meghaladó feszültség emelkedést túlfeszültségnek hívják. Ilyenkor tudnak tönkremenni az elektromos berendezéseink.
Szarka Attila, az APC by Schneider Electric vezető rendszermérnöke szerint a háztartási eszközök, például a hűtő, mosógép, mosogatógép nem olyan érzékenyek a feszültségnövekedésre, mint mondjuk a telefon vagy a számítógép. “De ezek is egyre fejlettebbé válnak, ma már a hűtőkbe is mini számítógépek kerülnek, hogy programozni lehessen őket, mikor mit csináljanak. Minél bonyolultabb egy elektromos eszköz, annál több alkatrész mehet tönkre benne a plusz feszültség miatt” – mutatott rá a szakember a sajtótájékoztatón, amit azért rendeztek, hogy felhívják a figyelmet a villámkár veszélyeire.
Mi NEM nyújt védelmet?
Sokan azt gondolják, ha van a házukon villámhárító, azzal mindentől védve vannak. Pedig a villámhárító feladata csupán annyi, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és a becsapó villám áramát a földbe vezesse anélkül, hogy az épületben bármilyen rombolás vagy tűz keletkezne. Ám feladata ebben ki is merül, az elektromos berendezéseink, sőt, a telefonhálózat is károsodhat a becsapó villámtól olyankor is, ha az az épületben egyáltalán nem is tett semmiféle kárt.
Sokan azt gondolják, ha van a házukon villámhárító, azzal mindentől védve vannak. Pedig a villámhárító feladata csupán annyi, hogy felkínáljon a villámnak egy biztonságos becsapási pontot, és a becsapó villám áramát a földbe vezesse anélkül, hogy az épületben bármilyen rombolás vagy tűz keletkezne. Ám feladata ebben ki is merül, az elektromos berendezéseink, sőt, a telefonhálózat is károsodhat a becsapó villámtól olyankor is, ha az az épületben egyáltalán nem is tett semmiféle kárt.
| Mennyire általános ez a probléma? |
| A KSH 2008-as adatai szerint a 3,8 millió hazai háztartásban körülbelül 23 millió olyan elektromos berendezés van, amiben meghibásodást okozhat a villám: szórakoztató elektronikai cikkek (tévé, videó-, DVD-lejátszó, számítógép) és egyéb háztartási eszközök (hűtő, mosógép, mosogatógép, mosógép). Minél bonyolultabb, fejlettebb egy eszköz, ami be van dugva a konnektorunkba, annál több alkatrész elromolhat benne egy villám miatt. Arról nincs külön adat, hogy évente hány eszköz hibásodik meg ilyen kár következtében. Csak arról van információnk, hogy a Magya Biztosítók Szövetségének adatai alapján 2004-ben összesen 31 500 darab villámcsapás kárt jelentettek a biztosítóknak, és erre összesen 1,7 milliárd forintnyi kárkifizetés történt. Igaz, ebbe beletartoztak a villám elsődleges és másodlagos hatásaiból eredő károk is. |
Szintén nem nyújt védelmet az a közkeletű megoldás, ha kikapcsoljuk a vihar alatt az elektromos kütyüinket. Ettől ugyanis még kapcsolatban vannak az elektromos vezetékekkel. Akár ki is lehet húzgálni az összes vezetéket, de akkor nem csak a konnektorokra kell figyelni. A villám ugyanis a telefon vagy a tévéantenna vezetékében is kelthet zavart. (Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint a zivatarok előtti és utáni percekben is kialakulhat villámlás, amire nem nagyon szoktak számítani az emberek.) Szerencsére azért van annál egyszerűbb megoldás is, mint hogy minden egyes alkalommal, amikor zivatartól tartunk, kihúzgálunk minden madzagot, és nem is kerül eszméletlenül sokba.
A védelem
A legegyszerűbb megoldás a túlfeszültségvédő elosztó. Ez az eszköz a legtöbbször gyakorlatilag ugyanúgy néz ki, mint egy normál konnektoros elosztó, csak van benne egy plusz védelmi funkció, ami levezeti a feszültségugrások energiáját. Tehát hiába “rosszalkodik” a villám a vezetékben, a mi kütyüinkhez már nem jut el a túlfeszültség, tehát nem romlanak el. Csak annyira kell figyelni, hogy jól le legyen földelve a konnektor, amihez csatlakoztatjuk. Az ilyen berendezések ára 2500 és 6500 forint között mozog. Olyan verziót is lehet belőle kapni, amibe a telefon, az internet vagy a tévéantenna kábelét lehet bedugni, így ezek a “forrásaink” is le vannak védve. A további lépés pedig az a modell, amely szünetmentes áramforrással (Uninterruptible Power Supply – azaz UPS) van egybeépítve, ez egy darabig még akkor is biztosít energiát a gépeinknek, ha teljesen elmenne az áram. Ezekre inkább számítógépek esetében lehet szükség, ha nem akarjuk, hogy egy kissé hosszabb ideig tartó áramkimaradás miatt elszálljon a munkánk.
Természetesen mindenki maga dönt arról, akar-e pár ezer forintot áldozni ilyesmire. Ez a probléma tényleg olyan, mint a ménkű, ami vagy beüt, vagy nem. Végülis abban is meg lehet találni a pozitívumot, ha a villám kivágja mondjuk a high-tech hűtőnket: azonnal meg kell enni az összes, otthon fellelhető fagyit, jégkrémet.
