A film főszereplője, a tízéves Mika más, mint az osztálytársai vagy a környezetében élő gyerekek. Rendkívül szereti a matematikát, képtelen hazudni, és olyan apró részletekre is felfigyel, amelyekre mások nem. Mika Asperger-szindrómával él, édesanyja és nagymamája neveli, mivel apja elhagyta őket. Az Asperger-szindróma az autizmus egy enyhébb formája. Ahogyan általában az Asperger-szindrómásokra jellemző, Mika is nehezen boldogul a szociális interakciókat illetően, kerüli a szemkontaktust, és testbeszéde is gyakran zavart.
Édesanyja dolgát nagyon megnehezíti, hogy a kisfiú napirendjét speciális rutinok határozzák meg, így például az, hogy pontosan hánykor és mit kell ennie. Mika nem szereti a meglepetéseket, és gyakran nem érti a viccet, az elmondottakat pedig többnyire szó szerint értelmezi. Bár sok társánál jóval magasabb intelligenciával rendelkezik, mindez együtt jelentős gondokat okoz számára a barátkozásban, a társas kapcsolatokban és az iskolában. Egyedül érzi magát, azonban nagyon vágyik arra, hogy legyenek barátai. Minden megváltozik, amikor felfedezi, hogy egy ló van a szomszéd erkélyen.