nlc.hu
Mindennapok
„Egy jól kezelt ADHD-s átlagos osztályban is megállja a helyét”– dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáterrel beszélgettünk

„Egy jól kezelt ADHD-s átlagos osztályban is megállja a helyét”– dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáterrel beszélgettünk

Az ADHD hátteréről és kezelési lehetőségeiről ma már nagyon sok mindent tudunk, ennek ellenére csak az érintettek töredéke jut megfelelő kezeléshez. Pedig az időben felismert figyelemzavar kiválóan karbantartható.

Nehezen kezelhető, szétszórt, figyelmetlen, indulatos, csak néhány jellemző tünet, ami egy ADHD-s gyerekkel kapcsolatban rendszeresen elhangzik. Az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) egy viszonylag gyakori alkati rendellenesség. Az autizmus és a skizofrénia mellett ez az egyik olyan kórkép, amely genetikailag a legerősebben meghatározott. A funkciózavar kialakulásáért 85 %-ban a genetikai háttér a felelős, de 15 %-ban környezeti tényezők is szerepet játszanak benne.

Az ingerek útvesztőjében

„Az ADHD-sokra eltérő idegrendszeri fejlődésmenet jellemző, az agy bizonyos részei és ezek működése eltér az átlagostól”– magyarázza dr. Csiky Miklós gyermekpszichiáter, a Bethesda Gyermekkórház ADHD Ambulanciájának vezetője. „A genetikai háttérért sok kis gén felelős. Ezek valakinél ott vannak, de nem aktívak, másnál már eleve aktív állapotban öröklődnek, megint másnál a fejlődés korai szakaszában, külső hatásra aktiválódnak. A képalkotó eljárások során is látszik, hogy jelentős különbségek vannak az ADHD-s és a nem ADHD-s gyerekek, felnőttek agyának működése között.”

A tünetek változatosak lehetnek, ezek között az egyik legtipikusabb a figyelemzavar. „Az ADHD-sok nem tudnak az őket érintő ingerek között fontossági sorrendet felállítani. A másik nehézség pedig az számukra, hogy ha valami eszükbe jut, azt egyből közölni akarják, ha valami inger éri őket, arra egyből reagálnak. Ezzel szemben egy átlagembernél az inger és a rá adott reakció között eltelik egy kis idő, amíg mérlegel és dönt arról, hogyan reagáljon.”

dr. Csiky Miklós (Fotó: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet)

Az is tipikus ADHD-s viselkedés, hogy a világból egyébként is érkező sok inger mellett még újabbakat is keresnek, például szeretik, ha a háttérben szól a tévé. „A válogatás nélküli sok inger nem jó számukra, az olyan ingerek viszont igen, amelyek pozitív érzelmeket keltenek bennük. Ezek ugyanis megemelik az egyébként alacsony dopamin-szintjüket, és összeszedettebbé teszi őket” – magyarázza dr. Csiky Miklós.

Az ADHD nemcsak a gyerekeket érinti

Ha körülnézünk szűkebb, tágabb környezetünkben, az az érzése az embernek, mintha most több lenne az ADHD-s, mint régen volt. „Ha genetikailag nézzük, valószínűleg most is ugyanannyi ADHD-s van, mint korábban volt, viszont most kedvezőtlenebbek a körülmények. Számos olyan tényező van, amely növeli az ADHD megjelenésének valószínűségét. Például a világból a megsokszorozódott információkhoz hasonlóan ránk zúduló új anyagok sokasága, melyekkel a szervezetünk találkozik, a kialakuló tartós, alacsony szintű gyulladásos folyamatok, melyeknek okozója lehet például egy ételallergia. De növelheti az ADHD megjelenésének valószínűségét a szülés előtti első néhány hétben, hónapban jelentkező oxigénhiány is, vagy a korai időszakban kialakuló súlyos, ismétlődő vagy krónikus fertőző betegség is.”

Az ADHD-val kapcsolatban általános vélekedés még ma is, hogy a gyerekek kinövik azt. Ezzel szemben a valóság az, hogy egy igazi ADHD-nál kicsi az esély arra, hogy a felnőttkorra eltűnjön, ez csak az érintettek 20%-ra igaz.

A tünetek azonban a korral változnak. A leghűségesebb tünet a figyelemzavar, amit az óvodában még nem mindig vesznek észre, de iskolában már igen. Ez nem nagyon változik később sem, és akik nem növik ki ADHD-t, azoknál mindvégig jelen van. A nőknél a korral romló súlyossággal, a férfiaknál mindvégig ugyanolyan szinten. A hiperaktivitás a korral csökken. A kamaszkor környékén a már korábban is meglévő belső nyugtalanságba megy át, annál is inkább, mert ilyenkor már az illető jobban vissza is tudja fogni magát.

Kevesen jutnak megfelelő kezeléshez

Ma Magyarországon 70-100 ezerre tehető az érintett gyerekek száma, a felnőttekkel együtt összesen félmillió ADHD-s lehet, akiknek csak töredéke jut hozzá a megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Egy 2011-es tanulmány szerint a kezeletlen ADHD okozta járulékos kiadások és költségvetési veszteségek összege Magyarországon éves szinten 33 milliárd forintot tesz ki. A családok által az ADHD-s gyermek kezelésére, fejlesztésére fordított további költség pedig éves szinten a 9 milliárd forintot is elérheti.

A Bethesda Gyermekkórház ADHD Ambulanciáján a legnagyobb diagnosztikus csúcs az 1-2. osztályra tehető, de Csiky doktor szerint mostanában az elsőosztályosok egyre hamarabb jelennek meg, már szeptemberre több olyan gyerekkel találkozott, akit már eltanácsoltak az iskolájából. „Abban, hogy az iskolák hogyan tudják kezelni ezeket a gyerekeket, még mindig nagy szerepe van annak, hogy a pedagógusoknak van-e érzékük ehhez, és van-e tartalék energiájuk az ilyen gyerekek kezelésére. Amit rosszabbnak látok manapság, azok a fejlesztési lehetőségek, különösen a szenzomotoros fejlesztés terén van visszaesés. Ezeknek a gyereknek az a jó, ha kis létszámú osztályban tanulhatnak, és legalább két tanár foglalkozik velük. Sajnos, ezen a téren is visszaesést látok.” Az ebben az esetben nem megoldás, ha csupa ADHD-s gyerek kerül egy osztályba, ezt sehol a világon nem javasolják, sőt Nyugat-Európában a csupa ADHD-sból álló hosszabb terápiás csoportokkal sem próbálkoznak.

Gyógyszer, terápia, diéta

Az ADHD ma már az egyik leghatékonyabban kezelt pszichiátriai tünetegyüttes.
A tapasztalat azt mutatja, hogy akinek legalább közepes súlyosságú az ADHD-ja, annak javasolt a gyógyszeres kezelés. „Terápiás lehetőségek nagy részében jól állunk, de pszichológusi kapacitásban nem. Az érzelmi síkon mozgó terápiák azoknál fontosak, akiknél már másodlagos károsodások is fennállnak, mint a motiválatlanság, az önértékelési zavar vagy a depresszió. Nekik viszont kifejezetten jót tenne. Sajnos, nem találkoztam még olyan gyerekkel, akinek ne lenne valamilyen szintű önértékelési problémája, mire hozzánk kerül. Szokták mondani, ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, három az egyhez vagy négy az egyhez kell, hogy legyen a jó és a rossz élmények aránya egy nap során. Az ADHD-s gyerekek már nagyon korán fordított arányban kapják ezeket a visszajelzéseket. Elég hamar kialakul, hogy sokszor kritikusan, sőt becsmérlően minősítik önmagukat. Ami korábbra tolódott, az a motiválatlanság, korábban 11-12 évesen, most már 7-8 évesen is kialakul. Ebben része van az elektronikus kütyüknek, mert nagyon hamar könnyen megszerezhető pótörömöket jelentenek a gyerekeknek, és az ADHD-nak minden nehézségét fokozzák.”

Fotó: istock

„Gyógyító munkám során szerzett tapasztalataim és az utóbbi idők szakirodalmi publikációi alapján alakult ki az a meggyőződésem, hogy az ADHD és társbetegségeinek kialakulását befolyásoló környezeti tényezők között az egyik legfontosabb az idegrendszerben zajló valamilyen gyulladásos folyamat, például egy allergiás típusú gyulladás.” Az elmúlt 70-150 évben sokszorosára nőtt azoknak az anyagoknak a száma, amelyekkel egy ember találkozhat, évente 3 ezer új anyagot szintetizálnak. Az immunrendszer rettenetesen túlterhelt. Általában azok ellen az anyagok ellen alakul ki ellenreakció, amelyekkel túl sokat találkozik a szervezet, ilyen például a tejfehérje és a glutén. Épp ezért sokaknál egy személyre szabott diéta is segíthet az ADHD tüneteinek mérséklésében.

Dr. Csiky Miklós úgy látja, a szülők számára könnyebb, mikor kimondják, hogy mi a baj. „A szülők és a gyerekek nagy részénél, főleg 12 év fölött, amikor az önreflexióra való képességük jobb, megkönnyebbüléssel jár, mikor megtudják, hogy nem egy megfoghatatlan valamiről van szó, hanem a problémájuknak van neve, és vannak megoldási lehetőségek. A legfontosabb, hogy akár a szülőben, akár a tanítóban, óvó néniben, gyerekorvosban felmerül, hogy ilyen típusú gond lehet, minél hamarabb juttassák el a gyermeket szakemberhez. Egy időben felismert és jól kezelt gyerek, megkockáztatom, hogy a jól kezelt ADHD-s gyerekek 75-80%-a, egy átlagos osztályban is megállja a helyét.”

Az ADHD-s gyerekek környezetüktől általában negatív visszajelzést kapnak. Pedig számos jó tulajdonság jellemző rájuk, mint az empátia, a segítőkészség, a nyitottság, lelkesedés, az önzetlenség, a jó szociális érzék, kreativitás, a nemegyszer átlag feletti memória vagy a verbális intelligencia, ezek azonban háttérbe szorulnak. Pedig ha időben jutnának megfelelő kezeléshez, mindezeket ki tudnák bontakoztatni, és ez nemcsak számukra lenne jó, de felnőttként a társadalomnak is nagyon sokat tudnának adni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top