Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Lélek

„Ma tortával ünnepeljük, hogy életben vagyunk!”

Olyan emberek sorai következnek, akik megpróbáltak véget vetni az életüknek, és hatalmas lendületet kaptak attól, hogy nem sikerült.

Bár a helyzet évről évre javul, a mentális problémákat sajnos sokan még ma sem veszik komolyan. Ennek oka pedig, hogy nehezen mérhetőek, és nem olyan könnyű azonosítani őket, mint egy fizikai betegséget, amelynek jól körülírható tünetei vannak, és néhány pirula bevételével pár nap alatt el is mulaszthatóak. Ugyan az öngyilkosság nem számít önálló kórképnek, azonban a pszichopatológiában ma már az úgynevezett „öngyilkossági viselkedészavar” tovább tanulmányozandó állapotnak számít.

Változatos okai lehetnek annak, hogy valaki saját maga ellen fordul, de fontos tudni, hogy léteznek bizonyos hajlamosító tényezők. Ezek közül első helyen áll a depresszió és a magány, de párkapcsolati problémák, rossz egészségi állapot, anyagi és munkahelyi nehézségek is vezethetnek öngyilkossághoz. Látni kell, hogy ezek közül az okok közül egy kivételével mind olyan, amit szakember segítségével, pszichoterápiával lehet kezelni, nem lehet azonban eleget hangsúlyozni, mennyire fontos a környezet szerepe. Azzal, ha odafigyelünk krízishelyzetben lévő hozzátartozóinkra, akár az életüket is megmenthetjük.

Mi, magyarok sajnos egyáltalán nem állunk jól ebben a kérdésben. Bár már nem mi vagyunk a szuicid kísérletekkel leginkább terhelt nemzet, még most is dobogósnak számítunk az unióban az öngyilkosságok tekintetében. Egy ország öngyilkossági rátája azt mutatja meg, hogy 100 ezer lakosra hány befejezett öngyilkosság jut. E tekintetben – nagyon szerencsétlen a kifejezés, de – a lettekkel holtversenyben harmadikok vagyunk, csak Szlovéniában és Litvániában mutat még szomorúbb képet a statisztika.

Nem lehet tehát eleget beszélni arról, hogy a lelki egészségünkre is éppen olyan figyelmet kell fordítani, mint a testi jóllétünkre, az utóbbi ugyanis nem létezik az előbbiek nélkül. 

Biztosan tudjátok, törvényi kötelességünk ma már minden öngyilkosságot érintő cikkben jelezni, hogy van segítség:

Figyelem!

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!

És hogy igenis ki lehet jönni a legmélyebb gödörből is, azt senki nem tudja hitelesebben képviselni, mint azok, akiknek már sikerült. Most olyan emberek gondolatai következnek, akik az életük egy bizonyos pontján megkísérelték az öngyilkosságot, ám szerencsére túlélték, és ma boldogok és hálásak, hogy élnek.

„Kilenc évvel ezelőtt megpróbáltam megölni magam. Most én vagyok az egyhetes kisfiam kedvenc alvóhelye.”

újszülött

Fotó: Pexels

„Két éve volt egy öngyilkossági kísérletem, ami után öt hónapig kórházban voltam. Az orvosok azt mondták, életem hátralévő részét kerekesszékben fogom tölteni. Most éppen egy folyó mellett biciklizek Japánban.”

„Egy évvel ezelőtt meg akartam halni. Transzneműnek lenni nagyon nehéz kereszt, és úgy éreztem, képtelen vagyok tovább létezni az állandó megbélyegzéssel. Most azonban boldogabb vagyok, mint valaha. Van egy remek állásom, és a fizetésemből tudom finanszírozni az operációt, amire szükségem van.”

„Depresszió, önsebzés, öngyilkossági kísérletek, pszichiátriai kezelés – erről szólt a múltamból hét év. Az elmúlt egy évben végre sikerült testileg és lelkileg is megerősödnöm, és most lediplomáztam. Nem gondoltam volna, hogy megérem ezt a napot.”

A barátom és én egy évvel ezelőtt ismerkedtünk meg egy klinikán, miután mindketten túléltünk egy öngyilkossági kísérletet. Ma tortával ünnepeljük az életünket.

My boyfriend and I met a year ago in a mental hospital after we had both attempted suicide. Today we're celebrating one year of not being dead! from r/happy

„Az öngyilkossági kísérletem évfordulóján élőben nézhettem a kedvenc zenekarom koncertjét. Az élet csodálatos, még soha nem örültem ennyire, hogy élek.”

„Küzdelem a depresszióval, öngyilkossági gondolatok – sokáig erről szólt az életem. De aztán befejeztem a középiskolát, férjhez mentem, született egy kisbabám, és most jelentkeztem a hadseregbe. Mindezt alig több mint egyetlen év alatt.”

„Egy évvel ezelőtt öngyilkosság miatt kórházban töltöttem a születésnapomat, megfigyelésen. Azóta felvettek a főiskolára, lett egy csodálatos barátnőm, munkám, amit imádok, és újra képes vagyok élvezni a családi karácsonyt. Az ok pedig, hogy úgy élem az életem, ahogy nekem jó, és nem úgy, ahogy mások szerint kellene.”

„Lehet, hogy nem tudjátok rólam, de korábban a légierőnél szolgáltam. Nagyjából egy éve voltam ott, amikor egészségügyi okok miatt megváltak tőlem. Életem egyik legkeményebb időszaka volt, meg akartam halni. Egy januári napon a kórházban ébredtem, csodálkozva, hogy életben vagyok. Ez tavaly januárban történt. Áprilisban engedtek ki a kórházból. Nem volt hová mennem, nem voltak terveim, pénzem se nagyon. És mégis: azóta otthonra leltem, találtam munkát, társaságot és egy gyönyörű barátnőt, akivel, úgy néz ki, leélem az egész életemet. És ami a legfontosabb, az elmúlt évben megtaláltam önmagamat is. Arra ösztönözlek titeket is, hogy találjátok meg a céljaitokat, és mutassátok meg, hogy minden akadály legyőzhető, csak elhatározás, gondolkodásmód és eszköz kérdése.”

Egy évvel ezelőtt gerincsérülést szenvedtem. Majdnem meghaltam, hónapokig feküdtem lebénulva. Teljesen összetörtem lelkileg, és végezni akartam magammal. Nézzetek rám most, egy évvel később. Nemcsak túléltem, hanem rengeteget fejlődtem is. Jó az Isten.

Forrás: BoredPanda, Mindset Pszichológia

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top