A lány nem tud járni, a fiú nem lát, még sincs előttük lehetetlen
A lány nem tud járni, a fiú nem lát, még sincs előttük lehetetlen
Amikor Trevor megvakult, bízott benne, hogy talál valakit, aki – ha nem is a szó szoros értelmében véve – visszaadhatja a látását, így nem kell felhagynia a hegycsúcsok meghódításával. Melanie-tól megkapta, amire vágyott, ketten pedig bármire képesek.
Melanie Knechtet és Trevor Hahnt igazán különleges barátság fűzi össze: a lány, aki zeneterapeutaként dolgozik, nem tud járni, a fiú pedig nem lát, együtt azonban szinte mindenre képesek. Hobbijuk a sport, a természetjárás és az utazás, a jelek szerint pedig megállíthatatlanok, sorra hódítják meg a hegycsúcsokat, és élményeiket rendszeresen megosztják követőikkel az Instagramon is.
)! With one month to go, we are training and preparing as much as we can!
Guiding Trevor has become more natural/easier, and Trevor is building up his strength carrying Melanie. Many people stopped to stare at us on this beautiful trail specifically, probably a little confused and definitely curious.
This is nothing new for Mel, and doesn’t bother Trevor obviously
, but we love making new friends, so if you see us on the trails, please say “hello
”! Part of sharing this journey is creating a safe space to ask ability-related questions, which we are more than willing to discuss. FYI, most handicapable people would rather be asked a seemingly uncomfortable question, than have (most likely) false assumptions made about them. If there’s anything you’re dying to know, ASK!
#hikingwithsight • • (Image description: Trevor and Melanie smiling on the Twin Sisters Trail with big boulders, surrounded by pine trees, under blue skies, with Mount Meeker and Longs Peak being majestic in the background)
Melanie 29 éves és egy súlyos gerincbetegség miatt kislány kora óta kerekesszékben ül. Lelkes kirándulótársa, Trevor 42 éves, 5 évvel ezelőtt zöldhályog miatt teljesen elveszítette a látását. A történtek ellenére egyikük sem roppant össze, nem csak életvidámságukat őrizték meg, hanem a kíváncsiságukat is – legfőbb vágyuk, hogy minél több helyre eljussanak a világban. Megismerkedésüket egy szerencsés véletlennek köszönhetik, egy sporteseményen sodorta őket egymás mellé az élet, s amikor beszélgetni kezdtek, hamar világossá vált előttük, hogy milyen sok közös van bennük.
A fiatal lány szüleit sosem tartotta vissza gyermekük mozgáskorlátozottsága, ezért mindig is sok időt töltött a természetben, rengeteget kirándult, kempingezett. Trevor sem az az otthonülő típus, mindig is rajongott a szabadtéri sportokért, amikkel az után sem hagyott fel, hogy elveszítette a látását. Miután jobban megismerték egymást, egy percig sem kételkedtek abban, hogy együttes erővel még messzebbre juthatnak, mint egyedül, ezért neki is láttak a közös túrák szervezésének.
Mindketten szenvedélyesen szeretik a hegyeket és a sportot, rajongásuk tárgyai mindig átszövik a kiruccanásaikat – Trevor hol a hátán viszi, hol kerekesszékben tolja Melaniet, aki navigál és felhívja barátja figyelmét az esetleges veszélyekre. A mai napig lázba hozza őket, hogy kettősük előtt nincs lehetetlen: hiába gondolták azt sokan, hogy az életük derékba tört, amikor a betegségük felülkerekedett rajtuk, ők fittyet hánynak a fizikai korlátokra, és egyre több felejthetetlen élményre tesznek szert.
Amikor közös kirándulásokra adták a fejüket, egy igazán nagyratörő célt is kitűztek maguk elé: egy 14.000 láb (azaz valamivel több, mint 4000 méter) magas coloradói hegycsúcsra akartak feljutni, amit kis híján teljesítettek is augusztus 12-én, amiről így írtak: „Nekiláttunk a Bierstadt csúcs meghódításának semmihez sem fogható, 9 fős csapatunkkal, a kimerültség és a zavaró nappali fényviszonyok miatt azonban 13.200 láb magasról kénytelenek voltunk visszafordulni. Nehéz volt meghozni ezt a döntést, hiszen egészen közel voltunk a célhoz, de szomorkodás helyett rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy eddig is eljutottunk! Bár a csúcsra nem értünk fel, ezt a napot akkor is sikeresnek tartjuk, hiszen csapatunk minden tagja hatalmas erőfeszítéseket tett, fizikailag és érzelmileg is segítettük egymást. Ez a túra tehát egy újabb ékes bizonyítéka annak, hogy összefogással mindannyian erősebbé válunk!”
