„Az a képesség, készség, amelynek birtokában valaki panasz, zúgolódás, lázadozás nélkül megadóan és tartósan elviseli, (el)tűri a kellemetlenség(ek)et, kényelmetlen, nehéz helyzetet, testi v. lelki fájdalm(ak)at, ill. ennek a tulajdonságnak (külső) magatartásban való megnyilvánulása; tűrés” – így értelmezi a türelem fogalmát A magyar nyelv értelmező szótára. Most pedig tíz idézet következik ugyanerről, az irodalom és a filozófia nyelvén…
„Arra kérlek tiszta szívemből, hogy légy türelemmel szíved rejtelmei iránt, és igyekezz úgy szeretni a kérdéseket, akár a lezárt szobákat vagy az idegen nyelven írott titokzatos könyveket. Ne kutass olyan válaszok után, amelyeket nem kaphatsz meg, mert nem tudnál együtt élni velük. Az egyetlen cél, hogy megélj mindent. Élj hát most a kérdéseknek! S így fokozatosan, anélkül, hogy észrevennéd, egyre közelebb kerülsz ahhoz a távoli naphoz, amikor majd választ kapsz mindenre.” (Rainer Maria Rilke)
„A türelem keserű, de gyümölcse édes.” (Jean-Jacques Rousseau)
„Aki szárnyatlanul él a viharos, ködszürke Időben, nem tehet mást, mint vár – várja a jobb világot, s a partot. Így élünk. Jó azoknak, akik várni tudnak még – mert sokan már nem is várnak, egyáltalán.” (Müller Péter)
Illusztráció: Getty Images
„Az idő el tudja végezni azt, amit a dinamit sem tud megcsinálni.” (John Steinbeck)
„A szeretet türelmes, minden más türelmetlen. És amint egyszer megérted, hogy türelmesnek lenni annyi, mint szeretni, és türelmesnek lenni annyi, mint imádságban lenni, akkor mindent megértettél. Meg kell tanulnod várni.” (Osho)
„Legyen bátorságod elviselni az élet nagy fájdalmait, türelmed szembe nézni az apróbbakkal. S mikor elvégezted napi feladatodat, békében térj nyugovóra. Isten ébren virraszt.” (Victor Hugo)
„Előfordul az ember életében, hogy szeretne táncra perdülni olyan körülmények között, amelyek erre a legkevésbé sem alkalmasak, így annak az embernek ki kell bírnia hazáig.” (Sam Revell)
Illusztráció: Getty Images
„A por siet. A kő ráér.” (Weöres Sándor)
„Csodaország nem jön el azoknak, akik kikotyogják; csak azoknak jön el, akik csendben maradnak és várnak.” (Clive Barker)
„Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek –, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel.” (Márai Sándor)
