A történet egyesek szerint az ókori Rómában kezdődött, mások szerint a középkorban, a már említett vikingeknél – a rózsagyökér (a tudományos körökben Rhodiola rosea néven ismert növény nem rokona a rózsaféléknek) használatáról mindkét korból maradtak ránk emlékek. Alkalmazták a 60-as évek Szovjetuniójában az első űrhajósok, az élsportolók és az idős politikai vezetők regenerációja, szellemi teljesítményük javítása érdekében is. Az újabb kori kutatások a rózsagyökér adaptogén tulajdonságait is valószínűsítették: segítheti a stresszhez való alkalmazkodást.
Ahogyan egy számos kutatás eredményét összegző korábbi tanulmány – „A krónikus stressz szerepe a magyar népesség életkilátásainak alakulásában: a közép-kelet-európai egészség paradoxon” – megállapítja: annak, hogy a magyar lakosság életkilátásai jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, az egyik fő oka a krónikus stressz. A stressz közvetve és közvetlenül is hat az egészségre: elősegíti a depresszió kialakulását, fokozza a szenvedélybetegségekre való hajlamot, és olyan, egymástól látszólag nagyon távoli tünetek mögött állhat okként, mint a fejfájás, a szív- és érrendszeri megbetegedések, a hasmenés vagy székrekedés, az allergia, a bőrkiütések, a gyomorégés, a gyakori puffadás, a hát- és ízületi fájdalom vagy épp az ajakherpesz.
Maga a stressz a szervezet reakciója minden olyan ingerre, amely az egyensúlyi állapotot felbillentve alkalmazkodásra kényszeríti. A stressz nem önmagában ártalmas, hanem egy bizonyos szinten felül. Amikor a szervezet reagál a stresszhatásra, a válaszadás nyomán bekövetkező élettani változások vezethetnek megbetegedéshez. Betegségkockázat lehet a stresszválasz alulműködése és túlműködése is. A stressz szinte az összes szervünket befolyásolni tudja a központi idegrendszeren keresztül.
A stresszelmélet központi fogalma a megküzdés. A stressz akkor válik kórossá, ha nem vagyunk képesek megbirkózni az erős és/vagy tartós stresszhelyzettel. A megküzdés témakörébe tartozik minden olyan gondolkodás- és viselkedésbeli változás, amely a külső stresszhatásokat, vagy azok belső következményeit csökkenti.
Jelenleg, amikor a pandémia, illetve annak elhúzódó gazdasági következményei számos újabb stresszfaktort tesznek hozzá a meglévőkhöz, különös jelentősége van, tudunk-e természetes eszközökkel hatékonyan fellépni a minket érő stresszhatások ellen. Egy friss kutatás eredményei szerint a magyarok közel négytizede (37%) tudatosan próbál a stressz ellen védekezni. Honfitársaink körében a magánélet, a jövő bizonytalansága és a koronavírus-járvány számít a fő stresszforrásnak. A 39 év alatti felnőttek között a legnagyobb azok aránya (34%), akik szerint lehet tenni a stressz ellen. Ugyanezen korosztály tagjai között érzik a legtöbben úgy, hogy jelenleg, vagyis a járvány időszakában magasabb a stressz-szint, mint a Covid-19 járvány előtt volt.
Talán az újabb és újabb stresszfaktorok felbukkanásának is betudható, hogy a stressz kézben tartásának természetes módszerei között olyan szelíd gyógymódok is újra, egyre hangsúlyosabban megjelennek, mint a különböző relaxációs technikák gyakorlása vagy gyógynövények fogyasztása. Ez utóbbiak között a rózsagyökérről azt feltételezik, hogy enyhítheti a stressz okozta tüneteket, megelőzve a stressz-eredetű betegségek kialakulását.
https://www.magneb6.hu/cikkek/kutatas-a-magyarok-a-zold-teat-hasznaljak-a-stressz-megelozesere
A cikk támogatója a Magne B6.
MAT-HU-2100748 (2021.07.12.)
Ilyen fordulatokat hoz a Merkúr a kapcsolataidba a következő hetekben
Nagyon nehézkes természetűek ezek a csillagjegyek
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Ezt az alsóneműt három országban is betiltották
Tepsiben sült túrógombóc tejfölöntettel – krémes, puha, isteni!
Állítólag újra összejött Kucsera Gábor és Tápai Szabina
„Kornél kint alszik a kanapén” – Gryllus Dorka arról mesélt, milyen az élet két kisgyerekkel
