Oszvald Marika mindig is kicsattant az energiától, ahogy mondja ezt otthonról hozza. A korosztályára jellemző betegségekkel hamar leszámolt, így nem volt akadálya az otthona közelében egy kis kalandozásnak.
„Édesapám mondta mindig, hogy »Marikám, sose ülj le!« Teljesen igaza volt, ha az ember elhagyja magát, akkor jönnek a bajok, viszont, ha használom a testemet, akkor azt karban lehet tartani. Mind a két térdem meg van műtve, ha megerőltető dolgot csinálok, akkor be tud gyulladni. Olyankor csak húzom magam után. Emiatt elkezdtem egy ízületregeneráló gyógynövénykúrát, ami elmulasztotta a bajaimat és megszűnt a fájdalmam. Csupa olyan gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító van a napi adagomban, amit már időszámításunk előtt is használtak, egyiptomi és kínai receptúrákban. Nekem is segített, így mostanra elmúlt a fájdalom, megszűnt a gyulladás. Imádok új dolgokat kipróbálni, most már semmi nem akadályozhat meg ebben” – kezdte Marika, aki ezen felbuzdulva ellátogatott egy gödöllői kalandparkba, ahol lovagolt, quadozott, és íjjal is lőtt.
„Gyerekkoromtól fogva szeretek mindent kipróbálni, a lovaktól sem félek, annak ellenére, hogy főiskolás koromban egyszer ledobott egy. Nekem a ló túl nagy, mert kicsi vagyok, rövidek a végtagjaim. Egy póni jobban illene hozzám. Az íjjal is bátran lőttem, talán azért, mert kialakult bennem egy gyakorlati érzék. Mindenhez értek! Engem nem ijeszt meg, hogy tudom, mindent magamnak kell megoldani és elsődlegesen magamra számíthatok. Persze ott a család, de nem akarom őket terhelni. Amit az ember akar, azt meg is tudja csinálni. Ezt is megmutatták, könnyen ráéreztem. A quadra is bátran felszálltam, nem olyan egyszerű, mint a szervokormányos autó, de imádtam, ahogy repültem” – mesélte nevetve a mindig életvidám Oszvald Marika.