1. Gyerekként is brillírozott
Legenda: Kivételes tehetsége már kiskorában megnyilvánult, csodagyereknek számított.
Igazság: A családjában az a nézet uralkodott, hogy a kiválóság már kora gyerekkorban jelentkezik, s mivel Szent-Györgyi lassú észjárású gyerek volt, ezért a szülők sokáig amiatt aggódtak, hogy átlagon aluli értelmi képességekkel rendelkezik. Szent-Györgyi úgy fogalmazott,
úgy néztek rá otthon, mint egy hülyére.
Középiskolában a rossz tanulók közé tartozott, sőt házitanítót fogadtak mellé, hogy ne bukjon meg.
2. A végbélnyílás érdekelte
Legenda: Szent-Györgyi eredetileg proktológusnak készült, ugyanis a végbél betegségei kötötték le igazán a figyelmét.
Igazság: 15 évesen már tudta, hogy tudományos pályára szeretne lépni és ebben (egy idő után) nagybátyja is támogatta, aki elismert hisztológusként dolgozott. Nem nézett ki sokat a fiatal fiúból, de mivel (a nagybácsi) aranyér problémákkal küzdött, ezért megengedte, hogy unokaöccse a laboratóriumában ezzel a betegséggel foglalkozzon. Ezért írta Szent-Györgyi az első tudományos dolgozatát a végbél szerkezetéből. Gyakran viccelődött is vele, hogy a “rossz végén kezdte a tudományt”, de soha nem lett belőle proktológus.
Fotók: Fortepan
3. Kihúzta magát a háború alól
Legenda: Pacifista révén meglőtte saját magát, hogy ne kelljen részt vennie a háborúban.
Igazság: Az orvos-biokémikust az I. világháború idején besorozták és közel két év alatt arra következtetésre jutott, hogy mindenféle háború teljesen értelmetlen, ráadásul nincs semmi dicsőség a harci halálban. Vágyat érzett arra, hogy visszatérjen a tudományos világba, ezért 1916-ban valóban átlőtte a karcsontját egy revolverrel, így a ‘háborús sebesülésre’ hivatkozva egy időre elhagyhatta a frontot és folytathatta tevékenységét a laboratóriumban.
4. Felidegelte a felesége – felfedezte a C-vitamint
Legenda: A felesége számtalanszor paprikás szendvicset csomagolt a munkába Albertnek, aki iszonyatosan utálta a paprikát és állandóan veszekedtek az asszonnyal, hogy minek is van ott a két kenyér között. A felesége soha nem engedett, azt állította a paprika nagyon egészséges, szóval nem maradhat el semmiképpen sem. A tudós egyik nap iszonyatosan felidegesítette ezen magát és megvizsgálta a zöldséget a laborban, hogy bebizonyítsa a feleségének, mekkora hülyeséget beszél. De nem ez történt, hanem felfedezte fel a C-vitamint.
Igazság: A valós történetet Szent-Györgyi Albert mesélte el egy interjú során:
..egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki (kutatás céljából – a szerk.), és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel tudtam, hogy ez egy kincsestárháza a C-vitaminnak. Pár héttel később másfél kilogramm vitamin volt a kezemben, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. A másfél kilót szétosztottam az egész világon, onnan tudtuk meg, hogy micsoda. Ennek a következménye, hogy máma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek egyik nagy kútforrását.
A C-vitamin létezéséről tudott a tudományos világ, a problémát az jelentette, hogy nem tudták meghatározni a vitamin pontos kémiai szerkezetét (a citrom- és a narancslé is igen sok molekulát tartalmaz). Szent-Györgyi addig mellékveséből vont ki egy bizonyos anyagot (amiről kiderült, hogy maga a C-vitamin), de csak akkor sikerült analizálni, amikor Szegeden a paprikát vetette vizsgálat alá. Ekkor állapította meg a C-vitamin pontos kémiai mibenlétét, valamint a gyors előállítási módját is.
5. Szent-Györgyi a.k.a. Mr Swenson
Legenda: Jó angol nyelvtudása miatt kémregénybe illő élethelyzetekbe keveredett a háború alatt.
Igazság: A Nobel-díjas professzor valóban kiválóan beszélt angolul és jó kapcsolatokkal rendelkezett az angolszász világban, ezért Isztambulba utazott a II. világháború idején, hogy az amerikai és angliai diplomáciával felvegye a kapcsolatot Magyarország jobb jövője érdekében,
amit a magyar kiugrás lehetőségeit kereső Kállay Miklós miniszterelnök is támogatott. Szent-Györgyi az angolok és Kállay közti közvetlen kommunikáció kiépítésén dolgozott épp, amikor erről a német titkosszolgálat is tudomást szerzett, így a tudóst a hamis svéd személyazonossággal (Mr. Swenson) a svéd nagykövetségen bujtatták.
6. Vagány sportember
Legenda: Olyannyira imádott motorozni, hogy egyszer egy szegedi városházi ünnepségre is motorral érkezett és a mosdóban öltözött át, ahol a motoros szerkót szmokingra cserélte.
Igazság: Valóban szeretett sportolni: lovagolt, teniszezett, úszott, vitorlázórepülő vizsgát tett, és az országban az elsők között sajátította el az autó- és motorvezetést. Buickjával rendszeresen kirándult kollégáival Szeged környékén, BSA motorjával pedig körbemotorozta egész Európát. A fenti legendára nincsen bizonyíték, de az életvitele alapján abszolút elképzelhető. Állítólag 70 évesen még szörfözni is megtanult.
7. A halála gyilkosság
Legenda: Szent-Györgyi felfedezte a rák ellenszerét, de mivel nem akart üzletet csinálni belőle, az amerikai kormány eltette láb alól autóbalesetnek álcázva a dolgot.
Igazság: Az biztos, hogy élete vége felé rájött arra, hogy ha búzát és C-vitamint kevernek össze, az képes megölni a rákot, legalábbis az állatokban. De a haláláról elterjedt történet nem más, mint egy népszerű összeesküvés elmélet, a tudós ugyanis veseelégtelenségben hunyt el 93 évesen.