Berg Judit: Lengekalendárium

nlc

2015. Március 18.

Olvad a hó, forrás ered,
tavasz űzi már a telet.
Fészkét őrzi minden madár,
tavasz múltán izzad a nyár.
Pásztor terelgeti nyáját,
ősz rángatja nyár szoknyáját.
Varjú hangját fújja a szél,
dermed az ősz, ha jön a tél.
Aztán újra hólé csordul:
az évkerék körbefordul.

Tavasz – Tavaszi hónapok: március, április, május

A tavasz a természet ébredésének időszaka. A növények friss hajtásokat hoznak, felébrednek a téli álmot alvó állatok, a költöző madarak visszatérnek.

A legtöbb állat párt választ magának, a madarak fészket raknak.

A téli álomból ébredő, iszapból előmászó kecskebékák is párt keresnek. Az egész tópartot betöltő hangos kuruttyolás a hímek “éneke”, ezzel csalogatják magukhoz a nőstényeket.

A tópart környékén legkorábban a fák rügyei bújnak elő.

Az öreg fűz hamar hozza virágait: ágain már a rügyfakadás idején megjelennek a hosszúkás barkák.

A lengék barkanyílás idején hagyják el téli szállásukat, az öreg fűzfa odvát, és ekkor költöznek vissza Lengevárba. A nádirigók és poszáták a frissen kihajtott nádszálakra új erődítményt fonnak, így bővítik Lengevárat. Amíg elkészülnek az új őrhelyek, az őrzők a régi vár kiszáradt falai közül vigyázzák a Nádtenger nyugalmát.

Március

A téli álomból felébredt hüllők újra benépesítik a tavat. A békákon kívül sok más, kevésbé hangos állat is felébred. Ha nincsen túl hideg, már ilyenkor előbújik a mocsári teknős és a vízisikló. A tarajos gőték is felébrednek szárazföldi rejtekhelyükön, és beköltöznek a vízbe.

Március 18, 19 és 21, vagyis Sándor, József és Benedek napja jeles napnak számít az emberek között. Úgy tartják, hogy ezeken a napokon végleg megérkezik a tavaszi enyhülés.

Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. Ugye te is hallottad már ezt a mondást?

A tavaszi napéjegyenlőség március 21-re esik. Ezen a napon pont ugyanolyan hosszú ideig tart a világos és a sötét. Innentől kezdve, egészen nyárig, rövidülnek az éjszakák és hosszabbodnak a nappalok.

A lengék a tavaszi napéjegyenlőség napját hatalmas mulatsággal köszöntik. Ez a tavaszünnep. Az őrzők egyik fele sárga, a másik fele fekete ruhát ölt magára, aztán kezdődhet a sötétség elűzése. A jelmezbe öltözött lengék idomított hátasmadaraikon légi bemutatót tartanak, ahol a sárga ruhások összecsapnak a feketékkel, végül elkergetik őket. Így játsszák el, hogy a világosság elűzi a sötétet. A bemutató után táncmulatság kezdődik, ahol nemcsak a Bambusz Banda lép fel, de énekelni szokott a híres nádtengeri békakórus is.

Az egyik legkorábban költő vízi madár a szürke gém. Márciusban már lerakja tojásait. De nem egyszerre! A fészekbe végül négy-öt tojás kerül, de először csak egy, néhány nap múlva a következő, aztán pár nap elteltével még egy, és így tovább. Így a fiókák sem egyszerre kelnek ki! A nagyobb testvérek ezért mindig erősebbek. Ínségesebb időben előfordul, hogy csak a nagyobb, erősebb fiókák tudnak teljesen kifejlődni.

A gémek több mint három hétig költik a tojásokat, aztán a szülők együtt táplálják a kicsiket legalább másfél hónapig. Tudod, mit esznek a kisgémek? A szüleik a begyükből öklendezik vissza a táplálékot: kis halakat és rákokat. Szerinted ez gusztustalan? A gémek így szeretik!

Pallasz, az öreg szürke gém, Nagyapó barátja évek óta nem nevel fiókákat. Párja elpusztult már, és ő magányosan éldegél a Nádtenger végében. Sokat tapasztalt, bölcs madár, de nem túl barátságos. Utál fecsegni és nála kisebb lényekkel barátkozni. Csak Nagyapóval, néhány vízisiklóval és Sulyom királlyal, a lengék uralkodójával tart barátságot.

A tóparton legkorábban a mocsári gólyahír nyílik. A szép, sárga virágok már márciusban virítanak, de a növény egészen májusig virágzik.

A fehér gólyák nem a nádasban költenek, de a békákra, siklókra és rágcsálókra vadászó piros lábú, hosszú csőrű madarak gyakran megjelennek a tóparton is. A gólyák a telet Afrikában töltik, de általában március végén visszatérnek a költőhelyükre.

Április

A vadkacsák többnyire már koratavasszal nekilátnak a fészekrakásnak. A zöldes tojásokon a tojó három-négy hétig kotlik. Gyakran tíz (vagy még több) tojás kerül a récefészekbe, így aztán a tavak vizén mindig sok kiskacsa úszkálhat. Láttál már víz alá bukó kacsákat? A feneküket mutogatják! De ezt nem neveletlenségből teszik. Nem tudnak teljesen a felszín alá merülni, ezért a hátsó részük mindig kiemelkedik a vízből.

Szaporodás után a békák petéket raknak a vízbe. Ezekből fejlődnek ki az ebihalak. Ezek a picike, halhoz hasonló lények kb. egy hónapig úszkálnak a vízben, aztán fokozatosan elveszítik a farkukat és végtagjaik nőnek. Így lesz belőlük kifejlett béka.

A Nádtengeren az ebihalak számára külön ebihal-nevelde készül. Ebben a hínárokból font óvodában őrzik az ebihalakat egészen addig, amíg kifejlett békák lesznek.

A felnőtt kecskebékák már április elején elkezdik a felkészülést a tavaszi békaderbire. A békák bajnoka, a híres Rana Roni minden lengét ledob a hátáról néhány másodperc alatt. Évek óta mindig ő viszi haza a győztesnek járó kupát. Egyedül Perje Csongor, a lengék bajnoka képes megülni őt. A legutóbbi békaderbin egyik bajnok sem tudott a másik fölé kerekedni, kénytelenek voltak döntetlenben kiegyezni.

A szúnyogok is tavasszal kezdenek szaporodni. Egy nőstény akár 200-300 petét is lerakhat egyszerre. Ezeket ügyesen csónakformájúra ragasztja össze, és a vízre ereszti. A peték három hét múlva bábokká alakulnak. A bábok nem táplálkoznak, de vidáman úszkálnak a vízben, és a fejük tetején található szervvel lélegeznek. Tíz nap alatt alakulnak szúnyoggá. Nyaranta több nemzedéknyi szúnyog is kifejlődik. Tudtad, hogy nem minden szúnyog csípi meg az embert? Csak a nőstények táplálkoznak vérrel. A hímek növényi nedveket szívnak, és párzás után néhány nappal elpusztulnak. A nőstények viszont a telet is átvészelik!

A szúnyogok nem szokták megcsípni a lengéket. Egyedül Füttyös Vilkóra támadtak rá, mikor a lengefiú hajbarnító kenőcsöt dörzsölt az üstökére. Amíg a furcsa szag teljesen ki nem kopott Vilkó hajából, néhány szemtelen szúnyog mindig ott döngicsélt körülötte.