– Úgy fogtok tisztelni, mint a sicc – mondta működés közben. És zörgött-börgött az üvegekkel, pancsikált a gyanús lében, labdázgatott a ványadtbarackokkal. Na persze Aromo azonnal elhúzta a száját.
– Ha egy macskaféle azt mondja, hogy sicc, annak jó vége nem lehet – mormogta.
De Vacskamatinak aztán mormoghatott. Vacskamati zavartalanul zörgött-börgött, pancsikált és labdázgatott tovább. Azaz nem egészen zavartalanul, mert Ló Szerafin megkérdezte:
– És mitől fogunk úgy tisztelni, mint a sicc?
– Ez az! Mitől?! – bődült el Bruckner Szigfrid.
– Attól, hogy gazdag leszek – mondta nagy büszkén Vacskamati.
– Mint a sicc? – kérdezte Szörnyeteg Lajos.
– Igen. Mint a sicc! – mondta megvetően Vacskamati.
– Ha szabad érdeklődnöm, mitől fogsz meggazdagodni? – kérdezte gúnyosan Bruckner Szigfrid.
– Nem látod? – mondtaVacskamati –, barackbefőttet csinálok…
– Ezekből a ványadt barackokból? – heherészett Ló Szerafin.
– Ványadt? Még hogy ványadt?! – nevetett Vacskamati.
– Igenis ványadt! – kiabált Aromo. – Mi az, hogy ványadt! Csenevész, ösztövér, gyöszös, csökött!
Vacskamati, úgy látszik, ezt a pillanatot várta, mert abbahagyta a zörgés-börgést, a pancsikálást, a labdázgatást. Hősi pózba vágta magát.
– Valóban – mondta fennkölten. – A barack az ványadt, csenevész, ösztövér, gyöszös, csökött. De ti, kis földhözragadtak, nem ismeritek Vacskamati nagy, egyetemes, világméretű agyvelejét!
A hatás elsöprő volt. Szájtátva bámulták őt, az egy Aromo kivételével. Aromo csak vihogott:
– Talán a nagy, egyetemes, világméretű agyvelődet akarod befőttként eladni?
– Nyúlnak nyúlfarknyi esze – legyintett Vacskamati. – Most megismerkedhettek a nagy Vacskamati nagy, egyetemes, világméretű agyvelejének nagy, egyetemes, világméretű találmányával, a nagy, egyetemes, világméretű befőttesüveggel. Ide süssetek!
Ettől a szónoklattól még Aromóba is némi kis tisztelet költözött. Oda sütött hát ő is. Vacskamati meg – mint egy bűvész – fölkapott egy ványadt barackot, magasra emelte.
– Mi ez? – kérdezte drámai hangon.
– Egy dió – suttogta Szörnyeteg Lajos.
– Nem téged kérdeztelek – mérgelődött Vacskamati.
– Azt akartam mondani – védekezett Szörnyeteg Lajos –, hogy egy dió nagyságú barack.
– Ez a helyes beszéd – bólintott Vacskamati. – Ványadt ez a barack?
– Hát bizony… – mondták a többiek.
– Nem kétséges, jól mondjátok. Ványadtka, gyöszöcske, csenevészke. De ezt figyeljétek!
Meglóbálta a feje fölött a barackot, és mint egy varázsló, belehelyezte az előtte fényeskedő befőttesüvegbe.
Fölhördültek a csodálkozástól. A ványadtka barack akkorának látszott a befőttesüvegben, mint egy sárgadinnye.
– Na, hát ez az! – mondta büszkén Vacskamati. – Az emberek kapkodni fognak a befőttem után. Ez az én nagy, egyetemes, világméretű találmányom.
– Jobban mondva ez a te nagy, egyetemes, világméretű csalásod – mondta Aromo.
Fölcsillant Vacskamati szeme.
– Azt mondod, hogy ez egy nagy, egyetemes, világméretű csalás?
Bruckner Szigfrid böffentett.
– Még kérdi! Nagyítóüvegből csinál befőttesüveget, és még kérdi!
Vacskamati kivirult.
– Akkor ez azt jelenti… ez nem jelenthet mást, mint, hogy én egy nagy, egyetemes, világméretű csaló vagyok!
Ló Szerafin bólintott.
– Az bizony. Az emberek majd boldogan megvásárolják a befőttedet, mert azt gondolják, hogy csodabefőttet vásárolnak csodabarackból. Odahaza kibontják, és ványadt, töppedt, vacak, mogyorónyi barackot találnak az üvegedben.
– Akkor aztán lesz haddelhadd – mondta Bruckner Szigfrid.
– Bizony – folytatta Ló Szerafin –, sose mosod le magadról, hogy nagy, egyetemes, világméretű csaló vagy. Az emberek köpnek, ha találkoznak veled.
– Sőt pöknek – bólogatott Szörnyeteg Lajos.
– Bizony, köpnek és pöknek – vette át a szót sugárzó arccal Aromo –, és soha többé egy szavadat sem hiszik. Árulhatsz nekik akkora barackokat, mint egy úri tök, akkor sem veszik meg, mert azt hiszik, becsapás.
– Megrendül benned a bizalmuk – mondta komoran Bruckner Szigfrid. – Te nagy, egyetemes, világméretű csaló.
– De hát ez nagyszerű! – ugrándozott Vacskamati.
– Miért volna ez nagyszerű? – nézett rá szemrehányóan Ló Szerafin.
– Gondoljátok, hogy bevesznek akkor abba a könyvbe is, aminek az a címe, hogy Nagy, egyetemes, világméretű csalók?
– De be ám! – rikkantott Bruckner Szigfrid –, még a fényképed is benne lesz. Szemből is, meg profilból is.
– Nagyon jó fényképarcom van – suttogta boldogan Vacskamati. – Híres leszek. Nagyon híres.
Hamarosan folytatjuk…
További mesékért KLIKK IDE
Gyere és jász velünk értékes ajándékokért! Töltsd fel képedet és nyerj!
