Számomra a mese nem csupán eszköz, hanem életszemlélet. Az elmúlt években több mesemondói és mesefoglalkozás-vezetői képzést végeztem, és Pompás Mesés Nagykövetként elhivatottan terjesztem a mesék erejét. Az óvodai mindennapokban természetes módon használom a mesét a gyerekek életébe: nemcsak a napi mesélések alkalmával, hanem a nevelési helyzetekben is a meséhez nyúlok, mint gyógyító és segítő forráshoz.
Az óvodai Népmese napjának szervezőjeként, a Mesék Éjszakája és a Föld napja mesés programjainak Békés városi elindítójaként igyekszem közösséget építeni, és örömmel látom, hogy a városban egyre többen csatlakoznak a mesét szerető közösségekhez.
Mesefoglalkozásokat tartok óvodákban, iskolákban – egészen gimnáziumig –, könyvtárban, sőt felnőtteknek és szociális otthonok lakóinak is. A református gyülekezeti teremben az érdeklődő családok számára tartok alkalmanként mesefoglalkozásokat, keresztény szellemiséggel átitatva. Saját ötletként született a résztvevő nagycsoportosoknak, városi általános iskolásoknak a Repülő Mesepárna kalandok sorozat, melynek során a gyerekek képzeletbeli utazásokon fedezhetik fel a világ népmeséit és néphagyományait.
Munkám többnyire karitatív jellegű – elhivatottságból, szeretetből végzem. A mesék iránti szenvedélyem a családomat is áthatja: 18 éves fiam maga is „képzett” mesemondó, akivel közösen tartunk meseesteket. A Tiszta víz mesetársulatommal is visszük a tiszta népi forrást a mesékkel, népzenével, népi hangszerekkel, népdalokkal.
Hiszem és tapasztalom, hogy a mese valóban életet formáló, közösséget építő erő.
