Mohácsi Bernadett vagyok, 36 éves informatikus könyvtáros. 2010-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán ahová a könyvek iránti szeretetem és érdeklődésem miatt jelentkeztem. 2010-2015 között dolgoztam előző munkahelyemen (Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára).
2015-ben csatlakoztam a Kunszentmártoni ÁMK József Attila Könyvtári Intézményegységének csapatához. Még ebben az évben megalakult könyvtárunkban Könyvbarát műhelyünk, ahol azóta is kétheti rendszerességgel tartok mesefoglalkozásokat egy óvodás csoport számára és havonta járó óvodás csoportjaim is vannak. A foglalkozások során a gyermekek játékos formában ismerkednek meg a népmesékkel, kortárs irodalmi alkotásokkal, magával a könyvtárral, könyvhasználattal, ill. a könyvkölcsönzés szabályaival. A foglalkozássorozat témáját a jeles napok, ünnepe adják. Amennyiben van külön téma igény, örömmel kidolgozom és annak tükrében tartom a foglalkozást. Tapasztalataim alapján a könyvtári órák a gyermekek és az óvodapedagógusok számára is kedveltek.
Az óratervek az RJR-modell (ráhangolódás – jelentésteremtés – reflektálás) alapján készülnek. Egy rövid köszöntés és beszélgetés után 3 próbát kell kiállniuk (mint a népmesehősöknek), amiben szokott lenni találós kérdés, drámajáték (kémjáték – Mi változott meg?, Föld – Víz – Levegő), találd meg feladatok (pl. Márton napkor liba plüsst), témához kapcsoló ének, mondóka.
A mesélésnek több formáját alkalmazom: felolvasás könyvből vagy papírszínházból, bábozás, diavetítés, ujjbábozás mesepárnán. Utóbbinál számos saját készítésű ujjbábjaimat használom a hozzátartozó mesepárnával, de sok papírszínházunk is egyedi, az egyik kollégám keze munkái.
A mesék olvasásakor a szöveghűségre törekszem, amennyiben bábozós mesét választok, akkor tartalomhűségen van a középpont. Mesehallgatáskor a gyermekek szövegértése is fejlődik.
Mese után beszélgetünk a történetről, az adott ünnepről, jeles napról.
Mindig próbálok olyan eszközt választani, ami a történethez a legjobban illik, és ami a leginkább magával ragadja a gyerekeket.
A mese soha nem ér véget a történet lezárásával. Beszélgetünk róla, annak üzenetéről, erkölcsi mondanivalójáról. A témához előre kiválogatott könyvekben információkereső feladatban az adott meséhez/témához kapcsolódó képeket, illusztrációkat keresnek a gyermekek.
A meséléshez minden alkalommal kézműves feladat is társul, amely egyrészt biztosítja a meseélményt továbbélését, másrészt a gyerekek valami „kézzelfoghatót” is magukkal vihetnek a könyvtárból. Fontos, hogy az itt eltöltött időre szívesen emlékezzenek, visszatérjenek a szüleikkel a könyvtárba, és könyvtárhasználóvá, olvasóvá váljanak.
Kiemelt feladatomnak tekintem a gyermekek anyanyelvi nevelését, szókincsbővítését, kommunikációs készségeinek fejlesztését a gyermekirodalom eszközeivel.
Programomban fontos az ismeretterjesztés a meséhez is kapcsolódó témákban, például:
A Visszajött a répa esetében a mesében megjelenő zöldségek, ebből kiindulva az egészséges táplálkozás és a zöldség-, gyümölcsfogyasztás fontossága.
A nagyravágyó feketerigó esetében ismerkedés a madarakkal, a madárhangokkal, leginkább a feketerigóval.
A népmesék feldolgozásánál előtérbe kerül a mesehősök karaktereinek a kiemelése, pozitív emberi tulajdonságok hangsúlyozása.
Drámajátékokat is beleépítünk a foglalkozásokba, pl. a Lakodalmi szokásoknál a hintójátékot játszottuk (ez hasonló, mint az igazi lakodalmakon lenni szokott). Egy másik példa március 15-iki foglalkozásainkon mindig van Kossuth Lajos parancsára nevű játék, ez a Simon mondja játékra hasonlít.
Igyekszünk minél több érzékszervre is hatni. Márton napkor vagy egészség napkor például gyógynövényekkel is foglalkozunk, szaglászunk, tapintunk, teát kóstolunk.
Az óvodásoknak szóló könyvtári programjaink mindegyike komplex, interaktív foglalkozás, ahol az óvodai tevékenységek mindegyike jelen van (játék, verselés, ének, zene, mese, tánc, rajzolás, festés, mozgás). A komplex tevékenység során elmélyül az óvodában már megszerzett tudás, sőt új ismeretekkel is bővül, miközben fejlődnek a gyermekek készségei. Jellemző a programokban a bemutatás, beszélgetés, szemléltetés, magyarázat módszere, az általános nevelési módszerek közül pedig a mintaadás, buzdítás és természetesen a sok dicséret. Ilyenkor a könyvtárban nem feltétel a csend, ugyanúgy lehet beszélgetni, nevetni, mocorogni, a mesét kényelmesen elhelyezkedve hallgatni. A könyvtárlátogatás olyan színfoltja lehet az óvodai nevelő munkának, amelyben óvodapedagógus és könyvtáros kölcsönösen tanul egymástól, gazdagítják egymás módszertani és meserepertoárját, tudásmegosztás jön létre.
2016/2017-es tanévtől szoros együttműködésben szervezzem, kollégáimmal, és az óvodapedagógusokkal a könyvtári tábort, a gyermekek nagy örömére. Ezzel zárjuk a tanévet.
Ez mindig egy különleges hét, amikor reggeltől délután 16 óráig együtt vagyunk a mesékkel, játékokkal, kézműves alkotással. Olyan, mintha ilyenkor egy kicsit mindannyian beköltöznénk a mesék birodalmába, és onnan csak sok-sok élménnyel megrakodva térnénk vissza a mindennapokba.
A tábor zárásaként az érkező szülők, hozzátartozók megtekinthetik gyermekeik munkáiból készült kiállítást, majd búcsúzáskor mindenki hazaviheti saját darabját.
Általános iskolások számára több alkalommal megrendezésre került a Könyvtári hétpróba, amelyhez öt Mátyás királlyal kapcsolatos mesét kellett előre elolvasniuk. A könyvtárban ezekkel kapcsolatos feladványokat kaptak, amelyek sikeres megoldásához tudásukat is elő kell hívniuk. elmondható, hogy minden csapat nagyon élvezte a játékot.
A mesélés azonban nem csak a Könyvbarát Műhelyben kap helyet. Immár 19 éve szervez járási mesemondó versenyeket a könyvtár, amelyben 2015 óta én is részt veszek. A legkisebb óvodásoktól a középiskolás fiatalokig mindenki lehetőséget kap, hogy saját hangján adja tovább a meséket. Megható látni, hogy mennyire másként mesél egy-egy gyerek: van, aki szelíden, más harsányan, de mindegyik előadásban ott van az egyéni varázs, a saját üzenet.
Az iden nagy megtiszteltetés érte mesemondó versenyünket, amely felvehette Szabó Gyula nevét, aki városunk szülötte. Rendezvényünk három napos, amelyen mintegy 80-100 gyermek szokott részt venni.
Különösen büszke vagyok arra, hogy saját mesekönyvem is megjelent „Kisvárosi kutyakaland” címmel, amely egy városismereti mese. Ez a könyv is azt bizonyítja számomra, hogy a mese mindenhol ott van: a hétköznapokban, a lakóhelyünk utcáin, a közösségünkben is. Kiadványunkban a történet néhány napot ölel fel egy nagyon aranyos esemény keretébe foglalva a lenyűgöző látványt nyújtó városnézést. A történet bájosan egyszerű, de lehet tanulni is belőle. Egyszerre szórakoztat és tanít egy közös kalandozáson keresztül. A történet alapját egy kiskutya gazdájának keresése adja. A főszereplő gyerekeknek végig szorítunk, hogy megtarthassák a kiskutyát. Ezzel együttérzésre és empátiára is érzékenyítjük a gyermekeket. Óriási öröm, hogy kis olvasóink felismerik a könyv rajzaiból, hogy éppen merre járnak a szereplők és milyen helyszíneket mutatnak be.
Emellett a könyvtárunk Facebook-oldalán is találhatók felvételek, ahol én is mesélek vagy verset olvasok fel – így azokhoz is eljuthatnak a történetek, akik személyesen nem tudnak jelen lenni.
Meggyőződésem, hogy a mesemondás és a meseolvasás nélkülözhetetlen része az olvasóvá nevelésnek és a tudás átadásának. Számomra a legfontosabb elgondolás, ami minden munkámat áthatja, az, hogy minden gyermeknek joga van a meséhez. Nem kiváltság, nem luxus, ez a közös örökségünk. A mesék erőt adnak, eligazítanak a világban, segítenek megérteni önmagunkat és másokat. A mesékben ott van a múltunk, a jelenünk és a jövőnk is.
Amikor egy gyermek meghallgat egy mesét, akkor nemcsak szórakozik: gazdagodik a lelke, fejlődik a képzelete, és megtanul hinni abban, hogy a jóság, a bátorság és az összetartozás mindig elnyeri méltó jutalmát. Én ebben a hitben mesélek újra és újra, minden alkalommal abban bízva, hogy a gyerekek a történetekkel együtt egy darab szeretetet, bizalmat és varázslatot is hazavisznek magukkal.
Bízom benne, hogy a leírtakból kiderül, számomra a mesélés nem csupán feladat, hanem szívügy, amelyet a legnagyobb odaadással és szeretettel igyekszem megvalósítani.
