Az NLCafé 2015 szeptemberében a Láthatatlan Monokli kampánya során megkérdezte az olvasókat, hogy mit gondolnak a verbális vagy lelki erőszakról, akár a munkahelyükön, akár otthon, a négy fal között éri őket bántalmazás. A kampány célja az volt, hogy felhívja a figyelmet azokra a lelki sérülésekre, amelyeket egy-egy, akár napi rendszerességgel odaszúrt félmondat okozhat.
A tesztet kitöltő 6491 nő 58 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy szenvedett-e már el inzultust a párkapcsolatában. Az 55 év felettiek 28 százaléka vallotta be, hogy élt már bántalmazó kapcsolatban, amíg ez az arány a 24 év alattiaknál még csak 9 százalék, a 25 és 34 év közöttieknél ez a szám már 15 százalék.
Csak tűrnek…
A nők többsége érzékenyen reagál az őket ért inzultusokra és pontosan ismeri fel a bántalmazás egyes típusait. Olvasóink jelentős része a viccnek álcázott lekicsinylést (83%) is a verbális és lelki erőszak részének tekinti, nem csak a szidalmazást (93%), a becsmérlést (77%) vagy a fenyegetést (81%). Sokat elmond viszont a toleranciaszintünkről, hogy minden második ember elviseli, ha rendszeresen megszakítják beszéd közben, vagy ha bagatellizálják a sikereit. Fontos hangsúlyozni ezt akkor, amikor titkolózó vagy fenyegetően elzárkózó partnereinket is igen magas arányban toleráljuk. A válaszadók túlnyomó többsége természetesnek tekinti a felek autonómiájának megőrzését egy kapcsolatban (80%). Mindössze 750-en gondolják azt, hogy egyéniségük feloldódik egy kapcsolatban, és hogy ez számukra jó. Ami viszont különösen ijesztő, hogy a válaszadók 85 százaléka szerint a bántalmazók képtelenek változtatni a magatartásukon. A megkérdezettek 72 százaléka látta úgy, hogy a rendszeres szóbeli és lelki erőszak egyértelműen a melegágya a fizikai bántalmazásnak.
Mégis ki segít?
A tesztet kitöltők 43 százaléka úgy gondolja, hogy a magyar bíróságokra jellemző, hogy a bántalmazó férfit segítik, és a bántalmazott nőt egy olyan hisztérikának állítják be, akivel eleve lehetetlen együtt élni.
Minden harmadik nő (28 %) szerint egy bántalmazó kapcsolatban nincs szüksége segítségre, mert meg tudja oldani maga is a problémákat, a megkérdezettek 41 százaléka azonban a családon belüli erőszakra specializálódott szervezettől kérne segítséget.
Terror a munkahelyen
A megkérdezett nők 64 százaléka vallott úgy, hogy volt már elszenvedője munkahelyi inzultusnak, nagy különbség, hogy ameddig a párkapcsolaton belüli verbális erőszak, a válaszok alapján elsősorban a férfiakra jellemző, addig a megkérdezettek 47 százaléka gondolja úgy, hogy a munkahelyen nem lehet ennyire élesen elkülöníteni, hogy melyik nemnél nagyobb a hajlandóság a bántalmazásra.
Bár a válaszadók 53 százaléka szerint már az első esetben jelezni kell, hogy hol a határ, és ha nem változik semmi, akkor azonnal lépni kell, mégis a nők 30 százaléka gondolja úgy, hogy munkahelyi inzultus esetén perelni nem érdemes, mert az ilyen esetek kezelésére nincs felkészülve a magyar igazságszolgáltatás. A válaszadók mindössze 21 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy azért mondott fel a munkahelyén, mert verbális erőszak érte.
