Bő félórányi autóútra Budapesttől, Pilisen járunk. A település neve ne tévesszen meg senkit – nem hegyvidéki erre a táj. A 12 ezres város Monor és Cegléd között helyezkedik el, a 4-es főút mentén.
A forgalmas főút az iskola öt különböző telephelyét választja el. A testnevelésórák zavartalan megtartása végett előfordul, hogy egyik telephelyről a másikra vándorolnak a gyerekek. A központban lévő nagy iskolának két része van – külön épületben tanulnak a felsősök és az alsósok. Mi most a kicsikhez igyekszünk.
“Csukd be magad után az ajtót, mert bejönnek a fókák” – hirdeti eligazító szöveg a bejárati táblán.
Máris az az érzésünk támad, hogy egy másik kis világba érkeztünk meg. És tényleg, amikor belépünk, mintha egy mesevárosba toppannánk: tarka szekrényajtók a folyosón, körbe a falakon a gyerekek és a pedagógusok alkotásai, a mennyezetről bohócok, balerinák lógnak – első látásra egyértelmű, hogy nagyon izgalmas az élet a Gubányi Károly Általános Iskolában.
Krizsánné Turcsányi Marianna, az intézmény vezetője rögtön alá is támasztja megérzésünket. Megtudjuk, hogy itt nagyon összetartó kis közösség él. A tantestület célja, hogy a gyerekek ne csak a tanulás, a dolgozatok és a feleltetések helyszíneként tekintsenek az iskolára. A lényeg az, hogy szeressenek idejárni, és mindenki megtalálja azt, miben tehetséges, s mi az a tevékenység, amiben örömmel fel tud oldódni – legyen szó akár sportról, kézműveskedésről, vagy valamilyen művészi tevékenységről.
Fotó: Bognár Péter
Éppen ezért az iskolában rengetegféle délutáni programot szerveznek. Egészségmegőrző rendezvények, ökoprogramok, túrázás, pingpong, kerékpározás, darts, floorball – sorolja a lehetőségeket az igazgatónő. Egyik kreatív foglalkozás a kerámia szakkör. Itt a gyerekek a pohártól a szappantartóig csodaszép ajándékokat készítenek. A szakköri teremben ehhez minden rendelkezésükre áll, most azon dolgozik az iskola, hogy égetőkemencéjük is legyen. De van még madárbarát foglalkozás, és jövőre úgy tervezik, a néptáncfoglalkozások is újraindulnak.
És nemcsak a gyerekek járnak ide szívesen. A Gubányi olyan, akár egy hatalmas család: a szülők is nagyon aktívak részt vesznek az iskola életében. A farsangi bált például rendszeresen szombaton tartják ezen a telephelyen – azért hétvégén, hogy minél több anyuka és apuka is részt tudjon venni rajta, s így egy nagy, családos buli az egész. A szülők süteményt sütnek, szendvicseket készítenek, a gyerekek pedig nemcsak királylánynak és minionnak öltözve szerepelnek, hanem csoportos kis performanszokat is előadnak. Amikor erről mesélnek, a kedvünkért be is mutatják a Nád a házam teteje című nótára betanult kis számukat.
A hagyományok ápolása kiemelkedően fontos itt; az idei év egyébként is különlegesnek számít az iskola életében – most van a névadó születésének 150. évfordulója – tudjuk meg Szamosfalvi Attilától, az egyik alsós nevelőtanártól. A jubileum apropóján kiállítást rendeznek az iskolában a világ több kontinensén is maradandót alkotó vasútépítő mérnök, Gubányi Károly életéről és munkásságáról.
A folyosón fotók őrzik a diákok életének fontos pillanatait. 2015-ben például időkapszulát helyeztek el az udvaron, amibe a gyerekek munkáit, néhány dokumentummásolatot és fotókat tettek az utókor számára. A jövőbeni gubányisoknak szánt üzenetet 60 év múlva lehet majd felnyitni.
Minden tanév végén fontos esemény az iskola életében a gála, ahol a gyerekek az egész évben tanultakat mutatják be, és a pedagógusok is fellépnek mindig valamilyen műsorral. Fontosnak tartják ugyanis, hogy a tanárok minél többször kilépjenek a hagyományos szerepükből, hadd lássák azt a gyerekek, hogy ők is pont ugyanolyan emberek, mint a szüleik.
És a szülők nemcsak az ünnepségeken vesznek részt, hanem minden feladatból tevékenyen kiveszik a részüket. Egy hétvége alatt sajátkezűleg újították fel a folyosó ütött-kopott szekrényeit, színesre festették a szekrényajtókat, lecserélték a függönyöket – mindezt saját pénzből, időt, energiát nem sajnálva. Emellett a város polgármestere és az önkormányzat is nagy hangsúlyt fektetett az iskola állapotának megóvására, felújítási munkákra az előző tanévekben.
Az iskola Szabadság téri telephelyén 13 alsó tagozatos osztály van, ez több mint háromszáz gyereket jelent – ők használják azt a mellékhelyiséget, melynek felújítására pályázott az iskola.
“Ki tudná megmondani, mi a probléma a mosdóval?” – szegezi a kérdést a gyerekeknek a tanító néni.
“Tiszta rozsdás! És hát… nem olyan illatos” – érkezik rögtön a válasz.
És ezt hamarosan mi is megtapasztaljuk.
Az iskola életében az egyetlen nehézséget az épület állapota jelenti, különösen a vizesblokkoké. Mindegyiké, de az alsósoknál lévő mosdó van a legsilányabb állapotban – ennek oka, hogy a vécék 30-40 éve lehettek utoljára felújítva. A csövek azóta elvízkövesedtek, nem vezetik el rendesen a vizeletet, és a kellemetlen szagok visszaáramlanak a lefolyókon, amin az állandó szellőztetés sem segít. Az éves tisztasági festés mellett arra már nincs kapacitása az iskolának, hogy a csempét felverjék és a vezetékeket felújíttassák. Abban reménykednek, hogy rájuk mosolyog a szerencse, és ha megnyerik a mosdófelújítás pályázatot, megszűnik végre ez az áldatlan állapot – legalább az egyik mosdójukban.
|
Szavazz, hová menjen idén a felújító brigád! A Domestos gyártója, az Unilever jóvoltából 2016-ban második alkalommal valósulhatott meg az Iskolamosdó Felújítási Program, csodálatos eredményekkel. A pénzgyűjtő akció értelmében minden Magyarországon, kiskereskedelmi forgalomban értékesített Domestos termék után 5 forint adomány jutott általános iskolák mellékhelyiségeinek felújítására. Az akció során összesen 13 637 635 forint gyűlt össze, amelyből három mosdó is újjászülethetett. Az NLCafé weboldal kiadója, a Central Médiacsoport szintén vállalta egy iskolai mosdó megszépítését. 2017-ben újabb akció indul, hiszen rengeteg még az elhanyagolt suli! Szavazz, idén melyik kis közösség érdemelné meg az adományt! A cikk a Domestos iskolai mosdófelújítási programjának részeként készült. |
