Ez a praktika a gőz. Nem éppen új keletű találmány, hiszen már vagy 150 éve használják tisztításhoz és fertőtlenítéshez a gőz erejét, de a háztartásokban általában mégis inkább súrolószerekkel, zsíroldókkal és egyéb ártalmas vegyszerekkel “dolgozunk”, és szorgalmasan és bosszúsan dörgöljük a koszt kefékkel és szivacsokkal ahelyett, hogy hagynánk, hogy a munka nehezét a nagy nyomású és forró gőz végezze el helyettünk. Lássuk tehát, hol is spórolhat meg időt, fáradságot és pénzt nekünk a gőz.
Függönyök és kárpitok
Az egyszerű függönyök tisztítása általában nem jelent különösebb nehézséget, és legtöbbször egy kis áztatás vagy fehérítő mosógépes program is tisztára varázsolja őket. Ráadásul a vasalásukkal sem kell bajlódni: nedvesen felakasztva szépen kilógják magukat a karnison. A sötétítők és a bútorkárpitok viszont már jóval problémásabbak, hiszen rendszerint terjedelmesebb, nehezebb anyagból készülnek, amiket nehezebb beletuszkolni a mosógépbe, ha egyáltalán lehet. Sokszor a bútorkárpit le sem húzható, ezért csak úgy tudjuk tisztítani, ha külön erre a célra gépet bérelünk vagy azt megvásároljuk. Azonban az esetek többségében egyáltalán nincs szükség egy nagy és drága berendezésre, elég csak egy kis kézi gőzölő, amely a magas nyomású és forró gőz segítségével vegyszerek nélkül is nagyszerűen eltávolítja a felületről a legtöbb koszt és mélyen behatolva a szövet pórusaiba elpusztítja a szagokért felelős baktériumokat. A legjobb, hogy ehhez még csak le sem kell venni a helyéről sem a kárpitot, sem a sötétítőt, amit nemcsak tisztíthatunk és felfrissíthetünk a gőzöléssel, hanem egyúttal ki is vasalunk.
Odaégett edények, sütők
Az odaégett fazekak és sütők pucolása az egyik legpiszkosabb és legnehezebb munka a háztartásban. Rengeteg fárasztó súrolást, a felületek karcolását is okozó dörzsölést igényel, ha például egy sütőből teljesen el szeretnénk távolítani a szénné égett ételmaradványokat, ráadásul igen agresszív szereket is kell mindehhez felhasználni. A gőztisztítók nagy előnye éppen itt domborodik ki: mivel magas hőfokon és nyomáson dolgozik, a szennyeződések nagy részét vegyszer nélkül is képes fellazítani és eltávolítani, ráadásul úgy, hogy közben nem kell kemény, fémszálas mosogatószivaccsal súrolni az edény vagy a drága pénzen vett sütő felületét, így a tisztítás nagyjából annyi erőbefektetést igényel, mint néhány szobanövény meglocsolása. Ha végül pedig a teljes tisztasághoz mégis szükség lenne valamilyen zsíroldó anyagra, akkor erre a feladatra néhány csepp hagyományos mosogatószer is tökéletesen megfelel.
Hűtőszekrények
A hűtők takarításakor a legproblémásabb dolog a szagok megszüntetése és a fertőtlenítés. Általában csak akkor szembesülünk azzal, hogy mennyi, rossz illatot árasztó baktérium és penész tenyészik a frigóban, amikor jégtelenítéskor szobahőmérsékletre melegszik belül is a berendezés. Ilyenkor jön a kérdés: mivel is lehet megfelelően csírátlanítani a hűtőt, hiszen például hipóval mégsem szívesen takarítja az ember azokat a polcokat és tárolókat, ahova később majd az ételét teszi. Legtöbbször ezért a fertőtlenítés el is marad, és helyette megelégszünk egy kis mosószeres tisztogatással, ami valójában csak felületkezelés és látszatmegoldás, mert bár látványra tiszta lesz a hűtő, de a szagokért felelős baktériumok és penészgombák nem pusztultak el, sőt a polcok nedvesítésével csak még inkább életre keltettük őket. Mit lehet tehát tenni? A legjobb, ha itt is gőzt használunk, ami 100 fok feletti hőmérsékletével a hűtőgép összes réséből és sarkából képes tökéletesen kiirtani a mikroorganizmusokat. Itt is ugyan az a helyzet, mint a sütőnél: nem kell a gőzzel dörzsölni, súrolni, és ráadásul itt legtöbbször egyáltalán nem kell semmilyen vegyszert, zsíroldó mosogatóanyagot sem használni, mert anélkül is teljesen tisztára pucolja a gőz a felületeket.
Fürdőszobák, WC-k
A legtöbb vegyszert a mosdók, fürdőkádak, fürdőszobai csempék és a WC tisztítására használjuk fel. Kell egy kis vízkőoldó ugye, hogy először is eltüntessük ezt a kemény lerakódást a csapokról, csempékről. Azután zsíroldó tisztítószerrel tisztítjuk meg a szennyeződésektől a felületet, végül – általában ezt már csak a WC-knél – még egy kiadós fertőtlenítést is végrehajtunk. Ám legtöbbször még ez az igyekezet sem hoz tartós és kielégítő végeredményt: a csempék közötti fúgákat például szinte lehetetlen még kefével is teljesen kipucolni, a WC-ken és környékén pedig mindig marad valami olyan rés, illesztés, repedés, ahova a szagtalanító fertőtlenítőszer nem férkőzhet be. Gőzzel mindkét probléma megoldható, ráadásul vegyszerek és súrolás nélkül, sőt még a vékonyabban lerakódott vízkövet is eltüntethetjük vele.
Alkalmi ruhák
Tavasszal, húsvéthoz közeledve a legtöbben rádöbbennek arra is, hogy nemcsak a lakást, de az ünnepi ruhákat sem ártana kitisztítani. Főleg az öltönyök a problémásak ebből a szempontból, mert ezeket nem tehetjük csak úgy mosógépbe. Jobb híján ezért fogjuk őket, bepakoljuk a kocsiba, elvisszük a ruhatisztítóba, hazajövünk, kivárjuk, míg elkészül, újra elmegyünk értük, és itthon örvendünk, hogy milyen szépek lett. Egészen az első húsvéti ebédig, amikor az ünnepre összegyűlt tágabb família szeme láttára csöpögtetjük le jó sűrű, paprikás szafttal a kényes kelmét, amit drága pénzen tisztíttatunk alig két napja.
Sok futkosástól és költségtől megkímélhetjük magunkat, ha ezeket a ruhaneműket megpróbáljuk otthon, gőzzel felfrissíteni és folttalanítani. Valószínűleg az esetek többségében nem is remélt sikerélményben lesz részünk, hiszen a foltokat a profik is így – gőzzel – távolítják el a ruhatisztítónál, és mi is éppen olyan eredményre juthatunk már egy kisebb, olcsóbb kézi gőztisztító használatával. A gőz előnye ráadásul az, hogy nemcsak felfrissíti a ruhát, és eltávolítja a szagokat és foltokat, hanem ki is “vasalja” az anyagot. Összességében nem fogunk több időt az ilyen alkalmi ruhák házi tisztítására fordítani, mint akkor, ha két fuvarral oda vissza szállítjuk a hivatásos ruhatisztítókhoz, viszont szabad szemmel is jól látható összeget spórolunk meg vele.
