A család a gyerekek számára – jó esetben – az első közösség, amellyel találkoznak. A családi dinamikák a szülők, a szülők és a gyerek(ek) vagy a gyerekek között olyan minták lesznek, amelyek meghatározók és nehezen átírhatók.
A családnak óriási szerepe van abban, hogyan működnek a gyerekek közösségben. Azok a legnépszerűbbek, akik segítő, a közösséget szem előtt tartó módon viselkednek, azaz gondoskodók, megosztják, amijük van, és segítenek másoknak. Verbális képességeik magasak, jól kommunikálnak, és jól tudják kezelni azt, ha valaki önző vagy agresszív módon viselkedik velük.
A család egy támogató közeg ideális esetben. Azonban sokszor lényegesen több, mint a szülő(k)ből és gyerek(ek)ből álló csapat. Hogy kik vagy mik (!) tartoznak a családhoz, arról óvodások meséltek.
Mit jelen az óvodások számára a család?
Az érzelmi biztonság mellett az otthont és azt a közeget, ahol a kedvenc játékaik kapnak helyet, ahol ott van mellettük valaki, akit nagyon szeretnek.
A család az, ahol szeretnek, biztonságban vagyok, akikkel együtt vagyok otthon – Dominik, 5 és fél éves
A család jó dolog, jó, ha az embernek van családja. Vannak gyerekek, akiknek nincs. Rájuk jó emberek vigyáznak, és az őrangyalok – Inez, 4 éves
Szerintem a család az, akikkel a legjobban érezzük magunkat az egész világon – Bence, 4 és fél éves
A család fontos, mert akkor érezzük jól magunkat, ha tudjuk, hogy van családunk, és vannak, akik szeretnek, támogatnak és segítenek –Dávid, 6 éves
Arra is kíváncsiak voltunk, kik tartoznak a családhoz. Meglepő válaszokkal lettünk gazdagabbak.
„Anya, apa, Parfé, a cicánk és az összes Barbie-m.” – Johanna, 4 éves
„Nekünk nagyon zagyva családunk van. A nagyi mindig ezt mondja. Anya, apa, a kistesóm, a nagyi együtt lakunk. A nagyi szobájába nem szabad bemenni, csak ha ő megengedi. Mindig nagyon hideg van nála, de kapunk cukrot. Az emeleten lakik anya testvére, Lackó, aki már 25 éves, és még mindig nincs munkája. Most az új barátnője is néha nálunk van. Ő még nem a családunk, pedig nagyon szép szerintem. Jó lenne, ha családtag lenne!” – Hannus, 5 éves
„Anya azt mondta, azok is a családunk, akik már az angyalok között laknak, mert már meghaltak. Őket is szeretjük, és sokat gondolunk rájuk” –Eni, 5 éves
„A szomszéd bácsi is a családunk, mert neki már nincs igazi családja. Én nagyon szeretek vele lenni. Péter bácsinak hívják. Mindig átmegyek hozzá, amikor a kertben gondozza a növényeket, együtt szedünk epret, palántálunk, elvetjük a magokat. Ebben az évben nekem is csinál egy kis kertet a kertjében, ahol a saját növényeim nőnek majd.” – Anna, 5 és fél éves
„Nekem Gyöngyi óvó néni a legeslegjobb barátom igazából. A barátaink is a családunk. Én vele tudok a legjobban játszani, és ő mindig nagyon vicces.” – Dorka, 4 és fél éves
„A családunk tagja Berci, aki a kutyánk, és akkor született, amikor én. Karácsonykor ő is mindig kap ajándékot. Sokat szoktunk játszani, nekem kell gondoskodni arról, hogy mindig legyen tiszta vize. Ő bent lakik velünk, de a kanapéra már nem ülhet fel, csak amikor szilveszter van, vagy vihar. és dörög az ég meg villámlik. Akkor egyszer az ágyamba is beengedhettem, azóta is azt szeretném, hogy minden este velem aludjon, de anya és apa nem engedik.” – Peti, 5 éves
A gyerekek fantáziája nagyon élénk, így elképzelhető, hogy nemcsak a kutyájuk, hanem egy mesehős vagy a kedvenc játékuk válik a családjukká. Szerencsére ma már nincsenek éles határvonalak a két fogalom között, a családunk lehet bárki, akihez komoly érzelmi kötelék fűz.
Szponzorált tartalom
