Rémálom az álmatlanság, avagy az alvás nem vágyálom

Elcsendesedett hálószoba sötétjében nyugtalanul pislogó szempár és vadul cikázó gondolatok. Mindannyiunk számára ismerős helyzet! Kínzó, gyötrő álmatlanság, mely nem csupán az éjszakákat, hanem a nappalokat is tönkreteszi.

Az ember életének nagyjából egyharmadát átalussza, állítják a szakemberek, de vajon mi a helyzet azokkal, akik időről-időre, netán rendszeresen alvásproblémákkal küszködnek. A Nők Lapja Café szakértőjét, Dr. Varga Éva neurológus-pszichiáter szakorvost az inszomniáról kérdeztük.

Mikor beszélünk alvászavarról?
Az alvás-ébrenlét ciklus genetikailag is meghatározott, tehát a családtagok többnyire azonos alvásigénnyel rendelkeznek. Mindez persze az életkortól szintén függ, hiszen például a csecsemők rengeteget alszanak, a fejlődés közben lévő fiatalok relatíve sokat, aktív felnőttkorban kevesebb pihenésre van szükség, időskorban pedig még kevesebbet, vagy épp ellenkezőleg, sokkal több időt tölt alvással az ember. Ha az alvás huzamosabb ideig zavart, nem kielégítő és nem pihentető, akkor beszélünk az alvás zavaráról.

Mindennek milyen következményei vannak?
Fizikai és szellemi kimerültség egyaránt. A reflexműködés és a reakcióidő megnő, feszültebbé, ingerlékennyé, dekoncentrálttá válik az illető, memóriaproblémákra, szélsőséges esetben akár hallucinációkra is számítani lehet.

Mi okozhat alvászavart?
Szervi és pszichés okokat egyaránt találhatunk a jelenség hátterében. Szervi okok lehetnek testi, illetve neurológiai jellegű betegségek. Testi ok lehet például rossz keringés, légzészavar, ízületi fájdalom, vagy akár fokozott kiválasztás. Ide soroljuk a rossz fekhely vagy matrac problémáját, a zajt, a túl meleg hálószobát vagy akár a teli gyomor problémáját.
A neurológiai betegségek közé tartozik a lidércnyomás, vagy az alvajárás, ami szintén megzavarhatja az álmot.
A kóros aluszékonyság ugyancsak az alvásproblémák közé tartozik, amelynek újfent szervi és idegrendszeri oka lehet. Ilyen ok például egy esetleges fejsérülés. Ennek következtében nyomásfokozódás figyelhető meg a koponyán belül (például daganat, vérzés). Ilyenkor az agyban lévő aktiváló rendszer, amely ritmusosan ébreszt, nem működik megfelelően. Ebben az esetben lényegesen nagyobb inger kell ahhoz, hogy felébredjen, illetve ébren maradjon az aluszékonyságban szenvedő.
A lelki eredetű alvásproblémák között találhatóak átmeneti zavarok. Ilyen a pszichés trauma (súlyos beteg a családban, közeli hozzátartozó tragikus halála). Ekkor a zaklatott lelkiállapot miatt válik nehézkessé az elalvás, amely rendszerint felületes, az érintett könnyen felébred és nehezen, vagy egyáltalán nem tud visszaaludni. Ezek az úgynevezett élethelyzeti nehézségek, amelyek rendszerint átmenetiek és idővel maguktól megoldódnak.
És persze létezik az úgynevezett tartós alvászavar, amely rendkívül gyakori. A felnőtt lakosság jelentős része szenved ettől. A probléma az, hogy sokan belenyugszanak abba, hogy altatóval alszanak. Azonban fontos tudni, hogy nagyon kevés olyan ember van, akinek nem korrigálható a problémája. A tartós alvászavarok hátterében rendszerint a depresszió áll. A depressziós betegre jellemző, hogy nehezen alszik el, nem tud kikapcsolni, a feszült lelkiállapot miatt éber, nem tudja magát elengedni, nem tud ellazulni. Éjszaka gyakran jelentkeznek szorongásos rosszullétek (légszomj, erős szívdobogás). Ez az állapot egyre kimerültebbé és egyre feszültebb teszi a beteget. A betegséget tehát az alvászavar tovább súlyosbítja. Az elalvás-ébrenlét ciklusban fontos szerepet kap az úgynevezett a kortizol, amelynek szintje hajnalban a legmagasabb, a nap előrehaladtával pedig csökken. Amikor a kortizolszint megemelkedik, feszültebbé, éberebbé válik az ember. A hajnali magas kortizolszint ébreszti fel a depressziós beteget, aki ilyenkor szorongani kezd, pánikrohamai lesznek, már csak azért is, mert tudja, hogy nem sokára fel kell kelni, és nem tud visszaaludni, ennek következtében napközben ugyancsak lehangolt és szorongó lesz. Az úgynevezett melatonin szintén szabályozó funkciót tölt be. Ezt az anyagot a tobozmirigy termeli. A szervezetben jelenlévő mennyiség a fénytől függ. Világosban fokozottabb a melatonin jelenléte, sötétben pedig alacsonyabb. Többek között ez okozza a szezonális hangulatingadozást, vagyis télen emiatt vagyunk fáradékonyabbak és mélabúsabbak.

Hogyan orvosolható az alvászavar?
Elsődlegesen fontos, hogy megkeressük az okot, ami kiváltja, ugyanis ez rendszerint szekunder, vagyis másodlagos tünet. Legalábbis önmagában rendkívül ritka az alvászavar. Először is végig kell gondolni, hogy a pihenést segítő körülmények adottak-e: az elalvás előtti nehéz vacsorákat és a koffeintartalmú italokat kerülni kell. Ha átmeneti alvásproblémáról beszélünk, előzetes orvosi konzultáció alapján szedhető altató is. Ma már vannak olyan típusú altatók, amelyek nem okoznak hozzászokást és reggelre kiürülnek a szervezetből. Ez azért fontos, mert, ha napközben is van hatása, előfordulhat álmosság vagy bágyadtság. Ha nincs szervi vagy neurológiai oka az alvásproblémának és rövid időn belül nem oldódik meg, pszichiáterhez kell fordulni.
Ami pedig a természetes altatómódszereket illeti: fontos, hogy a szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyban legyen. A túlzott szellemi terhelés alvászavart eredményezhet. A fizikai aktivitásnak stresszlevezető hatása is van. A táplálkozás szintén szerepet játszik a jó alvásban: este könnyű vacsorát fogyasszon, de lehetőleg ezt se közvetlenül lefekvés előtt. Az alvást nehezítő szereket (koffein, alkohol) kerülni kell. Ugyan az alkohol átmenetileg lazít, az alvást felületessé teszi, ráadásul a vízhajtó hatása is zavaró. A másnaposságot pedig nem nagyon kell részletezni. A lefekvés előtt fél órával már ne végezzen nagyobb fizikai, illetve szellemi aktivitást. Az elalvás előtti órák szolgáljanak a nap levezetéseként, amikor a környezettel együtt Ön is elcsendesedik. Ilyenkor jó olvasgatni, zenét hallgatni, relaxálni.
Mindezen túl léteznek feszültségoldó, álmosító gyógyteák, érdemes próbálkozni velük. Ami még szintén nagyon fontos: a lelki egészség szempontjából, feltétlenül kell hagyni pihenőidőt. A hetirendben legyen legalább egy olyan nap, amikor a testi, lelki és szellemi kimerültséget fel lehet oldani. Mindenkinek szüksége van a tökéletes feltöltődésre, ennek egyik legfontosabb és legkiválóbb módja az alvás.

Szöveg: András Mari