Ellentmondásosak a hírek, amelyek a bio- és nem bioélelmiszerek összehasonlításáról szólnak. Amint kipattan egy botrány, máris jön rá a cáfolat, az egyik kutatásra replikázik a másik vizsgálat, alig lehet kiigazodni a sok szakértői nyilatkozat között. Éppen ezért a legtisztább módszer a bio és a nem bio összevetésére a saját mintából hozott laborvizsgálat. És akkor nincs mellébeszélés, utalás a bizonyos évben végzett bizonyos vizsgálatra, csak egy akkreditált eredmény van, amit a szakértők elemeznek. Lássunk végre tisztán, melyik a jobb: a bio vagy a nem bio.
|
|
|
| Mit mutatott ki a labor? |
A konyhában leggyakrabban felhasznált öt élelmiszerre esett a választás: a krumplira, az almára, a lisztre, a tejre és a mézre. A WESSLING Hungary Kft. Laboratóriumában megvizsgálták a krumpli és az alma esetében a vegyszer- és gyógyszermaradványokat, a vitamintartalmat. A tejnél azt, hogy találnak-e benne antibiotikumot, kémiai szennyezőanyagot, nehézfémeket. A lisztnél a mikotoxin-tartalmat, ami a 2004-es paprikabotrányban vált hírhedtté, valamint a vegyszermaradványokat. A méznél az antibiotikumokat és a pollenösszetételt vizsgáltattuk.
– A tej és a liszt elemzésénél minden vizsgált paraméter esetében negatív lett az eredmény, azaz egyik termék sem tartalmazta a vizsgált veszélyes összetevőket.
– Az alma és a burgonya esetében a nem biotermékekben mérhető volt néhány növényvédőszer. Az almánál kimutatták a klórpirifosz nevű rovarölőszer, a tau-fluvalinát, a difenil-amin, a metoxifenozid gombaölőszer maradványait, de ezek a megengedett határérték alatt voltak. A krumplinál a klórprofam gyomirtószert mutatták ki, a 2,054 mg/kg-os érték kicsit magasnak tűnt, de kiderült, ez is a határérték, tehát a 10 mg/kg alatt van. A bioalmánál, -burgonyánál nem mutattak ki semmiféle vegyszer- és gombaölőszer-maradványt. És még egy pluszpont a biónak: a biokrumplinak jóval magasabb volt a C-vitamin-tartalma, mint a másiknak.
– A laborvizsgálat legsúlyosabb megállapítására a mézzel kapcsolatos. A nem bio akácmézben ugyanis kétféle antibiotikumot (szulfadimetoxint és trimetoprimet) is találtak, amelyeket méhek esetében nem biotermelés esetén sem lett volna szabad használni. A toxikus szerről dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója úgy nyilatkozott, hogy a kimutatott komponens közvetlen egészségügyi veszélyt nem jelent, akkor viszont, ha valaki sokat fogyaszt az antibiotikummal szennyezett mézből, nőhet a rezisztencia kockázata (vagyis nőhet az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok száma), erről jelenleg is tudományos vita folyik. De az tény, hogy antibiotikumot senki nem szeretne feleslegesen, azaz véletlenül fogyasztani. Ez az érték azért is ijesztő, mert a mézet a „minél többet fogyasszuk” termékek közé soroljuk. A bioméz minden vizsgált paraméter szempontjából rendben volt.
| Hol a határ? |
Persze hátradőlhetnénk, hiszen minden érték határérték alatt volt. De vajon mit is jelent ez? Ezeket a számokat – tudtuk meg dr. Szigeti Tamás Jánostól – az átlagfogyasztásra vonatkozóan határozzák meg. Nincs benne az, ha valaki rajong az almáért, és képes többszörösét megenni az átlagnak. Mert ebben az esetben az a kevés vegyszer megsokszorozódik, és esetleg máris jóval több, mint a megengedett. Elgondolkodtató az is, ami Csernobil kapcsán történt. Ahogy nőtt a baleset után a radioaktív szennyezettség, úgy volt kénytelen emelni a hatóság a határértéket, mert különben mindenre ráírhatták volna, hogy egészségre káros. Az egyik oldalról persze érthető, muszáj volt ehető élelmiszereknek maradni a polcon, különben mi jutott volna az asztalokra. A másik oldalról viszont szemrebbenés nélkül mérgezték az embereket.
Az sem titok, hogy a zöld szervezetek heves tiltakozása ellenére 2008 szeptemberében az EU megemelte a tolerálható vegyszermennyiséget az élelmiszerekben, pedig a Greenpeace és a Global 2000. évi tanulmánya szerint a korábbi határértékek is veszélyt jelentenek az emberi egészségre, különösen, mivel a többféle vegyszer hatása összeadódhat, sőt módosulhat.
| Sok kicsi vegyszer |
Vegyszerkoktélnak nevezi a nagyüzemi módon termelt élelmiszerekben talált vegyszermaradványok sokaságát dr. Bardócz Zsuzsa, a Debreceni Egyetem táplálkozástudományi professzora, az MTA doktora. A sokfajta méreg együttesen van a termékben, bekerülnek a talajművelő szerek (műtrágyák, fertőtlenítők), a növénytermesztésnél használt szerek (rovarirtók, gyomirtók, gombaölők), a tárolásnál használt szerek, az élelmiszergyártásban alkalmazott segédanyagok (E-számok), és ehhez jönnek még a tárolás és csomagolás során bekerült szintetikus vegyszerek és maradékanyagaik.
A bioélelmiszerek egyértelmű előnye, hogy nem tartalmaznak termesztési technológiából származó vegyszerszennyeződést. Akár már ez is elég lenne, de a bio ráadásul GMO-mentes (nem génmanipulált), és egészségesebb.
|
A Nők Lapja Egészség márciusi számából: • Tényleg jobb a bio? – Exkluzív laborvizsgálat |
