Álmában megjárta a poklot a Beugró sztárja

„Elég intenzívek és valósághűek az álmaim – árulta el Szabó Győző színművész, a Beugró sztárja a Nők Lapja Ezotériának. – Annyira, hogy sokszor nem tudom eldönteni, most ébren vagyok, vagy éppen az álmok birodalmában járok. Mindig színesben álmodom, de ennek nincs sok köze a festészethez. Mostanában ugyanis nem jut időm a képzőművészetre, persze azért nem felejtettem el festeni, rajzolni, illusztrálni. Nyilván szakmai ártalom, hogy álmaimban inkább a szerepfigurák foglalkoztatnak, mint például a Hamlet, a Rosencrantz és Guildenstern. Álmaimban sok mindent láttam ezekről a szerepekről, utána megbeszéltük a rendezővel, Máté Gáborral, aki úgy állította be az egyik jelenetet, ahogy megálmodtam.

Legfurcsább álmom halálról, illetve halálközeli élményről volt. Mint például a saját kivégzésem olyan bűnért, amelyet nem követtem el. Voltam már a pokolban is, de hogy milyen, azt nem tudom elmondani. Általában mindig átugrom a „borzalmak” sávját, ahogy egyre mélyebben haladok lefelé az álomban.

Egyébként elég vacak dolog saját halálról álmodni, de halálfélelmet mégsem éreztem még, sem az életben, sem az álmomban. Talán mert én úgy éltem meg az álombeli kivégzésemet és a poklot is, mint valami színpadi jelenetet. Fogakkal is álmodtam, állítólag ez rosszat jelent, viszont nem szoktam utólag fejtegetni az értelmüket. Soha nem emelek hidat az álom és a valóság közé.”