Életmód

Boltkórosok: vásárolni mindhalálig

Válság van. A mutatók csökkennek, a kiadások nőnek, mégis... a vásárlási láz mit sem változott. Sőt egyre több embert érint a boltkórosság. Miért válik valaki kényszeressé, és hogyan győzheti le ezt a függőségét?

2006-ban 27 hónap börtönre ítélték Betty Jean Barachie-t, aki több mint 270 millió forintnak megfelelő összeget sikkasztott el a munkahelyén, és a pénzt vásárlásra költötte. A házában 58 kabátot, több mint 3000 könyvet, 16 láncfűrészt és megszámlálhatatlanul sok cipőt, táskát találtak, a többségükön még rajta volt az árcédula. Az őt vizsgáló pszichiáter szerint kényszeres vásárlásban szenvedett. A dolog komolyságát jelzi, hogy a tengerentúlon vásárlásmániára specializálódott önsegélyező szervezetek alakultak, és megszületett az első könyv is a témáról, April Benson pszichológus tollából: Vásárolok, tehát vagyok, azaz a kényszeres vásárlás és az önismeret. A legnagyobb durranás a témában természetesen az erről készült film, az Egy boltkóros naplója volt.
De vajon mi áll a végtelen mennyiségű tárgy felhalmozása mögött, és miért vált ez napjaink problémájává? Kik sodródnak bele a kényszeres vásárlásba, és van-e kiút?

Híres boltkórosok
A vásárlásmánia nem a modern kor betegsége. Dr. Donald Black szerint az első klinikai esetet 1915-ben jegyezték fel. A történelem egyébként már korábbról is említ néhány vásárlásfüggőt. Marie Antoinette, Mary Todd Lincoln, Jacqueline Kennedy Onassis és Diana hercegnő. Jackie és Diana a ruháknak nem tudott ellenállni, Mrs. Lincoln kesztyűket vett ész nélkül (84 pár tulajdonosa volt).

Feledni a mindennapokat
A filmbéli Rebecca gyakran szinte önkívületben vásárol. Szvetelszky Zsuzsa társadalomkutató a moziról írt recenziójában említi, hogy a vásárlásfüggés az önkontroll elvesztését is jelenti. A dózis emelkedik: a kényszer csak egyre drágább termékek megvételével csillapítható. Elvonási tünetei a nyugtalanság és a pszichoszomatikus betegségek jelei, ennek ellenére a kórkép sokáig felismerhetetlen az érintett és környezete előtt is.
„Függő az – írja Szvetelszky Zsuzsa –, akit a vásárlásélmény megnyugtat, aki ezzel kompenzálja a belső üresség érzését, vagy feledni akarja a szürke mindennapokat, s akiben vadászkedv ébred vásárlás előtt. A depresszió gyakori kísérőjelensége.” Maga a vásárlásmánia ritkán tűnik fel mint betegség. Akkor kapja fel a fejét az ember, amikor a kollégáját kirúgják, mert munkaidőben az interneten shoppingolt. Vagy amikor az anya ottfelejti a lányát az áruház gyerekmegőrzőjében, mert elkapta a vásárlási hév. Esetleg felbomlik a házasság a kóros plázázás miatt. A pszichológusok azonban csak akkor nevezik nevén a betegséget, ha már kihat az élet más területeire is.

Vásárolni mindhaláligHonnan tudom, hogy függő vagyok?
„A boltkóros nem egy CD-t vesz, hanem tízet – írja a témával foglalkozó amerikai pszichológus, dr. Donald Black. – Vagy öt egyforma szoknyát, esetleg kicsit más színárnyalatokban. De a vásárlásmániások nemcsak tárgyakat, hanem szolgáltatásokat is vesznek. Például hetente háromszor járnak hajat száríttatni, vágatni, festetni, előszeretettel költenek ápoló termékekre, és képesek vagyonokat hagyni a fodrásznál.”
Na de hogyan vásárol a kényszeres? Szendi Gábor pszichológus a boltkórosokról szóló írásában négy fázist különít el. Első fázisban az illető csak tervezgeti a vásárlást. A másodikban megindul a felkészülés a rohamra, a harmadikban vásárol, a negyedikben pedig beüt az érzelmi reakció. A bűntudat vagy az eufória.
Dr. Battonyai Tünde pszichiáter úgy véli, hogy a vásárlással járó örömérzet rövid ideig tart, és hamar jön a bűntudat, hiszen maga a birtoklás már nem is fontos. Gyakran csak a feszültség levezetése a cél, de mivel az eredendő problémát (magányosság, gyerekkori traumák, depresszió…) nem kezelik, nincs is feloldódás.


Sokszor egy beszélgetés is elég
Bár egyre gyakoribbnak mondható a boltokban lázasan kutató nő vagy a mobilját folyton újabbra cserélő, kütyümániás férfi, még gyerekcipőben jár a vásárlásmánia gyógyítása. Nincsenek sztenderd kezelések, és arról sincsenek komolyabb leírások, hogy milyen terápiák vezetnek sikerhez.

„A kigyógyult boltkóros azt üzeni, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér, és semmiképpen ne vegyél hitelbe egy újabb takarót!”

Szvetelszky Zsuzsa egy német önsegélyező csoportot említ, amelyet a kilencvenes évek végén indítottak. Itt a névtelen alkoholistákhoz hasonlóan próbálják gyógyítani a vásárlásmániásokat. A kutató azt is megemlíti, hogy fel kell nőnie végre egy pénzügyileg felelős generációnak, amelyiknek már az iskolákban is oktatják az alapvető pénzügyi ismereteket. Németországban tartományonként vezették ezt be a közoktatásba, és ennek már most látszik a gyümölcse. Nálunk még az a felelőtlen generáció van túlsúlyban a boltokban, amelyik nincsen tisztában a hitellel, kamattal, és azzal sem, mi a pénz valódi értéke. De valószínűleg az ő gyerekeik már nem követik el ezeket a hibákat. Battonyai Tünde szerint nem a boltkórosságra kellene koncentrálni, hanem magára az emberre. Miért alakult ki nála a kóros függés? Mi hiányzik az életéből? Milyen gyerekkori motívumok vezettek a vásárlásig?

Van rá gyógyír
„Nem másról van szó, mint önismeretről – mondja Tünde. – Ha nem megy egyedül, kérjünk segítséget, hogy képesek legyünk kívülről látni magunkat. Sokszor elég egy barátnő, egy ismerős, de ne féljünk szakemberhez fordulni. Akinek tízezrei vannak ruhára és cipőre, annak talán jut arra is, hogy a pszichológussal egy órát elbeszélgessen az élete komolyabb problémáiról.” Mivel nincs ilyen betegség diagnosztizálva, nehéz olyat találni, aki vásárlásmániás. És végül is ki a boltkóros? Aki a fizetése bizonyos százalékát ruhára és cipőre költi? Aki már hiteleket is felvesz, hogy valamit megszerezzen? Aki túl divatos? Akire irigyek?
Rendes Alinán a legutolsó részlet, haja, sminkje, retikülje is rendben van, meg is nézik a mellettünk ülők. Nem tagadja, sokat vásárol. De négy éve úgy döntött, befejezi az impulzusszerű shoppingolást, és határok közé szorítja a ruhatárát. „Van egy kis könyv, ami megadta a kezdőlöketet. A nőies stílus praktikái című kötet segített leegyszerűsíteni a ruhatáramat. Megértettem: nem halmozni kell a darabokat, hanem felépíteni egy alapkollekciót, és köré építeni a többit. Kőkemény szelektálást végeztem. Amikor letisztultak a dolgok, könnyebb lett a vásárlás is, és persze az is, hogy ne vegyek meg mindent, ami éppen megtetszik. Mégse hagyhattam, hogy egy ruha megszerzése uralja a gondolataimat.”
Szvetelszky Zsuzsa így ír erről: „A kigyógyult boltkóros azt üzeni, hogy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér, és semmiképpen ne vegyél hitelbe egy újabb takarót! Két gyógyír van mindenre, így arra is, amit vásárlással próbálunk kompenzálni, ez a két gyógyír pedig az idő és a kapcsolat. Ha egy kicsit várunk, miután fellobbant bennünk a szerelem a türkizkék karperec iránt, sokkal könnyebb lemondani róla – nem kell több, mint megígérni magunknak, hogy ha holnapután is lobog a vágy, akkor megvesszük. A kapcsolat pedig – a szerelem, a barátság, a család – ad annyi tennivalót, töltetet az élet perceire, hogy könnyen elfeledkezik az ember a látványos illúziókat ígérő pótszerekről.” |

Kik az érintettek?
A kutatások szerint tíz boltkórosból 9 nő, azonban mégse lehet kimondani, hogy ez kifejezetten női probléma. A friedrichshafeni Zeppelin Egyetem marketing tanszékén dolgozó kutatócsoport olyan férfiak agytevékenységét elemezte, akik hajlandóságot mutattak a vásárlásmániára. A kísérletben részt vevők feladata az volt, hogy ítéljék meg, mennyire tartanak vonzónak egyes márkajelzéseket. A kontrollcsoport olyan férfiakból állt, akikre nem jellemző a vásárlási láz. A kísérlet során a vásárlásmániásnak tartott férfiak jutalmazásért felelős agyi területei lényegesen erősebb aktivitást mutattak, mint a kontrollcsoporthoz tartozókéi. Erőteljesebb érzelmi izgalommal és jutalmazási elvárásokkal reagáltak a mutatott márkajelzésekre, reakcióik pedig azokban az agyi területekben következtek be, amelyek a szenvedélybetegségekhez kapcsolódó viselkedésben is szerepet játszanak.

Ahová segítségért fordulhatsz, ha hasonló problémával küzdesz:
www.battonyaitunde.hu

Boltkórosok: vásárolni mindhaláligA cikk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
Már kapható a magazin legfrissebb száma.
A tartalomból:

  • Kudarc az ágyban – A szexről őszintén
  • Féltékenység – Mikortól beteges?
  • Vekerdy Tamás – Gyereklélek váláskor
  • Nyelvtanulás felnőttkorban – Csak legenda, hogy nehezebb?
  • Modern fóbiáink – Szorongás a parkolástól,  elhízástól, szállodáktól, nevektől, egyedülléttől 

Előfizetnél a magazinra? Katt ide!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top