Soha nem tudtam értelmezni a hideg fejjel megbosszulta kifejezést a könyvekben. Hogy a fenébe lehet hideg fejjel bosszút állni? – kérdeztem kamaszként. Egyáltalán, hogyan lehet “fejjel” dönteni bármiben is, ami a szerelemmel kapcsolatos? Most írhatnám, hogy aztán később, felnőttként rájöttem, hogy is van ez, de nem lenne igaz. Továbbra sem tudom, hogyan lehet kihagyni az érzelmeket az érzelmi döntésekből. És egyáltalán a döntésekből.
Persze gondolkodni kell, érveket felsorolni, listát írni, főleg a fontos döntéseink előtt. Ilyen például, hogy melyik óvodát válasszuk a gyereknek.
Sorolhatod a logikus okokat, milyen messze van, milyen referenciái vannak – aztán végül mindig egy érzés dönt: az óvó néni spontán megsimogatta a gyereked fejét, miközben besütött a délutáni napfény, és minden nagyon barátságosnak tűnt. Nyilván mások tudatosabban átgondolják döntéseiket, bár akiket megkérdeztem, hasonlóan figyelmen kívül hagyták a racionális érveket, mert ilyen válaszokat kaptam: “Olyan hangulatos az udvar, és ott az az árnyas, öreg fa.” “Jó illat volt a játszószobában, és mosolygott a dadus.” “Szép a hangja a óvónőnek, és sokat énekel.”
Megpróbáltuk összeszedni, mi vezérel bennünket életünk fordulópontjain: értelmünk vagy érzelmeink? Cikkeinket olvasva a tudatos, hideg fejjel átgondolt elhatározástól a színtiszta érzelmi választásig mindennel találkoztunk, és egy dolog nyilvánvalóvá vált: tanulságos másokat is meghallgatni fontos döntéseink előtt.
Ha problémád van, orvost, lelki kapaszkodót keresel, írj nekünk a psziche@sanomamedia.hu e-mail címre, segítünk!
Kövess minket a Facebookon is: www.facebook.com/pszichemagazin!
